Blind friendly

Szakács Imre a megyei kerékpárutak helyzetérõl

Szeptember 7-10. között a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat testvérmegyéjébõl, a németországi Einzkreis járásból érkezik közel 50 vendég megyénkbe. A látogatás egyik érdekessége abban áll, hogy a német baráti túra résztvevõi utazásukhoz közlekedési eszközként a kerékpárt választották. A kerekesek Rusovcénál lépnek be hazánk, megyénk területére és szálláshelyükig, Gyõrig kerékpározásra ajánlott útvonalon, illetve Darnózseli és Gyõr között kiépített kerékpárúton közlekednek.

Az eseménnyel összefüggésben felmerül a kérdés:
Mi jellemzi ma, 2005 õszén megyénk kerékpárútjait?
Mi fogadja a külföldi kerekeseket megyénkben?
Milyen fejlesztések és „kerékpáros-barát” intézkedések történtek az elmúlt években, illetve milyen fejlesztések és intézkedések várhatók a közeljövõben?

A kérdésekre dr. Szakács Imre, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlés és a GYMS Megyei Területfejlesztési Tanács elnökétõl kaptunk tájékoztatást.

Az elnök elmondta: „Euróra két nagyon fontos közlekedési tengelye megyénk területén keresztezi egymást: a Duna völgyét követõ (kelet-nyugati) és az Alpok és Kárpátok közötti folyosót követõ, a Baltikumot a mediterrán térséggel összekötõ (észak-déli) közlekedési folyosó. Megyénk „kapu”-szerepét a határátkelõ helyek nagy száma és nagy forgalma is jelzi. Gyõr-Moson-Sopron megye Magyarország kapuja: határátkelõhelyein érkezik hazánk területére Európa gazdagabb felérõl a kerékpáros turisták döntõ többsége. Határátkelõhelyeinket nyáron átlag napi 3000-4000 kerékpáros turista érinti. Becslések szerint 1,5 millió kerékpáros lépi át évente megyénkben az országhatárt. A természeti szépségekben, történelmi értékekben és látnivalókban gazdag Kisalföld igyekszik megfelelni a kerékpáros turisták igényeinek. Tennivaló persze e téren is bõven akad.”

*
Kerékpáros határátkelõhelyek Gyõr-Moson-Sopron megyében

Már mûködõ kerékpáros határátkelõhelyek az osztrák határon Fertõrákos - Fertõmeggyes
Fertõd - Pomogy (késõbb közúti átkelõvé minõsítették)
Jánossomorja - Mosontarcsa
Zsira - Locsmánd

Rövidesen megnyíló államhatárt metszõ turista útvonalak (a szomszédos országokkal kötendõ kormányközi megállapodások – BM-tõl kapott tervezetei - alapján)
• az osztrák határon (kerékpáros, gyalogos és néhány helyen lovas forgalomra)
Várbalog (Albertkázmérpuszta) – Féltorony (Halbturn)
Fertõrákos (Sopronpuszta) – Szentmargitbánya (Sank Margarethen)
Ágfalva - Lépesfalva (Loipersbach)
Sopron (Görbehalom) – Szikra/Sieggraben
Sopron (Görbehalom, Asztalfõ) – Szikra/Sieggraben, Herrentisch
Sopron (Brennbergbánya, Ilona-akna) – Récény/Ritzing, Helenenschacht
Sopron (Brenbergbánya, Büdös-kút) - Sopronnyék /Neckermarkt, Kaltes, Bründl)
Harka - Sopronnyék/Neckenmarkt Nagycenk - Sopronkerezstúr/Deutschkreutz Sopronkövesd – Füles/Nikitsch

• a szlovák határon (kerékpáros, gyalogos és vízi forgalomra)
Rajka - Dunacsúny/Cunovo (szoborpark)
Rajka - Dunacsúny/Cunovo (régi országút)
Rajka - Dunacsúny/Cunovo (Duna, vízi)
Dunaremete - Bodak/Bodíky (Duna, vízi)
Ásványráró - Szap/Sap (Duna, vízi)
Gönyû – Kolozsnéma/Klizska Nemá (Duna, vízi)

*

A fejlesztésekkel kapcsolatban Szakács Imre a következõket mondta: „ A fõbb kerékpározási irányokban az elmúlt években megindult a kerékpárutak építése. Az európai jelentõségû „tengelyutak” mellett ki kell emelni az Ausztriával közös Fertõ-tavunk körül megvalósuló kerékpárutat. A páratlan szépségû vidéket feltáró útvonal magyarországi szakaszának fele már kiépült. Az 1990-es évek közepéig épült kerékpárutak beruházói az állam, illetve az érintett települési és megyei önkormányzatok voltak. (Az utóbbi idõben a téma iránt érdeklõdést mutatnak különbözõ vállalkozások és alapítványok is.). A megye területén a legfontosabb kerékpározási irányokra már elkészültek a megvalósításhoz szükséges tervek. Nagy kérdés, hogy a még csak szakaszaiban létezõ hálózat továbbépítése hogyan finanszírozható.”

