Blind friendly

Március 18-19-21. – Sándor – József – Benedek

A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után nem sokkal érkeznek ők, hárman, akik a magyar néphit szerint a melegért felelősek. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.

Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is. Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek haza a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphit, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie. Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szivárvány látható, s annak széles sárga sávja van, az jó búzatermést ígér.

A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. A Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották. Úgy vélték, ha Benedek napján dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő


Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék, 
végül barnák és a maradék. 

Forrás: www.fszk.hu