Blind friendly

telepulesek

Irsz. Település neve Polgármesteri Hivatal címe Polgármester Telefon
9151 Abda Szent István u. 3. Szabó Zsolt 96/553-233

Abda map

Abda már az avar korban lakott település volt. A törökök 1566-ban a falu határán, a Rábca parti átkelõnél adták át Zrínyi Miklós levágott fejét a császár követeinek. 1830-ban a települést teljesen rombadöntötte az árvíz, ezért a túlélõk a Rábcától távolabb a környék legmagasabb pontján kezdték újjáépíteni falujukat. 1849. junius 28-án nagyon sok áldozatot követelõ csata zajlott az Abdai-átkelõ birtoklásáért. 1944. novemberben a község határában lett a fasiszta terror áldozata Radnóti Miklós. Jelenleg a községnek 3040 lakója van. Az ivóvíz, a telefon és a kábel-TV hálózat, a közmûcsatorna és a vezetékes gáz hálózat kiépült. A településen - talán Gyõr közelsége miatt - már eddig is az átlagosnál több vállalkozás mûködik, de a beruházókat a jövõben is kedvezõ feltételekkel várják a községben.

major: Szabó Zsolt (polgarmester@abda.hu)
major_office: Szent István u. 3.
Tel.: 96/553-233
Fax: 96/553-237
webpage : http://www.abda.hu

9168 Acsalag Fõ u. 75. Szilágyi Andrásné 96/271-568

Acsalag map

A XVII. sz.-ban alapították a Nádasdyak a Hanság mocsarától elnyert területen, késõbb Eszterházy birtok lett. Ma a település lakossága 529 fõ. Acsalag ipar telepítésére alkalmas közmûvekkel, épületekkel ellátott területtel rendelkezik. Elõkészítés alatt áll egy nemzetközi kerékpárút kiépítése. Ritkaság a közeli Csikós-égerben a léggyökeres égeres és az ott található szürkegém fészkelõhely.

major: Szilágyi Andrásné (e.acsalag@t-online.hu)
major_office: Fõ u. 75.
Tel.: 96/271-568
Fax: 96/271-568
webpage : http://www.acsalag.hu

9423 Ágfalva Soproni u. 3. Pék Zsuzsánna 99/330-012

Ágfalva map

A dági birtok egy része. 1195-ben a ciszterek kezére kerül. A XIII. sz.-ban a német telepesek Agendorfnak nevezik. A XIX. sz.-ig Sopron jobbágyfalva. 1785-ben helyezik üzembe a brennbergi bányát, ami sok itt élõ családnak ad kenyeret. A település 1906-ban kapja az Ágfalva nevet. Jelenleg a lakosok száma 1697. A közmûellátottság jó.

major: Pék Zsuzsánna (agfalva@agfalva.hu)
major_office: Soproni u. 3.
Tel.: 99/330-012
Fax: 99/330-012
webpage : http://www.agfalva.hu

9441 Agyagosszergény Kossuth u. 16 Szalai Istvánné 99/544-130

Agyagosszergény map

Okiratok Agyagos nevét 1256-ban, Szergényt 1364-ben említik elõször. 1927-ben egyesültek Agyagosszergény néven. Lakosainak száma 960. Mezõgazdasági jellegû település.

major: Szalai Istvánné (polgarmester.agyagos@kapulan.hu)
major_office: Kossuth u. 16
Tel.: 99/544-130
Fax: 99/544-130
webpage : http://agyagosszergeny.hu

9132 Árpás Kápolna tér 8. Szabó András 96/681-002

Árpás map

Itt húzódott a római korban a Savariát Arrabonával összekötõ út. Oklevelek szerint 1030-ban Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta a települést. A törökök elõl elmenekült a lakosság. 1706-ban Bottyán János kurucai kemény harcokat vívtak itt. Az õsi falurész - egykor Kis-Árpás, ma Dombiföld - a Rába keleti partján terül el az Árpád-kori templommal együtt. Ma lakosainak száma 330, a település víz- gázvezeték- és telefonhálózata kiépült. A Rába partja kitûnõ hely kirándulásra, táborozásra, horgászásra.

major: Szabó András (polghivarpas@rlan.hu)
major_office: Kápolna tér 8.
Tel.: 96/681-002
Fax: 96/681-003
webpage : https://arpas.sokoroalja.hu

9177 Ásványráró Rákóczi u. 14. Tatainé Popp Rita 96/576-053

Ásványráró map

A hely több ezer éve lakott. Ásványt elõször Árpád-kori térképeken jelölik Asseutheu néven. A  XVI. sz.-ig a Héderváry család birtoka, majd Bakics Pál kezébe kerül. Ráró elsõ írásos említése Roro Castrum néven 1293-ból származik. A lakosság az úrbéres gazdálkodás mellett aranymosással, hajózással, kender- és kosárfonással is foglalkozott. Jelenleg a lakosok száma 1989

major: Tatainé Popp Rita (polgarmesterihivatal@asvanyraro.hu)
major_office: Rákóczi u. 14.
Tel.: 96/576-053
Fax: 96/576-052
webpage : http://www.asvanyraro.hu

9351 Babót Ady E. u. 3. Molnár János 96/251-116

Babót map

Írások már a Szt. István halála utáni háborúk idején említik mint Kapu várát, az ország nyugati kapuját jelentette. 1387-ig királyi birtok volt, késõbb a Kanizsayak, a Nádasdyak és az Eszterházyak birtokolták. Ma a mezõgazdasági jellegû település 1236 lakost számlál. A közmûhálózat teljes mértékben kiépült. Helyileg védett a falu különbözõ pontjain 1896-ban ültetett négy kocsányostölgy, ezeket Millenniumi- vagy Királyfáknak is nevezik.

major: Molnár János (polgarmester@babot.hu)
major_office: Ady E. u. 3.
Tel.: 96/251-116
Fax: 96/251-116
webpage : http://www.babot.hu

9145 Bágyogszovát József A. u. 1. Horváth László 96/273-050

Bágyogszovát map

major: Horváth László (polgarmesterbszovat@m-kabel.hu)
major_office: József A. u. 1.
Tel.: 96/273-050
Fax: 96/273-170
webpage : http://www.bagyogszovat.hu

8433 Bakonygyirót Rákóczi u. 6. Léhner Dezsõ Mátyás 88/498-417

Bakonygyirót map

A régi, Gyõrbõl Veszprémbe vezetõ út mentén alakult ki a település. A XIII. századtól a cseszneki várbirtok tartozéka volt. Megtekintésre érdemes barokk temploma, és a temetõi kálváriája. A pincesor a régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. A teljes infrastrukturális hálózatból jelenleg még a vezetékes csatornarendszer hiányzik. Elöregedõ falu, viszont nagyon alkalmas a falusi turizmusra. Gyalogtúra vezet a közeli Cuha szurdokba, az Ördögrétre és a Remete barlanghoz. Jelenleg 1 falusi vendéglátó mûködik a faluban.

major: Léhner Dezsõ Mátyás (bakonygyirot@invitel.hu)
major_office: Rákóczi u. 6.
Tel.: 88/498-417
Fax:
webpage : http://www.bakonygyirot.hu

9088 Bakonypéterd Kossuth L. u. 62. Bolla Tünde 88/498507

Bakonypéterd map

A megye délkeleti határán fekvõ kisközség egykor a Péterdrõl elnevezett nemesek és a pannonhalmi Apátság közös birtoka volt. Alapítása az 1200-as évek közepére tehetõ

major: Bolla Tünde (bakonypeterd@bakonypeterd.hu)
major_office: Kossuth L. u. 62.
Tel.: 88/498507
Fax: 88/498507
webpage :

8431 Bakonyszentlászló Vak Bottyán u. 1. Sebestyén Vince 88/573-110

Bakonyszentlászló map

Nyaraló jellegû község, szép természeti környezetben az északi Bakony hegységben. A hagyomány szerint Szent László király alapította, de tény, hogy a XIII. században már létezett. A XVII. század végétõl ismert gyógyfürdõje volt a Vak Bottyán János, kuruc generális nevét viselõ vasas-kénes-lítiumos vizû forrása. Fontosabb látnivalói: a volt Esterházy kastély melletti katolikus „kerek' templom 1700-ból, a románkori alapokra épült evangélikus templom, valamint az ország egyik legszebb kiránduló helye, a Cuha völgye, a Zsivány és Remete-barlangokkal.

major: Sebestyén Vince (bszentlaszlo@invitel.hu)
major_office: Vak Bottyán u. 1.
Tel.: 88/573-110
Fax: 88/573-111
webpage : http://www.bakonyszentlaszlo.hu

9169 Barbacs Kossuth u. 5. Abdai Zsolt 96/270-109

Barbacs map

1220-ból való elsõ írásos említése. A királyi kincstár, majd a Kanizsay, a Nádasdy és az Eszterházy család birtoka. A XVI. sz.-ban túlnyomórészt lakatlan a falu, a lakosság fõleg halászatból él. A török pusztítás után visszatérõ családok más helyre telepítik az új falut, amely a XVII. sz.-tól indul fejlõdésnek. Ma a községhez természetvédelmi terület tartozik, DK-i részén a Barbacsi tóval. A falu római katolikus temploma egyszerû barokk épület, 1753-ban épült. A községben vezetékes ivóvíz-, telefon-, és gázhálózat épült. A lakosok száma 762.

