Blind friendly

Mosonmagyaróvár

A város a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, az osztrák és a szlovák határtól 15 kilométerre, az M1-es autópálya mellett fekszik. 
Mosonmagyaróváron a történelmi belváros zeg-zúgos utcái, az óvári vár a nagy múltú agráregyetemével, a Lajta-parti sétányok, hangulatos terek fogadják a városba érkező vendégeket. 
A település helyét a gazdasági és földrajzi adottságok jelölték ki. Már a római időkben katonai település Ad Flexum néven, honfoglalás után ispánság, később megyeszékhely, majd az Alföldről Bécsbe irányuló gabona- és állatszállítmányok útvonala volt. 
A két városrész 1939-ben egyesült, az 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják a jelenlegi 30.000 lakosú várost. 
A mosoni földvárat 1271-ben Ottokár cseh király rombolta le, többé nem építették újra. A tatárjárást követő időben az óvári várat erősítették meg, nőtt a vár melletti polgári település jelentősége is. Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajos édesanyjától városi rangot kapott. 1529-től Habsburg birtok, 1763-tól 1945-ig pedig Habsburg magánbirtok. 
A török Bécs ellen vonulva többször feldúlja, nem egyszer fel is égeti a várost, 1809-ben Napóleon katonái szállják meg. 
Moson ezalatt a gazdag kereskedők mezőgazdasági nagyközsége. A két település lakossága az iparosodással ugrásszerűen megnőtt. 
A magyaróvári vár a római település maradványaira a XIII. században építetett és a XVI. században megerősített, szabálytalan négyszögalaprajzú épület. 
1818-ban Albert Kázmér szásztescheni herceg, Mária Terézia veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított. Ennek jogutódja a ma, a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. Nikolaus Lenau osztrák költő az 1822-23-as tanévben tanult itt. A várudvaron áll mellszobra és az emlékét őrző faragott kőpad. 
A Deák téren található a Habsburgok főhercegi kastélyának egyemeletes épülete, itt szállt meg 1847. októberében Széchenyi István, és 1848. októberében az erkélyszoba ablakából szólította hadba Kossuth Lajos Moson megye parasztjait. A tér dísze az 1744-ben készült háromalakos, barokk Nepomuki Szent János-szobor, sétánkat a Fő utcán folytatva, Nicolaus Lenau egykori lakóháza mellett három szépen felújított barokk homlokzatú házat találunk. 
A közelben álló régi megyeháza, a mai városháza 1891-ben épült neoreneszánsz stílusban. A város ékessége a Hansági Múzeum ipartörténeti gyűjteményének és a Gyurkovich-gyűjteménynek otthont adó Cselley-ház. 
A magyaróvári plébániatemplom – Szent Gotthárdtemplom – helyén román templom állott, amely 1529-ben elpusztult. A mai egyhajós, egytornyú templom alapjait 1668-ban rakták le. Belső berendezése az 1770-es években készült. Altemplomában van eltemetve Habsburg Frigyes és felesége, Izabella. 2004-ben, a város 650 éves évfordulóján, az evangélikus templommal szemben avatták fel Nagy Benedek alkotását, az Európa-követ. 
A Magyaróvártól Mosonba vezető út mentén, a városi kórházzal szemben építették a 20. század elején az ország egyik legrégebbi alapítású múzeumát, a Hansági Múzeumot. 
Moson, a hajdan gazdag kereskedőváros, régi jelentőségének helyét még nem találta meg. A klasszicista, késő romantikus, copf stílusban épült Fő utcai házak mellett barokk részletekkel is találkozhatunk. 
Flesch Károly világhírű hegedűművész és zenepedagógus lakóházát emléktábla díszíti. 
A Rozália-kápolna a XVIII. század elején egy pestisjárvány megszűntének emlékére épített kegyhely. A mosoni római katolikus templom barokk stílusban épült az 1750-es években, neobarokk homlokzatát e század elején kapta. Előtte avatták fel 2000. 
augusztus 20-án, a millennium tiszteletére Szent István király szobrát. 
Az Ipartelepen található Gyásztéren láthatóak az 1956-os sortűz áldozatainak emlékére felállított kopjafák és egy három alakos szoborkompozíció, Riegler Tibor alkotása. 
A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő és a mellette felépülő gyógyászati központ. 
A 75 °C fokos minősített gyógyvízét mozgásszervi és idült gyulladásos betegségek gyógyítására alkalmazzák. 

Kérjük tekintse meg a kapcsolódó képeinket >>