Blind friendly

A kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánították

A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé, ezzel a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján. Az igazoló dokumentum átadására kedden délelőtt került sor a pápai Kékfestő Múzeumban.

A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be. Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kékfestés tudománya családon belül öröklődő hagyomány, amely nem tanulható meg az iskolapadban. Egy kékfestőnek szakértőnek kell lennie a kémia, fizika, matematika világában és művészeti vénával is kell rendelkeznie.

A felvételt igazoló UNESCO-dokumentumot az ünnepségen Csonka-Takács Eszter, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója adta át a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek, valamint elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományinak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó.

Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója azt mondta, az UNESCO listájára való felkerülés a magyarországi kékfestés értékének elismerését jelenti. Három és fél évvel ezelőtt indult el a kékfestés a hungarikummá válás útján és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet.

Megyénkből Tóth Ildikó kékfestő népi iparművész és férje, Gerencsér Zsolt, a népművészet ifjú mestere vette át az UNESCO dokumentumát.

Forrás és fotó: InfoPápa

2019. február 13.