 

major: Abdai Zsolt (polgarmester@bar9169.t-online.hu)
major_office: Kossuth u. 5.
Tel.: 96/270-109
Fax: 96/693-009
webpage : http://www.barbacs.hu

9343 Beled Rákóczi u. 137. Major Jenõ 96/594-173

Beled map

Nevét a Belud személynévtõl kapta. Az okleveles források 1230-ban említik elõször. Középkori birtokosai az Osl nemzetségbõl leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanzsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Kanizsayak örökét a Nádasdyak vették át, majd 1681-tõl az Esterházyak ültek ebbe a birtokrészbe. A XVII. század elején a Cziráky Mózes megszerezte magának a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni. Az 1594. évi török pusztítás ezt a falut is érintette, de az újjátelepítés hamarosan megindult. Jelenleg Beled településrésze Vica, mely 1162-tõl datált település, évszázadokon át a patinás nevû Vicay család birtoka volt. Szorgalmas és becsületes népe élte a magyar falvak lakóinak küzdelmes életét. Földesurai békés, vallásos emberek voltak, jobbágyaik is ezt az utat járták.

major: Major Jenõ (polgarmester@beledhivatal.eu)
major_office: Rákóczi u. 137.
Tel.: 96/594-173
Fax: 96/594-185
webpage : http://www.beled.hu

9223 Bezenye Szabadság u. 50. Kammerhofer Róbert 96/223-531

Bezenye map

Horvát neve Bizonja. A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után besenyõket telepítettek ide, akik késõbb elmagyarosodtak, és a harcokban megcsappant lélekszámú települést a török elõl menekülõ horvátokkal népesítették be. A török csapatok a  falut felégették. 1848 elõtt úrbéres község volt. Jelenleg lakosainak száma 1627 fõ, ennek 80%-a horvát nemzetiségû, nyelvét, hagyományait ápolja a Jorgován énekkar és a Mali Bizonci néptáncegyüttes. Látnivalói a horvát tájház, a r.kat. templom, a 'pestis-oszlopok' a falu két végén, 2002 évben a római katolikus templom felújított terén elhelyezett és restaurált Szent István szobor.

major: Kammerhofer Róbert (polgarmester@bezenye.hu)
major_office: Szabadság u. 50.
Tel.: 96/223-531
Fax: 96/670-001
webpage :

9162 Bezi Szabadság u. 59. Bõsze Kornél 96/277-104

Bezi map

A Bezi a nevét elsõ megszállóiról, a besenyõkrõl kapta, amely Bisseni és Bessi elnevezésekbõl alakult ki a mai formájában. Keletkezése 7-800 évvel ezelõttre tehetõ. Elsõ írásos említése 1481-ben történt, amikor Bezy Lõrinc utód nélkül halt meg. Jelenleg a település lakosainak száma 452, a többség mezõgazdasággal foglalkozik. A Fertõ-Hanság Nemzeti Parktól 5 km-re fekszik a település. Csendes és nyugodt környezet várja az idelátogatókat.

major: Bõsze Kornél (hivatal@bezi.hu)
major_office: Szabadság u. 59.
Tel.: 96/277-104
Fax: 96/277-104
webpage : http://www.bezi.hu

9134 Bodonhely Dózsa Gy. u. 47. Kenesei Ferenc 96/273-109

Bodonhely map

A hagyomány szerint Bodó vitéz táborhelyébõl alakult ki a település a XII. sz.-ban. Jelenleg lakosainak száma 329.  Az önkormányzat 210 üdülõtelket alakított ki a Holt-Rába partján.

major: Kenesei Ferenc (postmaster@bodonhely.t-online.hu)
major_office: Dózsa Gy. u. 47.
Tel.: 96/273-109
Fax: 96/273-109
webpage :

9324 Bogyoszló Fõ út 23. Varga Imre Róbert 96/282-111

Bogyoszló map

1322-ben említik elõször okiratok. Kanizsay-, majd Nádasdy-birtok. A török pusztítás után 10 évig lakatlan volt. 1682-ban az Eszterházy családé lett. Ma a lakosok száma 650. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. A népi építészet szép emlékeivel találkozhatunk a faluban. A hagyományokat õrzi Kiss Ernõ, Pintér Jenõ népmûvész, Áder István népi iparmûvész és a Rábaköz Néptánc Egyesület.

major: Varga Imre Róbert (polgarmesterbogyoszlo@m-kabel.hu)
major_office: Fõ út 23.
Tel.: 96/282-111
Fax: 96/282-111
webpage : http://www.bogyoszlo.hu

9073 Bõny Rákóczi u. 10. dr. Muraközi László 96/547-013

Bõny map

Írásos emlékek elõször 1240-ben említik a települést. A XV. sz.-i oklevelek három Bõnyt különböztetnek meg: Alsó-, Felsõ- és Nemes-Bõnyt, ezek 1898-ban egyesültek, majd 1992-ig, Rétalap leválásáig a település Bõnyrétalap néven szerepel. Jelentõs személyiségei Kossuth Emília, báró Bothner Jenõ huszár százados, és a hagyomány szerint itt született Bihari János, a híres prímás és hegedûmûvész.

 

major: dr. Muraközi László (bony3@index.hu)
major_office: Rákóczi u. 10.
Tel.: 96/547-013
Fax: 96/351-011
webpage : http://bony.hu

9152 Börcs Erzsébet tér 4. Rácz Róbert 96/553-240

Börcs map

Az elsõ írásos emlék Peryche néven említi 1220-ban. A kis halászfaluból mezõgazdasági település fejlõdött ki, de ma már egyre többen ingáznak gyõri munkahelyekre. A kizárólag magyar nemzetiségû lakosság lélekszáma 1040 fõ. A községben az infrastrukturális ellátottság jó (telefon-, víz- és csatornahálózat). Lehetõség van vállalkozások telepítésére bel- és külterületen egyaránt. A Rábca széles árterülete remek kirándulóhely, a sportolni vágyókat teniszpálya és sportcentrum is várja.

major: Rácz Róbert (polgarmester@borcs.hu)
major_office: Erzsébet tér 4.
Tel.: 96/553-240
Fax: 96/553-247
webpage : http://www.borcs.hu

9167 Bõsárkány Kossuth L. u. 1. Szalay Imre 96/563-056

Bõsárkány map

1222-ben említi elõször egy oklevél 'villa Sarkan' néven. Jelenleg a község közmûhálózata kiépült, a lakosság száma 2214 fõ. Új arculatot jelent a Fertõ-Hanság Nemzeti Park élõhely-rekonstrukció mellett a falu határában létrehozott vízicentrum-üdülõfalu. Az E65-ös fõút mellett a tájba illeszkedõ motel elkészültével a szálláslehetõségek is biztosítottak. Az 1700-as években épült templom, iskola, a helyreállított tájház mellett több régi épület õrzi az épített örökségünket. Nagy múltra tekint vissza a gyermek néptánccsoport.

major: Szalay Imre (polgarmester@bosarkany.hu)
major_office: Kossuth L. u. 1.
Tel.: 96/563-056
Fax: 96/271-306
webpage : http://www.bosarkany.hu

9165 Cakóháza Fõ u. 34. Csepi Éva 96/271-450

Cakóháza map

Az Árpád-korban a mai falu helyén egy Barbach nevû, várjobbágyok lakta település állt. Mai nevét a Czakó nemesi családról kapta, akik a falu birtokosai voltak. Ma a lakosok száma 63 fõ. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült.

major: Csepi Éva (korj@markotabodoge.hu)
major_office: Fõ u. 34.
Tel.: 96/271-450
Fax: 96/277-392
webpage :

