Blind friendly

Térségünkben él a legkevesebb képzetlen ember

Az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlag 132,2 százaléka.

A megye lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó adatai szerint 455.217 ezer fő volt, mely 2579 fővel több, mint egy évvel korábban. Az ország lakónépességének 4,6 százaléka, míg az alkalmazásban állók 4,8 százaléka él Győr-Moson-Sopron megyében. A lakónépesség 48,5 százaléka nő. A megye korszerkezetére jellemző, hogy a 15 éven aluliak aránya 14,6 százalék, a 15–64 év közöttieké 68,3, a 64 év felettieké pedig 17,1 százalék.

A 2017. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az országban 4 millió 378 ezer fő volt 84 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,3 százalékra emelkedett, a férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak.

Győr-Moson-Sopron megye gazdasági fejlettségét mutatja, hogy 77.732 megyei székhelyű regisztrált gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 132,2 százaléka. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkező közúti járműgyártás fejlődik a legnagyobb mértékben. A megyében 1324 külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, így nem csoda, hogy a térség fejlődésének legfőbb mozgatói a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások.

A 2017. januári zárónapon a nyilvántartott álláskeresők száma 4.110 főt tett ki, mely növekedést mutat az előző hónap adatához képest (+650 fő). Az előző év azonos időszakához képest azonban jelentős csökkenés mutatkozik, mely 1356 fővel alacsonyabb létszámot jelent. Az álláskeresők 64 százaléka középfokú, 9,4 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 26,6 százalékuk pedig legfeljebb az általános iskolát fejezte be. A képzetlenek aránya hosszú ideje a mi vidékünkön a legalacsonyabb az országban – derül ki a megyei kormányhivatal elemzéséből.

Itt érdemes egy kis kitérőt tenni. A Központi Statisztikai Hivatal a 2011-es népszámlálás adatai szerint közzétette, hogy egyes városokban, járásokban miként alakult a népesség iskolázottság szerinti megoszlása. Győrben ekkor 120 ezer 699 ember élt. Ez az összlétszám volt, ezen belül a hétéves és annál idősebb népességnek a legmagasabb befejezett iskolai végzettségét regisztrálták. Győrben az érettségi nélkül középiskolai végzettséggel, s szakmai oklevéllel rendelkezők száma 20 ezer 955 volt. Érettségizett 40 ezer 815 fő, egyetemi vagy főiskolai diplomája 25 ezer 71 győrinek volt.

Ha létszámarányosan összevetjük ezeket a számsorokat más nagyváros adataival, azt tapasztaljuk, hogy a tendencia nagyjából hasonló. Érdemes lenne egy szerteágazó, mélyebb kutatást készíteni arról, hogy a nagy egyetemi városokban diplomát szerzett fiatalok közül mennyien maradnak helyben, s hányan vállalnak más településen munkát. Önmagában persze ez az összehasonlítás is félrevezető volna, hiszen amíg bizonyos egyetemek diplomásai számára az igazi, sokszor szinte egyetlen karriert az jelenti, hogy benn maradnak az egyetemen tanársegédnek, s ott próbálják fölépíteni jövőjüket, addig a piacképes tudással fölvértezettek bárhol el tudnak helyezkedni, jó feltételekkel.

Győr ebből a szempontból optimális helyzetben van. Az itt szerzett diploma az ország nagyon sok településén piacképes, s a világ számos országában keresett, ugyanakkor itt, helyben is sokat ér, bizonyos szakmák szakembereiért versengenek a cégek.
A kormányhivatal foglalkoztatási adataira visszatérve azt látjuk: a megyében a nagyvállalkozások adták az összes létszám 68,6 százalékát. 24,1 százalékos részesedéssel voltak jelen a közepes vállalkozások. A kisvállalkozások 6,6 százalékot képviseltek, a mikro vállalkozások pedig 0,7 százalékot.

A mostani felmérésben volt egy olyan kérdés, mely a foglalkoztatók véleményére irányult a pályakezdőkkel kapcsolatban. Győr-Moson-Sopron megyében a 349 válaszadó cég közül 19,1 százalék azért alkalmazza szívesen a pályakezdőket, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk, 18,9 százalék szerint könnyebben betaníthatóak, mint más korosztályok és 12,5 százalék számára az az elsődleges, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. A válaszadók 14 százaléka véli úgy, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani, betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát (8,8 százalék) és 7 százalék szerint a betanításuk sok időt vesz el. Ez az utóbbi szemlélet azért azt mutatja, minden siker ellenére megyénkben is van még mit tenni a munkaerőpiac fejlesztése érdekében.

Forrás: Győr Plusz/H. F.