Blind friendly

Jeles személyek

ABCDEFGHIJKLMNPRSTVWXZ
 
Ács Mihály (Csepreg, 1646-1708 elõtt) evangélikus prédikátor, költõ, 
a magyar pietizmus elsõ képviselõje, a gyõri evangélikus iskola rektora. 
Amadé Antal báró (Hédervár,1676-Gyõr,1737) a barokk fõúri költészet képviselõje. 
Amadé László báró (Bõs,1703-Felbár,1764) költõ, tábornok 
(a gyõri jezsuitáknál tanult). 
Anonymus III. Béla király (1172-1196) jegyzõje, a "névtelen" egyesek szerint gyõri püspök (ifj. Horváth János vagy Sólyom Károly Péter) volt. 
Ányos Pál (1756-1784) költõ, a gyõri jezsuita gimnáziumban tanult. 
Apor Vilmos, báró (1892-Gyõr,1945) Gyõri püspök, közbenjárt a gettóba zárt zsidókért, mártír, II. János Pál pápa 1997-ben boldoggá avatta. 
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) publicista, politikus, a 2. világháborúban a magyar függetlenségért harcolt. 1944. dec. 24-én Sopronkohidán kivégezték. 
Bán Aladár (1871-Gyõr, 1960) fordító, finnugor kutató. 
Bánhegyi Jób (Sövényháza, 1897-Pannonhalma, 1979) bencés tanár, irodalomtörténész, az MTA Irod. Tört. Biz. meghívott tagja. 
Baross Gábor (1848-1892) országgyûlési képviselõ, közlekedési miniszter. 1884-tõl Gyõr országgyûlési képviselõje. Tevékenysége meghatározó volt 
Gyõr közlekedésére. 
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerzõ, zongoramûvész, zenetudós, 1940-ben emigrált, utolsó hazai koncertjét Gyõrben adta (a ma a nevét viselõ megyei mûvelõdési központban).
Batsányi János (1763-1845) költõ, 1781-82-ben a soproni domonkos gimnáziumban tanult.
Batthyány-Strattmann László, herceg (1870-1931) orvos, az MTA tagja, Dunakilitin született, Köpcsényben, majd Körmenden ingyenesen kezelte a szegényeket, II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta. 
Berzsenyi Dániel (1776-1836) költõ, a soproni evangélikus líceum diákja 1788-tõl 1795-ig, de késõbb is szoros a kapcsolata a várossal és a Széchenyi családdal. 
Bessenyei György (1747-1811) költõ, 1772-ben Az eszterházi vigasságok 
címû versében örökítette meg látogatását a "magyar Versailles"-ban. 
Bezerédj István (Szerdahely /Sopron megye/, 1796-1856) európai látókörû reformpolitikus, az elsõ magyar jobbágyfelszabadító, a "népmûvelés apostola". 1848-49-es tevékenységéért halálra ítélték, de kegyelmet kapott. 
Blaha Lujza (1850-1926) színész, "a nemzet csalogánya" eloször Gyõrben lépett fel (1858-ban gyermekszerepekben). 
Borsos Miklós (1906-1990) szobrász, 1916 és 1945 között haza-hazatért Gyõrbe. 
Csatkai Endre (Darufalva, 1896-Sopron 1970) mûvészettörténész, író, zeneíró, múzeumigazgató. Kossuth-díjas. 
Csizmadia Andor (Gyõr, 1910-1985) jogtörténész, egyetemi tanár, 
az állam és jogtudomá- 
Czuczor Gergely (1800-1866) költõ, nyelvész, az Akadémia titkára, bencés szerzetes (Pannonhalma, Gyõr). 
Dallos Sándor (Gyõrszentmárton,1901- 1964) író, a Gyõri bencés gimnáziumban tanult. 
Deák Ferenc (1803-1876) politikus. 15 éves korában került Gyõrbe, 1817-tõl 1821-ig a Gyõri Királyi Tudomány-Akadémián tanult. 
Dóczy Lajos (Sopron, 1845-1919) költõ, újságíró, drámaíró, külügyi sajtófõnök. 
Donászy Ferenc (1858-1923) ifjúsági író, A Gyõri érckakas c. elbeszélés szerzõje. 
Döbrentei(y) Gábor (1786-1851) író, szerkesztõ, a soproni ev. gimnáziumban tanult. 
Dr. Kovács Pál (1808-Gyõr, 1886) orvos, író, szerkesztõ (Hazánk), olvasóköri, színész-pártoló és ismeretterjesztõ társaságok alapítója. 