9364 Cirák Fõ u. 6. Tóth Sándor 96/256-108

Cirák map

1265-bõl való elsõ írásos említése 'Terra Zyrak' alakban, a Cziráky család tulajdona. A török elõl menekülve több család telepedik itt meg, a falu több birtokos kezére kerül.  A település fontosabb épített értékei a falu központjában található római katolikus templom, illetve a falu határában található ún. Király-kápolna, mely IV. Károly, az utolsó magyar király 1921. évi visszatérési kísérletének emlékére emelték (ugyanis itt szállt le  Károly és felesége repülõgéppel). A falu központjában található a Római katolikus templom. A település határában folyik a Répce-folyó, amely kiváló lehetõséget ad a horgászatra. A község jelenlegi lélekszáma 654 fõ. A közmûhálózat kiépült.

major: Tóth Sándor (polgarmester@cirak.hu)
major_office: Fõ u. 6.
Tel.: 96/256-108
Fax: 96/256-108
webpage : http://www.cirak.hu

9375 Csáfordjánosfa Hunyadi J. u. 1. Németh Albert Viktor 99/388-807

Csáfordjánosfa map

Répcecsáford és Répcejánosfa összevonásával jött létre. 'Chapford' elsõ okleveles említése 1382-bõl származik, Jánosfa pedig 1414-ben szerepel egy iratban. Jelenleg a lakosok száma254 fõ, a legtöbben földmûvelésbõl élnek. A falu nevezetessége a csáfordi kastély és a hozzá tartozó védett erdõ.

major: Németh Albert Viktor (csaford.pmh@petecom.hu)
major_office: Hunyadi J. u. 1.
Tel.: 99/388-807
Fax: 99/388-057
webpage :

9372 Csapod Fõ u. 21. Kocsis László 99/386-415

Csapod map

1257-tõl szerepel nyilvántartásokban, 1325-ben Chapud néven említik. A településnek 600 lakosa van, a telefon, a vezetékes víz és gáz biztosított. A község templomát 1794-ben újraépítették. Maga a község eszményi környezetben helyezkedik el, erdõvonulatok övezik. A túristáknak és a pihenni vágyóknak felüdülést jelent a környezet. A településen található négy, építészeti szempontból védett ház. A plébánia épületében tájház mûködik. Fejlõdésnek indult a falusi turizmus, a környezet csalogatja a természetet kedvelõket. Az erdõ mellett, nyugodt környezetben a „Csalogány tábor” várja a nyaralni

major: Kocsis László (onkormanyzat@csapod.hu)
major_office: Fõ u. 21.
Tel.: 99/386-415
Fax: 99/386-415
webpage : http://www.csapod.hu

9375 Csér Fõ u. 44. ifj. Várallyay István 99/388-046

Csér map

A községet az 1300-as évek óta említik írásos emlékek. Kedvezõtlen földrajzi fekvése is hozzájárul a népesség fogyatkozásához, jelenleg a lakosok száma 66 fõ.

major: ifj. Várallyay István (pm.cser@petecom.hu)
major_office: Fõ u. 44.
Tel.: 99/388-046
Fax: 99/388-046
webpage :

9127 Csikvánd Rákóczi u. 24. Kozma Tibor 96/739-438

Csikvánd map

A község alapítása a tatárjárás utáni idõszakra tehetõ, eredeti neve Chituan. Lakóinak száma 543. A lakosság kétharmada evangélikus, egyharmada katolikus. A közmûhálózat kiépült. A községhez tartozó zártkertben 150-200 éves festõi szépségû présházakat találunk.

major: Kozma Tibor (polghivcsikvand@grid-net.eu)
major_office: Rákóczi u. 24.
Tel.: 96/739-438
Fax: 96/739-471
webpage :

9300 Csorna Szent István tér 22. dr. Bónáné dr. Németh Katalin 96/590-112

Csorna map

Kedvesen, otthonhangulattal fogadja az utas embert múltjára és újkori változásaira joggal büszke Csorna. Nincs vára, hiányoznak a gótikus templomok és a barokk kastélyok, és mégis! A mértani formákból építkezõ tekintélyes temploma, a Monarchia korát idézõ századvégi palotái, a mai építészet szellemében alkotott városháza irodaépület-együttese mindenkori városi szerepérõl tanúskodik, még akkor is, ha ezt a rangot alig negyedszázada nyerte vissza. A szépen parkosított fõ teret az Árpád-korban települt premontreiek XIX. században emelt, múzeumnak, templomnak, kávéháznak helyet adó palotája uralja. A premontrei prépostság épületében helytörténeti és gazdag néprajzi kiállítást rendeztek be. Megismerkedhetünk a csornai kékfestõk és a döri fazekasok mesterségével is. A Szent István tér kiszögellésében találjuk a Jézus Szíve Plébániatemplomot. 1936-38 között épült, a leégett Szent Ilona-plébániatemplom pótlására. A tér déli oldalán a Palotasor húzódik. Az emeletes házsor a XIX. század végén, a XX. század elején épült fel. A városképi szempontból jelentõs házsor legértékesebb részei a keleti és a nyugati szélein álló saroképületek. A sokféle múltból a mai világra fordulva Csorna kincsei között emlegethetõ a termálvíz. 1700 méter mélyrõl tör fel, 67 o C-os, természetes anyagokat tartalmaz, üdíti a gyógyulást keresõket.

major: dr. Bónáné dr. Németh Katalin (polgarmester@csorna.hu)
major_office: Szent István tér 22.
Tel.: 96/590-112
Fax: 96/261-680
webpage : http:/www.csorna.hu

9232 Darnózseli Ady Endre u. 8. Fazekas Zoltán 96/215-506

Darnózseli map

Már a XII. sz.-ban település állt itt, elsõ lakói a Héderváry-uradalomban dolgoztak. Az erre portyázó törökök sok embert hurcoltak el rabszolgának. Rákóczi szabadságharca idején a labancok és a kurucok is garázdálkodtak itt, majd Napóleon katonái fosztották ki a falut. Napóleon csatáinak emlékét emlékoszlop õrzi. A mai község 1934-ben jött létre Mosondarnó és Zseli egyesülésével. A település hagyományait ápolja a 'Szigetköz' tánccsoport és Sipos Anna csuhéfonó népmûvész.

major: Fazekas Zoltán (dzseli@t-online.hu)
major_office: Ady Endre u. 8.
Tel.: 96/215-506
Fax: 96/584-041
webpage : http://www.darnozseli.hu

9365 Dénesfa Fõ u. 11. Takács Lajos 96/256-182

Dénesfa map

Elsõ írásos említése 'Dyenesfalue' alakban 1406-ból való. A XVI-XVII. sz.-ban Tótfalu néven említik. Középkori birtokosai a Dienesfalvyak. 1600-ban nagy árvíz pusztít, a település lakatlanná válik. 1620-ban épül a ma is látható Cziráky-kastély. A kastély klasszicista formáját 1825-30 között kapta. Kápolnájában rokokó oltár, Cziráky- és Pálffy címer és Szent Margit kép. A Cziráky-kastély angol parkját az ártéri ligeterdõbõl alakították ki. A község természeti értéke a Répce menti fás legelõ, ahol a legidõsebb kocsányos tölgyek 300-350 évesek. Törzsük kerülete elérheti a 600 cm-t . A kuruc-labanc villongások során kipusztított lakosságot német telepesekkel pótolják, akik  részben elvándorolnak, részben beolvadnak a magyar lakosságba. A jelenlegi lélekszám 399 fõ.

major: Takács Lajos (onkormanyzat@denesfa.hu)
major_office: Fõ u. 11.
Tel.: 96/256-182
Fax: 96/256-182
webpage : http://denesfa.hu

9147 Dör Petõfi S. u. 3. Dóczy Géza 96/263-206

Dör map

Távoli múltjára római, longobárd, avar és honfoglalás kori leletek utalnak. Írottan elõször II. Endre 1220-as oklevele 'villa Deer' néven említi a települést, amely a várjobbágyok, praediális nemesek révén - katonaközségként - tevékeny részese a történelemnek. Hagyományos mesterség a fazekasság, érdemes meglátogatni a Völcsey fazekasmûhelyt (Ady E. u.1.). A faluházban helytörténeti kiállítás található. A község lakossága 573 fõ.  A teljes közmûhálózat kiépült.

