Blind friendly

Tovább bővül idén a megyerikumok köre

Négy évvel ezelőtt, 2013-ban hozta létre a megyei közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat. A höveji csipke volt az első, amely hivatalosan is megyei érték, azaz megyerikum lett.

Azóta már 84 érték szerepel a listán, amely idén tovább bővül, áprilisban ugyanis újra ülésezik a Megyei Értéktár Bizottság. Ez az a testület, amely jogosult dönteni arról, mi kerülhet be a megyei értéktárba. A tizenhárom fős bizottságot nyolc civil szakember és öt politikus alkotja, elnöke Pető Péter, a megyei közgyűlés alelnöke.

Évente általában kétszer tartunk bizottsági ülést, de volt már példa arra is, amikor négyszer is tanácskoztunk, mert – nagy örömünkre – olyan szépszámú javaslat érkezett  – mondta el Pető Péter. Az elnök hangsúlyozta azt is, mindig konszenzusos döntésre törekszenek, mert ha összhang van, az azt jelenti, hogy a javaslat olyan értéket képvisel, ami alapján méltó hely illeti meg a megyei értéktárban.

Az elnök elmondta, már többször előfordult, hogy a testület nemet mondott. Ám a javaslat ekkor sem veszik kárba, a hungarikum törvény alapján ugyanis Magyarországon az értéktári rendszer három lépcsős, ennek érzékletes ábrázolása egy úgynevezett „értéktár-piramissal" történik. A Magyar Értéktár non plus ultráját – a piramis csúcsán elhelyezkedve - a hungarikumok jelentik, középen a megyei értéktárak helyezkednek el, s az egyes települések is létrehozhatták a maguk helyi értéktárait.

Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg 58 településen működik helyi értéktár. Ahogy a megyei értéktár esetében, úgy helyben is az adott értéktár bizottság dönt arról, mi kerülhet fel a helyi értékek listájára. Győr-Moson-Sopron megye számos értékkel, népművészeti és kulturális hagyománnyal, épített örökséggel, gasztronómiai nevezetességgel, gyógyvíz- és fürdőkultúrával rendelkezik, amelyek megőrzése feltétlenül indokolt és szükséges. Ezért döntött úgy a megyei közgyűlés, hogy létrehozza a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat – hangsúlyozta a bizottság elnöke, aki elmondta azt is, hogy a listán szereplő 84 megyei érték valójában sokkal több, mint amit a szám jelez. Példával is illusztrálta az elmondottakat. Sopron történelmi belvárosa és a Tűztorony egy a 84-ből, csakúgy, mint Mosonmagyaróvár épített öröksége, holott ezekből akár egy külön lista is összeállítható lenne.

Változatosak a megyei értéktárban szereplő győri értékek is. A Szent László-herma, a Könnyező Mária-kép, a Győrben készülő Audi TT, a Győrkőcfesztivál, a Győri Balett, a győri kékfestők, az Audi ETO KC női kézilabda-csapata éppúgy ott van a listán, mint a győri termál- és gyógyvíz.

Az ételeket a szigetközi eceteshal, a csornai perec, a lipóti házi parasztkenyér és a kapuvári böllérmáj képviseli a megyei értéktárban, az italokat pedig a fröccs mellett a pannonhalmi pálinkák.

Fontosnak tartják, hogy az értékek megőrzésébe a fiatalokat is bevonják, ennek jegyében tavaly novemberben egy többfordulós vetélkedősorozat indult útjára, amelynek országos döntőjét májusban a Parlamentben tartják.

A Három vármegye kincsei – Fedezzük fel értékeinket! – Hungarikumok és megyerikumok című vetélkedő megyei záró eseményére, a megyei döntőre februárban került sor, ahol két kategóriában összesen 32 diák mérte össze tudását, 4-4 fős csapatokban. Az általános iskolások között a Mihályi Általános Iskola csapata, a középiskolások között pedig a Soproni SZC Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskolája fiataljai bizonyultak a legjobbnak. Ők képviselhetik Győr-Moson-Sopron megyét a lakiteleki országos elődöntőben, ahonnan a legjobb tizenkét csapat jut az Országházban rendezendő májusi döntőbe. Innen is szurkolunk és drukkolunk a megyénket képviselő mihályi és a soproni fiataloknak!

Az általános és középiskolások mellett az egyetemisták felé is nyitunk, együttműködünk a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karával – fogalmazott Pető Péter. – A Marketing és Menedzsment Tanszék egyetemistáival közösen azon dolgozunk, hogy az egyes települések marketingjébe hogyan lehet beépíteni a megyei és települési értéktárakat.

A mostani 84 megyei érték évek múlva mennyivel emelkedhet? - Nem az a cél, hogy dömpingszerűen növeljük a számat, arra törekszünk, hogy ami bekerül az értéktárba, azt az egész megyében magukénak érezzék az emberek – mondta el Pető Péter.

Az írás megjelent a Győr + hetilap 2017. március 10-i számában - szerző Koloszár Tamás.