Blind friendly

A megye madárvilága

A megye madárvilágával ismerkedhetnek meg azok az érdeklõdõk, akik a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Fertõ-Hanság Nemzeti Park július 15-ei programjához csatlakoznak. A sarródi Rév-Kócsagvárban csütörtökön 9.00 órakor kezdõdõ rendezvényen Firtl Mátyás, a megyei közgyûlés általános alelnöke és Kárpáti László, a nemzeti park igazgatója köszönti a résztvevõket, majd a nemzeti park munkatársainak közremûködésével a megye gazdag madárvilágának bemutatásra kerül sor. A program második részében a szikes tavak megtekintésére nyílik lehetõség.

A Hanság, a Kisalföld e jellegzetes kis tája, a Gyõri-medence peremtörései mentén alakult ki. Délrõl a Rába és a Répce által alkotott hordalékdomb, északkeleti irányból pedig a Szigetköz, a Duna által lerakott törmelékkúp határolja. Észak felé a táj a Mosoni-síksághoz csatlakozik. A hajdani mocsárvilág napjainkban 330 négyzetkilométer kiterjedésben égererdõk, mocsaras rétek, legelõk, lápok, és rekettyések alakulata, számos állat ritkaságnak (lápi póc, mocsári teknõs, parlagi vipera, hód, vidra, túzok) ad otthont. A Fertõ-Hanság Nemzeti Park központja Sarródon található, melynek közelében természetes környezetben figyelhetjük meg a gazdag madárvilágot, találkozhatunk vízi bivalyokkal, magyar szürke marhákkal. Öntésmajorban megtekinthetjük a táj csodálatos élõvilágát bemutató kiállítást.

A Fertõ-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Vízutánpótlás a Vulka- és Rákos-patakon keresztül érkezik. Természetes lefolyása nincs, de a fertõújlaki zsilip megnyitásával a Hanság-fõcsatornán keresztül, vize mesterséges úton leereszthetõ. A kontinentális síkvidéki sós tavak e legnyugatibb fekvésû utolsó darabjának a korát mintegy 20 ezer évre becsülik. A jégkorszak végi tektonikus földkéreg mozgások során jött létre, és a történelem folyamán többször kiszáradt. Jellemzõ rá a sekélység (a legmélyebb részeken sem éri el a 180 cm-t), a nagyméretû vízszintingadozás és a magas sótartalom. Ez a környezet biztosítja a terület színes madárvilágának feltételeit. Fészkel itt a nagy kócsag, a vörös és kanalasgém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és a barna rétihéja. A gyékényes nádszegélyeket kedveli a barkóscinege. A madárvonulás idõszakában tömegesen jelennek meg az énekesmadarak, a vetési lúd- és nagy lilik-csapatok, a partfutók, a cankók. Olyan ritkább madarak is elõfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, nyílfarkú réce, rétisas, kékes rétihéja és vándorsólyom.