major: Dóczy Géza (dorhiv@m-kabel.hu)
major_office: Petõfi S. u. 3.
Tel.: 96/263-206
Fax: 96/263-206
webpage : http://www.dor.hu

9225 Dunakiliti Kossuth L. u. 86. Kovács Andor Tamásné 96/671-037

Dunakiliti map

A falut elõször említõ oklevél 1273-ból származik. A települést 1883-ban csatolták Moson vármegyéhez, korábban Pozsony megye része volt. 1909-ig Moson-Kilitinek hívták. A falu neves szülötte volt Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa. Kastélya jelenleg általános iskola. A lakosság lélekszáma 1766 fõ.

major: Kovács Andor Tamásné (polgarmester@dunakiliti.hu)
major_office: Kossuth L. u. 86.
Tel.: 96/671-037
Fax: 96/671-033
webpage : http://www.dunakiliti.hu

9235 Dunaremete Szabadság u. 2. Marovits Géza 96/721-105

Dunaremete map

A falu elsõ telepesei halászok voltak, a Duna mindig meghatározta az itt élõk életét. A település lélekszáma 244 fõ. A pihenésre, csónakázásra, kirándulásra vágyókat az önkormányzat panziója is várja.

major: Marovits Géza (info@dunaremete.hu)
major_office: Szabadság u. 2.
Tel.: 96/721-105
Fax: 96/721-117
webpage : http://www.dunaremete.hu

9174 Dunaszeg Országút u. 6. Babos Attila 96/352-012

Dunaszeg map

A XV. században tûnik fel oklevelekben. Dunaszeg a nevét a Mosoni-Duna kiszögellésérõl kapta. A falu elsõ birtokosa a Héderváry család volt. A törökök, a kuruc-labanc csatározások és a napóleoni háború is nehezítette itt az életet. Az utolsó nagy csapást az 1954-es nagy árvíz jelentette. Ma a lakosság száma 1720, a közmûellátottság teljes (víz, gáz, szennyvíz). A község látnivalója a templom a mûemlék barokk oltárral homokgödöri 'kis kép', vagyis az emlékoszlop, a Millenniumi Emlékpark, Falumúzeum, Motormúzeum, a morotvató. A Duna holtágai, a tavak vonzzák a természet kedvelõit, a horgászokat, vadászokat.

major: Babos Attila (babos.attila@dunaszeg.hu)
major_office: Országút u. 6.
Tel.: 96/352-012
Fax: 96/352-012
webpage : http://dunaszeg.hu

9175 Dunaszentpál Iskola tér 1. Csontos Attila 96/352-026

Dunaszentpál map

A Szigetköz egyik legõsibb települése, a Héderváry grófok, a Kuen és Weicheim család birtoka volt. Ma a lakosok száma 629 fõ. A vízvezeték-hálózat elkészült, a csatornahálózat, és a gázközmû kiépítése megtörtént. A falut körülölelõ Mosoni-Duna vonzza a turistákat. Az önkormányzat táborozásra alkalmas helyet alakított ki. 2001-ben Millenniumi park és játszótér épült.

major: Csontos Attila (onkormanyzat@dunaszentpal.hu)
major_office: Iskola tér 1.
Tel.: 96/352-026
Fax: 96/352-026
webpage :

9226 Dunasziget Sérfenyõ u. 57. Cseh Benjamin 96/672-019

Dunasziget map

Kialakulására nagy befolyással volt a Duna szabályozása. Elõször az 1700-as évek végén említik feljegyzések a települést Cikolasziget, Sérfenyõsziget és Doborgazsziget néven. A három falu 1969-ben egyesült. Ma a lakosok száma 1468. A Dunasziget körüli csodálatos vízivilág vonzza a turistákat, üdülõket. Doborgazszigeten 300 hétvégi ház épült a Zátonyi-Duna partján.

major: Cseh Benjamin (pm@dunasziget.t-online.hu)
major_office: Sérfenyõ u. 57.
Tel.: 96/672-019
Fax: 96/233-478
webpage : http://www.dunasziget.hu

9451 Ebergõc Kossuth L. u. 16. Szabó Szabolcs 99/380-016

Ebergõc map

A települést az 1200-as évektõl említik okiratok. Jelenleg 140 lakosa van. A vízvezeték-, a telefon- és a gázvezeték hálózat kiépült. A XII. sz.-ban épült temploma román stílusú.

major: Szabó Szabolcs (rojtokmuzsaj@rojtokmuzsaj.hu)
major_office: Kossuth L. u. 16.
Tel.: 99/380-016
Fax: 99/544-052
webpage : http://www.ebergoc.hu

9083 Écs Fõ u. 94. Mondovics László 96/473-168

Écs map

A kelták óta folyamatosan lakott. Elsõ írásos említése  Esu, Echu néven 1172-bõl való. A középkorban a pálosok, a johanniták és a gyõri székeskáptalan birtokolták. Az 1600-as évek elején elpusztult, de a község késõbb újra életre kelt. 1809-ben átvonultak itt a francia hadak, ezt bizonyítják a dézsmapince homokköveiben fennmaradt francia feliratok. A faluban még mindig látható néhány 150-200 éves zsúpfedeles, tömésfalú ház, homokkõbe vájt barlanglakás. A régi népszokásokat, hagyományokat a népdalkör gyûjti és õrzi. A lakosok száma 1776. A közmûellátottság teljes.

major: Mondovics László (ecs-hivatal@ecsfalu.hu)
major_office: Fõ u. 94.
Tel.: 96/473-168
Fax: 96/557-019
webpage : http://www.ecsfalu.hu

9343 Edve Petõfi S. u. 60. Imre László 96/594-170

Edve map

Írásos feljegyzések 1264-ben említik elõször Edw néven, de egy római kori kõkoporsó régebbi eredetre utal. A középkorban a falu az Edvi családé volt, késõbb köznemesek birtokolják. Jelenleg a mezõgazdasági településnek 148 lakosa van. Közmûhálózata teljesen kiépült. A katolikus templomban az 1886-os tûzvész után készült Szent Flórián oltárkép, az evangélikus templomban a híres prédikátor és mártír Edvy Illés Gergely emléktáblája látható.A Rába folyó közelsége és az ártéri erdõk csodálatos szépsége, nyugalma ideálissá teszi a falut a természet, a kirándulás szerelmesei számára.

major: Imre László (edvehivatal@m-kabel.hu)
major_office: Petõfi S. u. 60.
Tel.: 96/594-170
Fax: 96/594-185
webpage :

9314 Egyed Árpási u. 13. Vadosné Varga Katalin 96/285-116

Egyed map

1469-ben 'Echieth' néven említi elõször egy oklevél. A török pusztítás után a földesúr rácokat és németeket telepített be. Jelenleg a község lélekszáma 683 fõ. Több népszokást megõrzött a falu lakossága.

major: Vadosné Varga Katalin (egyedonk@rlan.hu)
major_office: Árpási u. 13.
Tel.: 96/285-116
Fax: 96/285-128
webpage :

9473 Egyházasfalu Fõ u. 89. Sándor József 99/366-100

Egyházasfalu map

Négy összeépült falu, Egyházasfalva, Dasztifalu, Kisgógánfa és Keresztény egyesülésébol jött létre, de a helyet már a római korban is lakták. Szent István korában itt volt a környezo 10 falu temploma. 1600-ig a Baszthy család birtokolt három falurészt, Keresztény pedig a keresztes lovagok, majd a soproni jezsuiták tulajdona lett. A község muemlékei az 1711-es járvány emlékére emelt 'Pestis-szobor' és a Mária-szobor.

major: Sándor József (polgarmester.efalu@repcenet.hu)
major_office: Fõ u. 89.
Tel.: 99/366-100
Fax: 99/366-100
webpage :

9143 Enese Szabadság u. 25. Mesterházy József 96/363-013

Enese map

A község területén 6000 éves település maradványait tárták fel, honfoglaláskori lelet is került elõ.1270-ben majorságként, 1368-ban Inse néven említik okiratok. Az Enessey család tulajdona volt a XIII. sz.-ig. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község, többször felégették. Ma a település lélekszáma 1776 fõ. Hagyomány a pünkösdi búcsú, a Szt. István napi falunap. Kiemelkedõ rendezvény az Enesei Zenei Mûhely.

major: Mesterházy József (polgarmester@enese.hu)
major_office: Szabadság u. 25.
Tel.: 96/363-013
Fax: 96/562-003
webpage : http_//www.enese.hu

