Blind friendly

Országos jelentõségû védett természeti területek

Nemzeti Parkok 
Fertõ-Hanság Nemzeti Park 
Védetté nyilvánítás éve: 1994 
Védetté nyilvánító rendelet: 14/1976. OKTH határozat, 19/1977. OKTH határozat, 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelet, 2/1991. (II. 9) KTM rendelet, 5/1994. (III. 8.) KTM rendelet, 1/1999. (I. 18.) KöM rendelet 
Terület: 23731 ha 

A védetté nyilvánítás története: A Nemzeti Park (magyar része) eredetileg a korábbi Fertõ-tó Tájvédelmi Körzet (19/1977. (TK. 58.) OKTH határozat) területén alakult Fertõ-tavi Nemzeti Park néven (2/1991. (II. 9.) KTM rendelet). A Fertõ-tavi Nemzeti Parkhoz 1994-ben csatolták hozzá a Hanság Tájvédelmi Körzet (1977) területeit (14/1976. OTVH számú határozat; 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelet).  Egyidejûleg a nemzeti park elnevezése Fertõ-Hanság Nemzeti Parkra változott. A nemzeti park területe 1999-ben tovább bõvült a Kónyi-tó és környéke, illetve a csáfordjánosfai tõzikés erdõ és a körülötte lévõ mocsárrétek területeivel, így kialakult a nemzeti park jelenlegi területe (1/1999. (I. 18.) KöM rendelet) 
Részterületei: 

  • Fertõ-táj
  • Dél-Hanság
  • Tóköz
  • Észak-Hanság
  • Répce-mente


Tájvédelmi Körzetek 

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 

  • Kisalföldi meszes homokpuszta
  • Holt-Rába
  • Pannonhalmi-dombság
  • Erebe-szigetek

Védetté nyilvánítás éve: 1992 
Védetté nyilvánító rendelet: 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet; bõvítés: 20/2001. (IX. 21.) KöM rendelet 
Terület: 8964,2707 ha 
A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti részén helyezkedik el. A négy nagy területegységének élõvilága teljesen különbözik. A Kisalföldi meszes homokpuszta az egykor Gyõrtõl Esztergomig húzódó homokvidék maradványait õrzi. A homoki gyepek, borókás nyarasok és pusztai tölgyesek számos védett fajnak biztosítanak élõhelyet. A növények közül ki kell emelni a közösségi jelentõségû homoki nõszirmot, mellette a pókbangó, a fekete körörcsin, az agárkosbor fordul elõ. A gerinctelen állatok körül a magyar futrinka, a szarvasbogár, míg a gerincesek közül a fekete gólyát és a gyurgyalagot lehet kiemelni. 

Soproni Tájvédelmi Körzet
 
Védetté nyilvánítás éve: 1977 
Védetté nyilvánító rendelet: 1/1977 OTvH. határozat 
Terület: 4905 ha 
A Soproni-hegység bükkösei, gyertyános-tölgyesei, mély patakvölgyei már az Alpokaljához tartoznak. A gazdag növényvilág mellé gazdag állatvilág is társul. Faunisztikai és természetvédelmi értelemben legjelentõsebb fajnak a kétcsíkos hegyi szitakötõ tekinthetõ az itteni fajok közül. Hazai elterjedése csak a Soproni-hegyvidék, az Õrség és a Mecsek egyes vízfolyásaira korlátozódik. A rezgõ nyáron fejlõdik egyik legnagyobb termetû, védett nappali lepkénk, a nagy nyárfalepke.  A kétéltûek közül a legjelentõsebb faj a foltos szalamandra, mely a patakokkal átszõtt, forrásokban gazdag üde erdõkben él. 
A madarak közül gyakran találkozhatunk a búbos bankával, a zöld küllõvel, a nagy fakopánccsal, a cigány csaláncsúccsal és a barátposzátával.  A bagolyfélék közül gyakori a az erdei fülesbagoly, és a macs­kabagoly, de az utóbbi években az uhu fészkelését is sikerült bizonyítani. 

Szigetközi Tájvédelmi Körzet
 
Védetté nyilvánítás éve: 1987 
Védetté nyilvánító rendelet: 1/1987. (III. 19.) OKTH rendelkezés, majd a 3/1990. (VI. 13.) KöM rendelet 
Terület: 10244,6 ha 
A Szigetköz kemény- és puhafaligetei, ártéri mocsárrétjei, mentett oldali láprétjei, a Duna és a Mosoni-Duna szigetekkel tagolt vízfolyása hatalmas természeti érték. A keményfaligetek gyakori faja a hóvirág, a bíboros kosbor vagy a csillagvirág. Az erdõkben rendszeresen fészkel a fekete gólya és a barna kánya. A mocsárréteken a szibériai nõszirom, a kornistárnics mellett számos orchidea-faj is él. 

Természetvédelmi Területek 

Bécsi-domb Természetvédelmi Terület 
Védetté nyilvánítás éve: 2006 
Védetté nyilvánító rendelet: 14/2006. (III.21.) KvVM rendelet 
Terület: 7,8 ha 
A Bécsi-domb Természetvédelmi terület biztosítja a szívlevelû gubóvirág egyetlen hazai lelõhelyének a védelmét. A gubóvirágon kívül az egykori legelõk sztyepprétjeinek ritka és értékes fajai, mind a leánykökörcsin, az árlevelû len vagy a pusztai árvalányhaj él itt. 

Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület
 
Védetté nyilvánítás éve: 2006 
Védetté nyilvánító rendelet: 15/2006. (III.21.) KvVM rendelet 
Terület: 18 ha 
A természetvédelmi terület védi az Ikva-patak öntésterületén megmaradt utolsó természetes láp- és mocsárréteket. 

Liget-patak menti TT
 
Védetté nyilvánítás éve: 2006 
Védetté nyilvánító rendelet: 8/2006. (XII.8.) KvVM rendelet 
Terület: 27,3 ha 
A természetvédelmi terület kialakításának célja a Liget-patak mentén megmaradt láprétek természeti értékeinek megõrzése. Jellemzõ védett növényfajai a szibériai nõszirom, a foltos ujjaskosbor, a magyar lednek. 

Nagycenki hársfasor TT
 
Védetté nyilvánítás éve: 1942 
Védetté nyilvánító rendelet: Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezése, amelyet a 9/2006. (II.10.) KvVM rendelet erõsített meg. 
Terület: 8,2 ha 

Pannonhalmi Arborétum TT 

Védetté nyilvánítás éve: 
Védetté nyilvánító rendelet: 
Terület: 

Soproni  Botanikus Kert TT
 
Védetté nyilvánítás éve: 1978 
Védetté nyilvánító rendelet: 15/1978 OKTH rendelkezés 
Terület: 17,2074 ha 
A természetvédelmi terület a kert dendrológiai és esztétikai értéket képviselõ fa és cserjefajok védelmén kívül biztosítja a felsõ- és középfokú erdészeti, természetvédelmi oktatás bázisát.