Dukai Takách Judit (1795-1836) költõ, Sopronban nevelkedett és halt meg. 
Ecker János (1788-1852) Gyõri naplóíró, mûvészetpártoló, színház-szépítõ, kereskedõ és szõlõsgazda. 
Eötvös Károly (1842-1916) író, ügyvéd, a soproni ev. líceum tanulója. 
Erdõs Reneé (1979-1956) költõ, író, gyerekkor és elemi iskola (Gyõr). 
Esterházy Miklós (1714-1790) a "magyar Versailles" megteremtõje, Eszterháza építtetõje, a fõúri kultúra támogatója. 
Esterházy Pál (Kismarton, 1635-1713) herceg, Sopron megye fõispánja, nádor, költõ, zeneszerzõ. 
Fábchich József (1753-1809) fordító, teológus, tanár a Gyõri püspöki líceumban. 
Faludi Ferenc (1704-1779) író, költõ, jezsuita szerzetes, Sopronban tanult. 
Fejér György (1776-1851) történész, rk. lelkész, 1818-24 Gyõri tankerületi fõigazgató. 
Flesch Károly(Moson, 1873-1944) hegedûmûvész, zenepedagógus. 
Földes Gábor (1923-Gyõr, 1958) színész, színházi fõrendezõ. Az 1956-os megyei események egyik vezetõje, tevékenységéért kivégezték. 
Frankenburg Adolf (1811-1884) író, Sopronban és Gyõrben is tanult, a soproni kulturális élet szervezõje. 
Galgóczi Ezsébet (Ménfõ,1930-1989) író, dramaturg, mûveibõl filmek is készültek. 
Garay János (1812-1853) költõ verset írt Gyõr török uralom alóli 1598-as visszafoglalásáról. 
Gárdonyi Géza (1863-1922) író, Gyõrben 1885-tól 4 évig a Hazánk fõmûnkatársa volt. 
Giesswein Sándor (1856-1923) pápai prelátus, publicista, keresztényszocialista politikus, író. Gyõrben a bencés gimnáziumban érettségizett, a Gyõri tanítóképzõ tanára volt. 
Goldmark Károly (1830-1915) zeneszerzõ, a szabadságharc alatt a soproni színházban mûködött. 
Gombocz Zoltán (Sopron, 1877-1935) nyelvtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. 
Guzmics Izidor (1786-1839) költõ, nyelvész, bencés szerzetes Pannonhalmán, majd Bakonybélben. 
Gyóni Géza (1884-1917) költõ, Sopronban az ev. teológián tanult, majd újságíró volt 
Gyöngyösi (Gyöngyössy) István (1629-1704) költõ, Gömör megye követe az 1681-es soproni országgyûlésen. 
Györkös László (1947-1997) író, a Gyõri bencéseknél tanult, tanított Gyõrben és Csermajorban. 
Gyõry Vilmos (Gyõr, 1838-1885) költõ, meseíró. 
Halász Gábor (1901-Balf, 1945) kritikus, irodalomtörténész, munkaszolgálatosként halt meg. 
Halmos László (1909-Gyõr, 1997) zeneszerzõ, karnagy, népdalgyûjtõ. 
Harsányi Lajos(1883-1959) író, költõ, szerkesztõ, Gyõrben tanult, papi szolgálatának állomásai: Mosonszentmiklós, Rábacsanak, Szany, Eszterháza, Rábapatona, Gyõr. 
Hartvik Gyõri püspök, Kálmán király (1095-1116) kérésére leírta 
a - legterjedelmesebb - Szent István legendát. 
Házi Jenõ(1892- Sopron, 1986) a magyar történettudomány jeles alakja, Sopron fõlevéltárosa, forráskiadványok nemzetközileg elismert szaktekintélye. 
Herbszt Zoltán (Sopron, 1959-1981) költõ, kritikus, posztomusz kötetei jelentek meg. 
Hohenegger Lõrinc (Sopron,1782-Gyõr,1842) kanonok, naplója megörökíti az 1809-es Gyõri harcokat. 
Horváth Árpád (Gyõr,1907-1990) író, Gyõrben tanult és tanított. 
Huszár Gál (1515 körül-1575) író, nyomdász, kat. plébános, majd evangélikus lelkész, esperes, püspök. 1555-ben iskolát alapított Magyaróváron, a reformáció tanainak terjesztésére 1558-ban nyomdát létesített ugyanitt, Gyõrben is prédikált. 