9321 Farád Fõ út 21. Szalai Zoltán 96/535-019

Farád map

A régészeti feltárások avarkori leletekre bukkantak. Elsõ írásos említése 1281-bõl származik. 1594-ben a török feldúlta a falut. A XVIII. század  elejétõl a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a mûvelhetõ terület nagysága. A közsgé 1976 lelket számlál. Mûemlék az 1785-ben épült ev. templom. Megtekintésre érdemes még a klasszicista stílusú Sarlay- és Ostffy-kastély. Említésre méltó a horgásztó és a Hanyi csárda.

major: Szalai Zoltán (farad.onkormanyzat@m-kabel.hu)
major_office: Fõ út 21.
Tel.: 96/535-019
Fax: 96/279-142
webpage : http://www.farad.hu

9163 Fehértó Dózsa tér 5. Tóth Alice Erzsébet 96/277-175

Fehértó map

Fehértóról az elsõ említést 1368-ból olvashatjuk. Történelme összefügg a Hansággal - eredetileg halászfalu volt, jelenleg földmûvelõk lakják. A településtõl északra elterülõ védett terület a Fertõ-Hansági Nemzeti Parkhoz tartozik. A táj szépsége, élõvilága vonzza a turistákat. Nyaranta nemzetközileg is ismert ornitológiai tábort rendeznek itt. A falu nevezetessége az 1700-as években épült r.k. templom és a mellette álló Mária-szobor. A lakosok száma 497.

major: Tóth Alice Erzsébet (fehertophiv@m-kabel.hu)
major_office: Dózsa tér 5.
Tel.: 96/277-175
Fax: 96/277-175
webpage : http://www.feherto.hu

9211 Feketeerdõ Árpád tér 1. Novák András 96/224-032

Feketeerdõ map

Neve már egy 1274 körüli okmányban elõfordul. A Mosoni-Duna három oldalról vette körül a falut, keleti részén pedig az óvári uradalom terült el. Mikor a törökök az egész vármegyét elpusztították, a környezet védelmében a települést elkerülte a rombolás. A millenniuum emlékét õrzi a Hét vezér téren 1896-ban ültetett hét tölgyfa. Jelenleg a lakosok száma 404. A faluban néptánccsoport mûködik. Lehetõség van a hagyományos íjászatra Grózer Csaba íjkészítõ irányításával.

major: Novák András (korjegyzo@dunakiliti.hu)
major_office: Árpád tér 1.
Tel.: 96/224-032
Fax: 96/671-033
webpage : http://www.feketeerdo.hu

9122 Felpéc Dózsa Gy. u. 9. Kuglics Tamás 96/551-070

Felpéc map

Az elsõ írásos emlékek 1250-bõl származnak. Felpéc neve a Pechz nemzetségtõl ered. A település mindig nemesi község volt. Címerében kivont karddal vágtató lovas látható. A török, majd a francia hadak átvonulásáról is maradtak fenn emlékek. A 48-as szabadságharc fõhadnagya, Iczés Ferenc a falu szülötte. 7 hektár õsborókás található a község területén. Ma lakosainak száma 842.  A közmûhálózat kiépült.  A községben játékgyártó üzem mûködik.

major: Kuglics Tamás (polghivfelpec@invitel.hu)
major_office: Dózsa Gy. u. 9.
Tel.: 96/551-070
Fax: 96/551-071
webpage : http://www.felpec.hu

8432 Fenyõfõ Kossuth u. 10. ifj. Klauz Dezsõ 88/573-110

Fenyõfõ map

Az északi Bakony Európában egyedülálló homoki õsfenyvesének közepén, természetvédelmi területen fekszik. Oklevelek a falut elõször 1230-ban említik. Ma a vadászok paradicsoma, erdõségeiben nagyvadak tanyáznak. Katolikus temploma román alapokon nyugvó, 1771-tõl barokk stílusban átépített. Felkeresésre érdemes az 575 ha-os õsfenyves és az õsborókás.

major: ifj. Klauz Dezsõ (bszentlaszlo@invitel.hu)
major_office: Kossuth u. 10.
Tel.: 88/573-110
Fax: 88/573-111
webpage : http://www.fenyofo.hu

9493 Fertõboz Fõ u. 17. Tóth József 99/531-080

Fertõboz map

Már az õskorban lakott terület. Elõször 1261-ben említi okirat Terra Bozyas néven. A XVII-XVIII. sz.-tól Holling néven ismert német település. A község templomától nyugatra, kis dombtetõn áll a görög sítlusban épült ún. Gloriette kilátó. Az emlékmûvet a nagycenki Széchenyi család emeltette annak emlékére, hogy József nádor e helyrõl személte meg a Napóleon ellen induló serege hadgyakorlatát 1800-1801 telén. Az emlékmûbõl remek kilátás nyílik a Fertõ-tóra. A Fertõ-tavat megkerülõ kerékpárút átvezet a falun.

major: Tóth József (polgarmester@fertoboz.hu)
major_office: Fõ u. 17.
Tel.: 99/531-080
Fax: 99/531-080
webpage : http://www.fertoboz.hu

9431 Fertõd Madách sétány 1. Bognár Zoltán 99/537-013

Fertõd map

Évezredek óta lakott hely. A település Süttör és Eszterháza egyesítésével keletkezett. Süttör már egy 1313-as bizonyságlevélben is szerepel Sehter néven. A barokk Eszterházy-kastély épületegyüttese és parkja lenyûgözõ. Haydn két évtizedet töltött itt Miklós herceg szolgálatában. Egykori lakhelyén kiállítás õrzi emlékét, itt kapott helyet az állandó helytörténeti kiállítás is. Évente barokk napokat, Haydn-szemináriumot, koncerteket, mesterkurzusokat szerveznek. Az 3345 lakosú település 1995-ben városi rangra emelkedett. A telefonhálózat, a víz- és a gázvezeték kiépítése megtörtént, a csatornázás most folyik. A dinamikusabb fejlõdés elõsegítésérre a megye egyik legfiatalabb városa kedvezõ feltételekkel várja a beruházókat. A közelben lévõ Fertõ-Hanság Nemzeti Park, a Fertõ tó és környéke, a Fertõ-menti Települések a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001 -ben a Világörökség részévé váltak.

major: Bognár Zoltán (polgarmester@fertod.hu)
major_office: Madách sétány 1.
Tel.: 99/537-013
Fax: 99/371-126
webpage : http://www.fertod.hu

9442 Fertõendréd Fõ u. 68. Horváth Attiláné 99/544-134

Fertõendréd map

A települést 1348-ban alapították. A jobbágyfalut a Pinnnyei, Somosi, Kanizsay, Nádasdy és az Eszterházy család birtokolta. 1529-ben a törökök felégették. Lakossága evangélikus volt, majd az ellenreformáció idején visszatért a katolikus vallásra. Jelenleg a lakosság lélekszáma 650 fõ. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült.

major: Horváth Attiláné (ikvaendred@t-online.hu)
major_office: Fõ u. 68.
Tel.: 99/544-134
Fax: 99/544-135
webpage :

9492 Fertõhomok Akác u. 44. Horváth Attila 99/540-054

Fertõhomok map

A települést elõször 1274-ben említi egy okirat 'Praedium Humuky' néven. Fõbb birtokosai a Kanizsayak, a Nádasdyak és a Széchenyiek. 1520-tól nagy számban telepedtek be a törökök elõl menekülõ horvátok. Nyelvüket ma már fõleg csak az idõsebbek beszélik, de tamburazenekar és néptánc-együttes ápolja a hagyományokat. Jelenleg a lakosok száma 520. A település a kultúrtáj kategóriában a Fertõ-táj Világörökség része. A kerékpáros és termálturizmus kínál jó kikapcsolódási, pihenési lehetõséget.  2002-ben átadott faluház helytörténeti és kortásmûvészet kiállítással várja a látogatókat. 15 - 20 km-n belül három ausztriai határátkelõ, Sopron és Kapuvár városok, a fertõdi Eszterházi-, és a nagycenki Széchenyi - kastély nyújt gazdag programkínálatot.

major: Horváth Attila (fertohomok@fertohomok.hu)
major_office: Akác u. 44.
Tel.: 99/540-054
Fax: 99/540-055
webpage : http://www.fertohomok.hu

