Blind friendly

Márciusi jeles napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves", azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

 

 

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

március 1.: Székelyeink Baba      Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz      március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz      időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.

március 9.: Azt tartják a bácskai      meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján,      olyan lesz egész márciusban.

március 10.: Időjárás mutató nap. Azt      állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap      időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert      ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

március 12.: Gergely napja. Ez a      középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint      a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb      népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is      kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza      még szakállát Gergely." Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet      tartva kezükben így köszöntöttek: "acélt hoztam, tüzet ütöttem      kegyelmeteknek". Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig      forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak      számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.

március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek      napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg      télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: "Sándor, József,      Benedek zsákban hozza a meleget." "Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a      harmadát" – fűzik hozzá a Muravidéken.március 21.: Benedek napja a      "hivatalos" tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában      nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).

március 24.: Vetni kell a káposztát      és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában.      De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne      találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

március 25.: Gyümölcsoltó      Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év      legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására,      szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor      rossz tavasz várható.

Forrás: www.eumet.hu