I. (Szent) László, a lovag-király (1077-1095) fejereklyetartója a Gyõri Bazilikában látható. 
Jászai Mari (1850-1926) színész, gyerekkor, iskolák (Gyõr), rokonlátogatások (Rábatamási). 
Jedlik Ányos (1800-1895) természettudós és feltaláló (a dinamóé is), bencés szerzetes, az MTA tagja, a kísérleti fizika kiváló mûvelõje és oktatója, sírja a Gyõri köztemetõben van. 
Jókai Mór (1825-1904) író, néhány mûve helyszíne: a Fertõ-Hanság 
(A névtelen vár), Gyõr (A lõcsei fehér asszony), a kismegyeri csatatér (A magyar inszurrekció). 
Karácson Imre (1853-1911) tanár, turkológus történész, nyelvész, mûfõrdító. A Gyõri Királyi Katolikus Tanítóképzõ Intézet igazgatója. 
A Rákóczi-emigráció anyagát kutatta Törökországban. 
Kassák Lajos (1887-1967) író, Egy ember élete c. önéletrajzában megörökíti Gyõri munkáját. 
Kautz Gyula(Gyõr, 1829-1909) közgazdász, jogtudós, az MTA alelnöke. 
Kerényi György (Csorna, 1902-1986) zeneszerzõ, népzenekutató, zenetudós, zenepedagógus. 
Kis János (Rábaszentandrás,1770-1846) ev. lelkész és 1812-tõl püspök, költõ, író és mûfordító, Kazinczy barátja, Berzsenyi felfedezõje. 
Kisfaludy Károly (Tét,1788-1830) költõ, festõ, Gyõrben (is) tanult. 
Kisfaludy László (XVII-XVIII. sz. ford.) költõ, végvári katona, Rákóczi ezereskapitánya. 
Kisfaludy Sándor (1772-1844) a Himfy és a magyar vár-regék költõje, Gyõrben tanult. Komáromi István költõ, prédikátor (Gyõr, Mezõörs, Ács), gályarabságából 1676-ban szabadult. 
Kónya Lajos (1914-1972) író, Sopronban tanult és kezdte pályáját. 
Kopcsányi Márton író, ferences szerzetes (Gyõrben 1617-tõl 1630-ig, 
majd Kismartonban). 
Kormos István (Mosonszentmiklós,1927-1977) költõ, meseíró, fordító, 
Gyõrben tanult. 
Kovács Margit (Gyõr, 1902-1977) szobrász, kerámikus, Gyõrben emlékmúzeuma van. 
Kölcsey Ferenc (1790-1838) költõ, pedagógiai írása ismerteti a magyaróvári akadémia születését és mûködését. 
Kulcsár János (Abda, 1935-1983) költõ, népmûvelõ, Gyõrben tanult. 
Lackner Kristóf (1571-1631) író, költõ, iskolaszervezõ, tanácsos, városbíró Sopronban. 
Laky Demeter író, költõ, fordító, premontrei szerzetes, Gyõrben tanul, 
1848-ban katona, a nemzetõrség szervezése miatt várfogságra ítélik, Csornán tanít. 
Lancsics Bonifác költõ, pannonhalmi bencés szerzetes (1693-1737), 
elsõ nemzeti himnuszunk - a Boldogasszony anyánk - szerzõje 
vagy elsõ lejegyzõje. 
Lenau, Nikolaus (1802-1850) költõ, tanult a magyaróvári gazdasági akadémián 
Lépes Bálint (Gyõr, 1570 k.-1623) veszprémi, nyitrai, majd 1619-tõl 
Gyõri püspök, imádságos könyvek szerzõje és gazdag levelezése 
maradt ránk 
Liezen-Mayer Sándor (Gyõr, 1839-1898) festõmûvész, a Gyõri reáliskolában tanult. 1880-tól a stuttgarti Képzõmûvészeti Akadémia tanára. 
Liszt Ferenc (1811-1886) világhírû zeneszerzõ, a Sopron megyei 
Doborjánban született. 
Liszti (Listius) László (1628-1663) költõ, a Moson megyei Köpcsényben élt féktelen arisztokratát kivégezték. 
Lukács Sándor (1823-1854) ügyvéd, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Gyõri vezéralakja. 