9421 Fertõrákos Fõ út 139. Palkovits János 99/530-024

Fertõrákos map

Már az ókorban megkezdték a mészkõ bányászatát. A település elsõ írásos említése 1199-bõl való. 1254-ben a gyõri püspök birtoka lesz. A középkorban mezõvárosi rangot kap a község, évi két vásártartási joggal. Az itteni kõfejtõbõl kitermelt kõbõl épült Sopron és Bécs sok középülete. 1946-ban a lakosság 90%-át kitelepítették. Jelenlegi lélekszáma 2184 fõ. a községben a Német Nemezetiségi Dal- és Kulturegyesületen belül kórus, tánccsoprot mûködik. Látnivalók: Kõfejtõ(nyáron színházi elõadásokat, koncerteket tartanak benne), a Mithras-szentély, r.k. templom, kristály kiállítás, pellengér, vízimalom, püspöki kastély, középkori várfalmaradványok. Fertõrákosnál található a Fertõ magyar részének egyetlen üdülõ- és vízitelepe. a község és Mörbisch között idõszakos kerékpáros és gyalogos határátkelõhely üzemel. 2001. dec. 13-tól a Világörökség része.

major: Palkovits János (polgarmester@fertorakos.hu)
major_office: Fõ út 139.
Tel.: 99/530-024
Fax: 99/530-024
webpage : http://www.fertorakos.hu

9444 Fertõszentmiklós Szent I. u. 19. Horváth Tibor 99/544-513

Fertõszentmiklós map

Fertõszentmiklós és Szerdahely egyesülésébõl jött létre. Oklevelek már 1228-ban említik Neweg néven. A XV. sz.-tól mezõváros volt, erre utal címerében a nyitott toronykapu. A XVII. sz.-tól sok céh mûködött a faluban. A törökdúlás után újjáépített templom tornyára egy ágyúgolyóba ágyazott keresztet helyeztek fel. Ma a községnek 3820 lakosa van. Több ipari üzem is mûködik a településen. Élénk az egyesületi és kulturális élet. Figyelemre méltó a Bezerédj-kúria, egy-két századvégi tornácos ház, a barokk Mária-szobor, a templom és a Pieta-szobor.

major: Horváth Tibor (polgarmester@fertoszentmiklos.hu)
major_office: Szent I. u. 19.
Tel.: 99/544-513
Fax: 99/544-516
webpage : http://www.fertoszentmiklos.hu

9436 Fertõszéplak Petõfi u. 2. Kóbor Attila 99/537-160

Fertõszéplak map

Kõ- és bronzkori leletek, római kori emlékek gazdag lelõhelye. Fertõszéplak már az Árpád-korban lakott település volt. 1262-ben említi elõször oklevél. 1668-1773-ig itt lakott a Széchenyi család. Késõbb alakult ki a jellegzetes utcakép, 6 ház értékes gyûjteményével falumúzeumként ma is látogatható. A község lakosainak száma 1180. Az infrastruktúra fejlett.

major: Kóbor Attila (polgarmester@fertoszeplak.hu)
major_office: Petõfi u. 2.
Tel.: 99/537-160
Fax: 99/537-161
webpage : http://www.fertoszeplak.hu

9071 Gönyû Kossuth L. u. 67. Major Gábor 96/353-143

Gönyû map

Már a kõkor-szakban, majd a római korban is lakott. Ulászló idejében Gönyû mezõváros. A törökök elpusztítják, majd  az Eszterházyak kezébe kerül. 1830-ban úszott végig elõször gõzhajó a Dunán, a faluból sok hajós került ki. A szabadságharcban a település sokat szenvedett. Ma 2817 lakosa van. Két mûemlék jellegû épülete a Mária Terézia kori postakocsi-fogadó és a dózsamajori nádtetõs pajta. A Duna és a környezõ természetvédelmi terület vonzó kirándulóhely.

major: Major Gábor (polgarmester@gonyu.hu)
major_office: Kossuth L. u. 67.
Tel.: 96/353-143
Fax: 96/544-087
webpage : http://www.gonyu.hu

9474 Gyalóka Fõ u. 14. Kincse Attila 99/368-017

Gyalóka map

Írásos emlékek a XII. századtól említik a települést. A 1870-es évektõl a sokoróaljai járás nagyközsége. 1873-ban nagy tûzvész pusztított a faluban. Gyarmat 1954-1992-ig Veszprém megyéhez tartozott. Ma a lakosság száma 1344 fõ. Látnivalók: az 1800 körüli  késõ barokk stílusú templom, az 1787-ben épült kálvária, a tájház és az Újhegyen található pincesor (XVIII-XIX század).

major: Kincse Attila (szakony@pr.hu)
major_office: Fõ u. 14.
Tel.: 99/368-017
Fax: 99/543-007
webpage : http://www.gyaloka.hu

9126 Gyarmat Magyar u. 14. Szabados Péter 96/480-001

Gyarmat map

Írásos emlékek a XII. századtól említik a települést. Az 1870-es évektõl a sokoróaljai járás nagyközsége. 1873-ban nagy tûzvész pusztított a fgaluban. Gyarmat 1954-1992-ig Veszprém megyéhez tartozott. Ma a lakosság száma   2002 év végén 1290 fõ. Látnivalók: az 1800 körüli késõ barokk stílusú templom, az 1787-ben épült kálvária, a tájház és az Újhegyen található pincesor(XVIII-XIX. sz.).

major: Szabados Péter (polg.hiv.gyarmat@rlan.hu)
major_office: Magyar u. 14.
Tel.: 96/480-001
Fax: 96/480-001
webpage : http://www.gyarmat.hu

9124 Gyömöre Rózsa F. u. 9. Nagy Beáta 96/561-030

Gyömöre map

Régi neve Gemevre. Valószínûleg eddig húzódott az avar gyûrû, erre utal a Gyürháti és a Gyüroldali dûlõnév. Két különálló település volt, összeépülésükkel jött létre Gyömöre. Birtokosai között szerepeltek Gemevrei György, Török Bálint, a gyõri jezsuiták, az Eszterházy család, Cseri basa. 1908-ig Gyömörõ volt a község neve. Ma lakóinak száma 1393. Gyömöre közmûhálózata kiépült. 1992 óta mûködik a 'Gyömöre község Kulturális Életéért' alapítvány. Rendszeresen tartanak pünkösdi hagyományápoló rendezvényt.

major: Nagy Beáta (hivatal@gyomore.hu)
major_office: Rózsa F. u. 9.
Tel.: 96/561-030
Fax: 96/561-031
webpage : http://www.gyomore.hu

9021 Gyõr Városház tér 1. Borkai Zsolt 96/500-195

Gyõr map

Gyõr megyei jogú város, megyei székhely, a Kisalföld központja. Lakosainak száma 132 000. Három folyó - Mosoni-Duna, Rába, Rábca - találkozásánál fekszik. Az ásatások tanúsága szerint már mintegy 5000 éve lakott hely. A történelem folyamán számos népcsoport megfordult ezen a helyen. Az egyik legjelentõsebb esemény a kelták megjelenése volt. Õk adták az egykori településnek az Arrabona nevet, amelyet a rómaiak is átvettek. A mai városnév a kutatások szerint a germán Geur (Gyõr) lovagcsalád fejétõl, az elsõ várispántól származik.
  Honfoglaló õseink a X. században jelentek meg ezen a tájon. Az államalapító I. Szent István király Gyõrött várispánságot és püspökséget alapított. A II. Ottokár cseh király elleni harcokban való helytállásért V. István szabad királyi város kiváltságot adományozott 1271-ben Gyõrnek. 1455-ben az országgyûlés helyszíne. A török idõben a királyi Magyarország legerõsebb végvára, amelynek feladata Bécs védelmének ellátása volt. A XVI-XVII. századtól már számottevõ volt a város céhes ipara. A gyáripar a XIX. század utolsó évtizedétõl kezdõdõen alakul ki.
Gyõr nagy múltú kulturális központ. Már a középkorban is jelentõs iskolaváros volt. 1776-ban megnyílt a Magyar Királyi Akadémia, amelyben olyan jeles személyiségek tanultak jogot, mint gróf Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Lukács Sándor. Gyõrött tanítottak olyan kiváló egyéniségek, mint Révai Miklós, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Rónai Jácint. 1798-ban megépült a város kõszínháza, melynek jogutóda az 1978-ban épült új színházépületben mûködõ Gyõri Nemzeti Színház és a méltán világhírû Gyõri Balett. Gyönyörû mûemlékei (templomok és polgári épületek), kincsekben gazdag múzeumai és kiállítóhelyei, fesztiváljai és kulturális rendezvényei bõséges látnivalót és programot kínálnak.
A pihenni, kikapcsolódni vágyókat színvonalas szállodák, étteremek, uszodák, teniszpályák, gondozott parkok, folyóparti sétányok várják.