„A kerékpáros turizmus Európában az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebben fejlõdõ idegenforgalmi ágazata. A biciklizés iránti fokozott érdeklõdés hazánkban is egyre több kerékpárút építéséhez vezetett. A fejlesztésért felelõsök célja az, hogy lehetõség szerint összefüggõ hálózat alakuljon ki a legfontosabb irányokban, amely mind több ponton kapcsolódik a szomszédos országok kerékpárútjaihoz. A közel két évtizedes múltra visszatekintõ kerékpárút- építéseink egy hálózatfejlesztési koncepció alapján valósulnak meg. A források szûkössége miatt ennek üteme a kívánatosnál sajnos lassabb. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat minden lehetséges eszközével támogatja a regionális jelentõségû kerékpárutak tervezését és építését: kapcsolódtunk minden olyan országos (minisztériumi, alapítványi stb.) és nemzetközi (Alpok- Adria Munkaközösség, Duna-menti Tartományok Munkaközössége, Eurégió-West/NyugatPannónia) programhoz, amely a kerékpározás elõtérbe állítását célozta. Az osztrák kerékpárút-hálózathoz közvetlenül csatlakozó Fertõ-menti és Duna-menti kerékpárutak már megépített szakaszai jól szolgálják a biciklis turisták biztonságát – fogalmazott az elnök.

A kerekesek – és a közúti közlekedés többi szereplõje szempontjából is - kétség kívül a kiépített kerékpárutak nyújtják, illetve nyújtanák a legkedvezõbb és legbiztonságosabb közlekedési feltételeket, de ennek komoly anyagi feltételei és korlátai vannak. A kerékpárút-építésnél lényegesen kisebb ráfordítással lehetséges egy átmeneti megoldás biztosítása: megkeresve a kisforgalmú közutakat és már megvalósult kerékpárutakat, a legfontosabb biztonságos irányok kitáblázhatók. Az „ajánlott kerékpáros útvonalak” kitáblázása a Szigetközben és a Hanságban közel 10 éve megtörtént (250 km hosszban), a közelmúltban pedig átadták a Pannonhalma-Sokoró útvonal táblarendszerét.

*
Kerékpározásra ajánlott útvonalak kitáblázása útbaigazító táblákkal és információs térképekkel történõ kijelölése
• Szigetköz (Hegyeshalom, Rajka és Vámosszabadi határátkelõhelyeit, a Duna-töltést és a térség településeit felfûzõ kerékpárút) – 90 km
• Hanság (Fertõd-Pomogy és Jánossomorja- Mosontarcsa határátkelõ helyek összekötése a Szigetközi kerékpárúttal) – 150 km
• Sokoró-Pannonhalma (a megyeszékhelytõl délre biztonságos útvonalak kijelölése, illeszkedik a Gyõr-Balaton kerékpáros útvonalba) – 70 km
• Alpokalja (a Zsirai kerékpáros határátkelõ és Bük fürdõ összekötése a Fertõ-menti kerékpárúttal, illeszkedik a Sopron-Balaton kerékpáros útvonalba) – 60 km

*

A megyei önkormányzat szerepvállalásával kapcsolatban Szakács elmondta: „ A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat megbízására nyomvonaltervek készültek a legfontosabb kerékpározási irányokra, megkeresve és egyeztetve az érintettekkel, (önkormányzatok, útkezelõk) azt az ajánlható útvonalat, amely –gyér forgalmú közutak, közforgalom számára nyitott magánutakat és már kiépített rövid kerékpárút szakaszokat magába foglalva – biztonságos útvonalon „tereli” a kerékpárosokat a fontosabb úticélok irányába.
1. Fertõ-menti kerékpárút
2. Hansági kerékpárút
3. Duna-mentikerékpárút
4. Határ-menti kerékpárút
5. Sokorói dombok
6. Sopron-Balaton irány
7. Rába-töltés kerékpáros útja”

Gyõr-Moson-Sopron megyében „kezdetben” (az 1980-as évek közepéig) kizárólag a települések belterületi szakaszain, balesetveszélyes helyek kiváltásaként épültek önálló kerékpárutak: elsõsorban Gyõrben és Mosonmagyaróváron. A megye földrajzi fekvése miatt azonban már akkor jelentõs és egyre növekvõ kerékpáros forgalommal találkoztunk utjainkon. A turisztikai igényt felismerése nyomán a Gyõr-Sopron Megyei Tanács, majd a rendszerváltozást követõen a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a legfontosabb kerékpározási irányokban elkészítette a Duna-menti és a Fertõ-menti bicikli-utak tanulmányterveit, és néhány szakasz rendezési tervét.

Dr. Szakács Imre összegzésképpen kiemelte: „A világ fejlett országainak többségében a gazdasági-társadalmi viszonyok lehetõvé teszik a szabadidõ növelését, az urbanizált életmódot folytató társadalom igyekszik megnövekedett szabadidejében élményeket szerezni, aktívan kikapcsolódni és sportolni, emellett az emberek figyelme a környezetbarát közlekedési eszközök felé fordult. A kerékpár, mint turisztikai, sport és közlekedési eszköz egyre inkább teret nyer hazánkban is. Ehhez a törekvéshez szeretnénk mi is a magunk eszközeivel hozzájárulni.”

(Forrás:GYMS Megyei Területfejlesztési Tanács)