Manninger Vilmos (Sopron, 1876-Sopron, 1945) világhírû orvosprofesszor, a Magyar Sebésztársaság megalapítója, a rákkutatás hazai úttörõje. 
Maróti Lajos (1925-1978) író, költõ, Gyõrben és Pannonhalmán tanult. 
Mécs László (1895-1978) költõ, premontrei szerzetes, 
1961-tõl Pannonhalmán élt. 
Mentes Mihály (Süttör, 1891-Gyõr, 1960) költõ, rk. lelkész, tanár. 
Mollay Károly (Sopron, 1913-1997) nyelvész, az ELTE tanszékvezetõje, a magyar nyelvtudomány kiemelkedõ alakja, a magyarországi germanisztika mûveloje. 
Nagy János Keresztély (1732-1803) író, fordító, nyelvújító, jezsuita szerzetes (Gyõr, Szany). 
Nagy Lajos (1883-1954) író, szociográfiai mûve: Dunántúli város 1933-ban - Gyõr Nagylucsei Dóczy Orbán Gyõri püspök (1486-1491), a Püspökvár gótikus kápolnájának építtetõje. 
Nagyszombati Márton költõ, bencés szerzetes 
(és pannonhalmi fõapát 1503-tól, majd 1520-tól). 
Németh László (1901-1975) író, több regénye színhelye Gyõr. 
Németh László János (1923-Sopronkohida, 1945) költõ, 
Gyõrben diákújságot szerkesztett. 
Nyéki Võrõs Mátyás (1575?-1654) költõ, Gyõri kanonok, része volt a soproni jezsuita kollégium alapításában. 
nyok doktora. Középiskoláit a Gyõri bencés gimnáziumban végezte. 
Pákh Albert (1823-1867) szerkesztõ, könyvtáros, a soproni líceum diákjaként barátságot köt a városban katonáskodó Petõfivel. 
Pálffy Miklós, erdõdi, gróf (1552?-1600) országbíró, nevezetes haditette: Gyõr várának visszavétele a törököktõl 1598-ban. 
Pap Károly (Sopron, 1897-1945) író, újságíró, iskoláit szülõvárosában végzi. 
Pázmándi Horvát Endre(1778-1839) költõ, drámaíró (Tét, Pázmánd). 
Péteri (Téti) Takáts József (1767-1821) költõ, Gyõri diák, megyei táblabíró, majd fõjegyzõ, téti birtokos. 
Petofi Sándor(1823-1849) költõ, Sopronban katona, Gyõrben gyakran vendége Dr. Kovács Pálnak, aki 1847-48-ban 27 versét közli a Hazánk c. folyóiratban. 
Petz Aladár (Gyõr, 1888-Gyõr, 1956) orvos, kórházigazgató, a gyomorvarrógép feltalálója, a Magyar Sebészeti társaság elnöke. 
Pohárnok Jenõ (1898-1962) ifjúsági regények írója, tanító, Gyõrben tanult. 
Popper Vilma (Gyõr,1857-Auschwitz,1944) író, a Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja. 
Preissegger György soproni költõ, 1664-ben szonettet írt Zrínyi Miklós halálára. 
Radnóti Miklós (1909-1944) költõ, utolsó éjszakáját a pannonhalmi téglagyárban töltötte, az "erõltetett menet" az abdai Rábca-parton 
ért véget: agyonlotték. 
Rájnis (Reinisch) József(1741-1812) költõ, fordító, tanár és lelkész 
(Gyõrben is). 
Rákosi Jenõ (1842-1929) író, színházigazgató, a soproni bencés gimnáziumban tanult. 
Rát(h) Mátyás (Gyõr,1749-1810) író, ev. lelkész, a Magyar Hírmondó címû lap alapítója (Pozsony,1780. január 1.). 
Reguly Antal (1819-1858) a finnugor rokonság kutatója, Gyõrben bölcsészhallgató (1834-36). 
Renner Kálmán (Sopron, 1927-Sopron, 1994) nemzetközileg ismert éremmûvész, a soproni Országos Érembiennálé egyik életre hívója. 
Révai Miklós (1750-1807) költõ, nyelvész, tanár, szerkesztõ, piarista szerzetes (Nagyvárad, Pozsony, Gyõr 1784-1796, Sopron 1799-1800). 
Richter János (Gyõr, 1843-Bayreuth, 1916) világhírû karmester, szülõvárosában koncertterem viseli nevét. 
Rómer Flóris (1815-1889) régész, mûvészettörténész, bencés szerzetes, Gyõrben tanított és tudományos lapot szerkesztett. 