major: Borkai Zsolt (polgarmester@gyor-ph.hu)
major_office: Városház tér 1.
Tel.: 96/500-195
Fax: 96/500-155
webpage : http://www.gyor.hu

9093 Gyõrasszonyfa Hunyadi tér 18. Valiczkó Mihály 96/685-033

Gyõrasszonyfa map

Az újabb kõkorból, a vaskorból és a római idõkbõl is tártak itt fel leleteket. Okiratok elõször 1150-ben említik 'Villa Ahchyn' néven. A XIV. sz-ban lesz a község neve Asszonyfa, ill. Asszonyfalva. A török rombolás üres pusztává teszi. A XVII. sz. végén éled újjá a falu. R.k. temploma 1793-ban épült. 1908-ban kapta a település a Gyõrasszonyfa nevet. A község lakosainak száma 520.

major: Valiczkó Mihály (gyorasszonyfa@rlan.hu)
major_office: Hunyadi tér 18.
Tel.: 96/685-033
Fax: 96/685-034
webpage : http://www.gyorasszonyfa.hu

9173 Gyõrladamér Szent István u. 41. Kettinger János 96/352-016

Gyõrladamér map

Elsõ írásos említése - Héder lovag tulajdonaként - 1146-ból való. 1271-ben V. István pallósjoggal ruházza fel az akkori birtokost a Kurig családot. A XVI. század második felétõl - 1945-ig - újra a Héderváryak birtokolják. A falu ezer éves történelme során többször elpusztult, de mint legutóbb, az 1954-es árvíz után is újjáépült. Lakosainak száma 1256. A Mosoni-Duna és a Nagy-Duna közelsége, az egyedülinek mondható Somos-erdõ és a Nádas-tó kellemes pihenõhelyül szolgálnak az idelátogatóknak.

major: Kettinger János (polgarmester@gyorladamer.hu)
major_office: Szent István u. 41.
Tel.: 96/352-016
Fax: 96/352-016
webpage : http://www.gyorladamer.hu

9363 Gyóró Fõ u. 7. Zsirai Jenõ 96/256-224

Gyóró map

'Villa Gyorou' alakban említi elõször írás 1241-ben. Neve szláv eredetû, a György név megfelelõjére utal. 1401-ben nagy árvíz pusztítja. A XVI. sz.-ban a Kisfaludy, a Ládonyi és a Monthor család birtokolja. Jelenleg a község lélekszáma 465 fõ. A vízvezeték, a gázvezeték- és a telefonhálózat kiépült. Látnivaló a késõ barokk r.k. templom Dorfmeister freskójával, és a romosan is lenyûgözõ vízimalom, továbbá a Rozália-major épületei.

major: Zsirai Jenõ (onkormanyzat@gyoro.hu)
major_office: Fõ u. 7.
Tel.: 96/256-224
Fax: 96/537-010
webpage :

9084 Gyõrság Országút u. 75. Fernczi Zsolt 96/470-063

Gyõrság map

Oklevelek elõször 1153-ban említik a települést. Villa-Ságh a gyõri vár földje, Kisfalu és Kis-Ságh a szentmártoni apátság birtoka volt. Késõbb a falu Török Bálint, majd az Eszterházyak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc alatt a község elpusztult. Az 1809-ben itt járt franciák emlékét õrzi a Ság hegy tetején egy kõoszlop. Az 1848-as szabadságharc alatt is sokat szenvedett a falu. 1908-ban kapta a Gyõrság nevet. Látnivalói: a Kiáltóhegy, az urasághegyi pincesor (tûzgyújtási lehetõség), a harangláb és a Noszkay-kopjafa, a barokk stílusú r.k. templom és a világháborús emlékmû. A lakosok száma 1400. A sportpályánál van lehetõség sátorverésre, fürdésre.

major: Fernczi Zsolt (polgarmester@gyorsag.hu)
major_office: Országút u. 75.
Tel.: 96/470-063
Fax: 96/470-063
webpage : http://www.gyorsag.hu

9161 Gyõrsövényház Petõfi u. 100. Hokstok Imre 96/277-279

Gyõrsövényház map

Elsõ okleveles említése 'Svény' alakban 1252-bõl származik, késõbb Sövényszád formában szerepel. A ma is álló templomot a falu XVIII. sz.-i urai, a jezsuiták építették 1701-ben. 1704-ben a császári csapatok porig égették a községet. 1715 után svábok költöztek a faluba. 1946-ban a németeket, a lakosság 60%-át kitelepítették. A község ma körjegyzõségi központ.  Ma a község közmûellátottsága jó, lakosainak száma 832.

major: Hokstok Imre (onkgysh@freemail.hu)
major_office: Petõfi u. 100.
Tel.: 96/277-279
Fax: 96/531-013
webpage : http://www.gyorsovenyhaz.hu

9121 Gyõrszemere Fõ u. 20. Horváth Gyula 96/551-056

Gyõrszemere map

Elsõ írásos emlékei 1213-ból származnak, nevét feltehetõleg a Szemere családtól nyerte. Jelenleg közel 3000 fõ lakik a négy településrészen: a faluban, a hegyen, az Erdõsoron és Nagyszentpálon. A termálkút 64 fokos vizet ad. A környék dombvidéke remek kirándulásokra kínál lehetõséget, igény esetén a lovaglás is megoldható.

major: Horváth Gyula (polgarmester@gyorszemere.hu)
major_office: Fõ u. 20.
Tel.: 96/551-056
Fax: 96/551-057
webpage : http://www.gyorszemere.hu

9081 Gyõrújbarát Liszt F. u. 9. Szalóki Géza 96/543-651

Gyõrújbarát map

A településrõl írásos emlékeket az 1200-as évektõl találunk. A középkorban királyi szõlõmûvelõk és besenyõk lakták a falut. Napóleon innen, a Kilátó-dombról irányította 1809-ben a kismegyeri csatát. A környék kiváló kirándulási, pihenési lehetõséget nyújt, azt használják ki a gyermektábor lakói is.

major: Szalóki Géza (titkarsag@gyorujbarat.hu)
major_office: Liszt F. u. 9.
Tel.: 96/543-651
Fax: 96/355-044
webpage : http://www.gyorujbarat.hu

9171 Gyõrújfalu Ady E. u. 7. Nagy Imre Attila 96/541-200

Gyõrújfalu map

Elsõ írásos említése 1341-bõl való. Gyõr török megszállása idején a település elpusztult, csak 1609-ben telepítették újra. Legjelentõsebb birtokosai a Héderváryak és a Viczayak voltak. A jó talajjal rendelkezõ falu folyamatos fejlõdésnek indult. Az 1954-es nagy árvíz eltüntette a település régi arculatát. Ma a lakosok száma 993, a lakosság nagyobb része gyõri munkahelyen dolgozik.

major: Nagy Imre Attila (polgarmester@gyorujfalu.hu)
major_office: Ady E. u. 7.
Tel.: 96/541-200
Fax: 96/541-201
webpage : http://www.gyorujfalu.hu

9172 Gyõrzámoly Rákóczi u. 45. Horváth Gábor 96/585-018

Gyõrzámoly map

1271-ben említik elõször oklevelek. Századokon keresztül a Héderváryak birtoka volt. A török idõkben többször is elpusztult. A  Napóleon erre vonuló katonáit megtámadó zámolyiakat elfogták, csak a gyõri püspök közbenjárására kegyelmeztek meg nekik. Jelenleg a lakosság lélekszáma 1450 fõ.

major: Horváth Gábor (polgarmester@gyorzamoly.hu)
major_office: Rákóczi u. 45.
Tel.: 96/585-018
Fax: 96/352-122
webpage : http://www.gyorzamoly.hu

9228 Halászi Kossuth L. u. 38. Majthényi Tamás 96/210-349

Halászi map

major: Majthényi Tamás (polgarmester@halaszi.hu)
major_office: Kossuth L. u. 38.
Tel.: 96/210-349
Fax: 96/210-349
webpage : http://www.halaszi.hu

9422 Harka Nyéki u. 34. Szabó Károly 99/506-795

Harka map

1245 óta jegyzik az oklevelek. 1432-ben zajlott az elsõ német betelepülés. 1674-ben kapott a település vásártartási jogot. Jelenleg a lakosság száma 1435 fõ. A község közmûhálózata kiépült. A falu határában található a 'Kogli' (Harkai-csúcs), amely természetvédelmi terület.