Rónay Jácint (1814-1899) természettudós, bencés szerzetes, Gyõrben is tanított, a péri választókerület országgyûlési képviselõje volt 1867-tõl. 
Sárközi György (1899-1945) költõ, író, szerkesztõ, munkaszolgálatosként halt meg Balfon. 
Sík Sándor (1889-1963) költõ, piarista szerzetes (megyei verse: Pannonhegyén, öreg padon). 
Somogyváry Gyula (1895-1953) író, költõ, a Rádió igazgatója, a Sopron megyei Fülesen született, parlamenti képviselõ, 1950-ben internálták, a táborban halt meg. 
Soproni Horváth József (1891-Sopron, 1961) Munkácsy-díjas festõmûvész. 
Sterbenz Károly (Sopron, 1901-Sopron, 1993) festõmûvész, a kisgrafika mester, az ex libris nemzetközileg elismert mûvelõje. 
Szávay Gyula (1861-1935) költõ, író, Gyõrben végezte a jogot és újságot szerkesztett. 
Széchényi Ferenc, gróf (Fertõszéplak, 1754-1820) a Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója. 
Széchenyi István, gróf 1791-1860) a reformmozgalmak vezéralakja: gazdaság/politikai írásaival és kezdeményezéseivel (MTA, Lánchíd), cenki birtokos, a soproni megyegyûlések résztvevõje 
Szenczi Molnár Albert (1574-1639) ref. teológus, mûfõrdító, nyelvész. 
1586-ban Gyõrött tanult, majd késõbb is többször megfordult a városban. 
Szent Márton (315-397), Tours püspöke, egyesek szerint Pannonhalma - korábbi nevén Gyõrszentmárton - közelében született. 
Szerb Antal (1901-Balf, 1945) író, irodalomtörténész, munkaszolgálatosként halt meg. 
Szigethy Attila (Kapuvár, 1912-Gyõr, 1957) parasztpárti politikus, 1956-ban a Gyõri, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke, a börtönben halt meg. 
Tihanyi Árpád (1916-1957) Gyõri tanár, a forradalom után kivégezték. 
Timaffy László(Mosonszentandrás, 1916-Gyõr, 2002) tanár, néprajzkutató, a Szigetköz és a Rábaköz néphagyományainak elismert tudósa. 
Tompa Mihály (1817-1868) költõ, versei jelentek meg a Gyõri Hazánk c. folyóiratban. 
Torkos József (Gyõr,1710-1791) író, ev. lelkész Gyõrben, majd Sopronban. 
Torkos László (1839-1939) költõ, író, Sopronban tanult. 
Tuz Tamás (Makkó Lajos) (Gyõr,1916-1992) költõ, rk. tábori lelkész, bezenyei plébános, 1956-tól Kanadában élt. 
Vajda Péter (1808-1846) természettudós, költõ, a soproni líceumban és a Gyõri akadémián tanult. 
Vas Gereben (Radákovits József) (1823-1868) író, szerkesztõ, kiadó, Gyõrben joghallgató és jogász (1847-48). 
Vitnyédi István (1612-1670) ev. prédikátor, nagy levelezõ, Sopron országgyûlési követe, Zrínyi Miklós bizalmi embere. 
Vitnyédi Németh István (Vitnyéd,1894-Gyõr,1948) rk. pap, költõ, író. 
Wathay (Vathay) Ferenc (Vág, 1568 Konstantinápoly, 1605/1606) végvári vitéz és költõ, török fogságban halt meg. 
Weöres Sándor (1913-1989) költõ, két évet Gyõrben tanult, majd Sopronban érettségizett. 
Xántus János (1825-1894) világutazó, etnográfus, természetkutató. Családja 1856-tól Gyõrben élt, többször látogatott Gyõrbe, ide írta úti leveleit. 
Z. Szabó László (1927-1992) író, a Gyõri Kazinczy Gimnázium tanára, a szép magyar beszéd nyelvi versenyek kezdeményezõje. 
Zichy Ottó (1815-Sopron, 1880) 48-as honvéd ezredes, a Gyõri nemzetõrök õrnagya, a Gyõri Honvédegylet elnöke. 
Zsirai Miklós (Mihályi, 1892-1955) nyelvész, a finnugor nyelvészet kutatója, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja. 
Zúgó Róbert (Felpéc,1960-1984) költõ, posztumusz kötettel, Gyõrben tanult.