major: Szabó Károly (harka@mailmax.hu)
major_office: Nyéki u. 34.
Tel.: 99/506-795
Fax: 99/506-796
webpage : http://www.falvak.hu/harka

9178 Hédervár Fõ u. 42. Juhász József 96/215-388

Hédervár map

A XII. sz-tól a Héder nemzetség, a késõbbi Héderváry család birtokainak központja a II. világháború végéig. A XV. sz.-tól 300 éven át mezõváros. 1683-ban a törökök felégették a falut, majd pestis tizedelte meg a lakosságot. A gyakori árvizek és kisebb tûzvészek ellenére fejlõdött a település. Jelenleg a lakosság lélekszáma 1121 fõ. A jó infrastruktúra, a kedvezõ árú telkek, a munka és beruházási lehetõségek ösztönzik a letelepedni vágyókat. A természeti értékben is gazdag település nevezetessége a XVI. sz.-i kastély (ma hotel) , a XV. sz.-i Boldogasszony templom, az Árpád-fa, a Szent Mihály templom és a Kont emlékely.

major: Juhász József (polgarmester@hedervar.hu)
major_office: Fõ u. 42.
Tel.: 96/215-388
Fax: 96/215-388
webpage : http://www.hedervar.hu

9222 Hegyeshalom Fõ u. 134. Szõke László 96/568-251

Hegyeshalom map

Már a rómaiak idején katonai állomás lehetett. A honfoglalás óta magyarok is lakják. II. Endre 1217-bõl származó oklevelében szerepel elõször Hegyeshalm néven. Erre utal a Hegesholmu nevû domb is. A falu német lakossága a XVI. sz.-ban, a török pusztítás után települ ide, majd a XVIII. sz.-ban újabb német telepesekkel szaporodik a község. 1921-ben az ország egyik legfontosabb határállomása lett. Infrastruktúrája kiváló. Adottságai kitûnõ lehetõséget biztosítanak nagyobb vállalkozások részére is. Lakossága 3648 fõ. Mûemlék a XIII. sz.-ban épült, majd átalakított római katolikus templom és az evangélikus templom is.

major: Szõke László (polgarmester@hegyeshalom.hu)
major_office: Fõ u. 134.
Tel.: 96/568-251
Fax: 96/220-084
webpage : http://www.hegyeshalom.hu

9437 Hegykõ Iskola u. 1. Szigethi István 99/540-005

Hegykõ map

Neve pogány áldozati kõre utal. Bronzkori, római és germán leleteket is tártak fel. A honfoglalás után a Kér törzs, majd a soproni vár tulajdona. Elsõ írásos említése Igku (Szent kõ) néven 1262-bõl származik. A települést késõbb birtokolja még a Kanizsay, a Nádasdy és a Széchenyi család. A XVIII. sz.-tól mezõváros. Lakosainak száma 1249. A község közmûvesített építési telkeket ajánl a letelepedni vágyóknak. A faluban gyógyhatású termálfürdõ üzemel. Az aktív pihenést szolgálja a horgásztó, az új sportcsarnok és a sportpálya. Kiadó szobák és lakások nyújtanak szálláslehetõséget a turistáknak.

major: Szigethi István (polgarmester@hegyko.hu)
major_office: Iskola u. 1.
Tel.: 99/540-005
Fax: 99/540-005
webpage : http://www.hegyko.hu

9491 Hidegség Petõfi S. u. 1. Kovács István 99/540-042

Hidegség map

Elsõ írásos emléke 1274-bõl származik. Történelme során a Csák nemzetség, a Kanizsay, a Nádasdy és a Széchenyi család birtokolta. A község temploma értékes mûemlék, szentélyében XIII. sz.-i freskókat tártak fel. Ma a lakosság lélekszáma 307 fõ.

major: Kovács István (hidegseg@hidegseg.hu)
major_office: Petõfi S. u. 1.
Tel.: 99/540-042
Fax: 99/540-042
webpage : http://www.hidegseg.hu

9362 Himod Kossuth L. u. 1. Módos Ferenc 96/255-114

Himod map

Elsõ említése - Hymod néven - 1408-ból származik. Évszázadokon keresztül a gyõri püspök birtoka. Mindig fejlett volt a halászat és a halkereskedelem. Jelenleg a lakosság lélekszáma 762 fõ. Látnivalók:római katolikus templom (barokk, XVIII. század),  kavicsbánya-tó (horgászási lehetõség), kirándulásra és vadászatra  alkalmas erdõk.  A községben élt Áldozó József naív festõmûvész.

major: Módos Ferenc (polgarmester@himod.hu)
major_office: Kossuth L. u. 1.
Tel.: 96/255-114
Fax: 96/255-114
webpage : http://www.himod.hu

9361 Hövej Fõ u. 52. Horváth Istvánné 96/255-196

Hövej map

Egy 1280-ból származó latin nyelvû iratban 'Két-család' néven említik, késõbb 'Család' és 'Hövejcsalád' alakban szerepel. A XV. sz.-tól a premontrei prépostság birtoka volt. Jelenleg a község lélekszáma 313 fõ. Mûemlék jellegû barokk templomában egy aranyozott ezüst kelyhet is megcsodálhatunk. A höveji csipke és hímzés világhírû, a legszebb darabokat a faluban állandó kiállítás mutatja be.

major: Horváth Istvánné (onkormanyzat@hovej.hu)
major_office: Fõ u. 52.
Tel.: 96/255-196
Fax: 96/255-196
webpage : http://www.hovej.hu

9141 Ikrény Gyõri u. 66. Németh Tamás 96/542-050

Ikrény map

Neve valószínûleg az iker szóból ered. Birtokosai között voltak a Kanizsayak, a Nádasdyak és a meráni grófok. A XV. sz.-ban vámhelyként szerepelt. Késõbb a falu pusztává fejlõdött vissza, és Rábapatonához tartozott. 1946-ban az országban az elsõk között megalakult az Állami Mintagazdaság. Ma  a mezõgazdaság mellett az egyéb vállalkozások is fejlõdnek. Jelenleg a község lélekszáma 1657 fõ.

major: Németh Tamás (polgarmster@ikreny.hu)
major_office: Gyõri u. 66.
Tel.: 96/542-050
Fax: 96/542-051
webpage : http://www.ikreny.hu

9374 Iván Fõ u. 84. Baráth Károly 99/542-005

Iván map

Legelsõ írásos emléke 1234-bõl való. A pornói apátság, majd késõbb a Kanizsayak, a Nádasdyak és a Széchenyiek birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 1417. Látnivalók: mûemlék jellegû r.k. templom, barokk Pieta-szobor, pestiskereszt. A község külterületén fekvõ nyolc tavat szívesen keresik fel a horgászok.

major: Baráth Károly (polgarmester.ivan@petecom.hu)
major_office: Fõ u. 84.
Tel.: 99/542-005
Fax: 99/388-057
webpage : http://www.ivan.hu

9241 Jánossomorja Szabadság u. 39. Lõrincz György 96/565-240

Jánossomorja map

Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja egyesülésével jött létre 1970-ben. Oklevelek a XIII. sz.-ban említik, mikor a tatárjárás elpusztította a magyar és besenyõ határvédõket, és helyükre németeket telepítettek. Szent-János és Szent-Péter az óvári várbirtok része volt, Somorjának végig magyar urai voltak. A törökök felégették a vidéket, ezután német telepesek és csallóközi magyarok költöztek ide. Az 1946-os kitelepítéskor a két német falu szinte elnéptelenedett, majd az Alföldrõl és a Csallóközbõl települtek be. Mezõgazdasága mellett az ipara is fejlõdik. A román kori alapokra épült szentpéteri r.k. templom mûemlék és sok a mûemlék jellegû német parasztbarokk épület a községben. A nagyközségnek 6200 lakosa van.

major: Lõrincz György (polgarmester@janossomorja.hu)
major_office: Szabadság u. 39.
Tel.: 96/565-240
Fax: 96/226-145
webpage : http://www.janossomorja.hu

9323 Jobaháza József A. u. 3. Varga Zoltán 96/282-236

Jobaháza map

Neve a Jób személynévbõl alakult ki. Elsõ írásos említése 1416-ból való. A középkorban köznemesi birtok volt. A török pusztítás elnéptelenítette. Az 1800-as években önálló takácscéh mûködik a faluban. A századfordulón a környék egyedülálló látnivalója volt a Dõry-kastély, amely most szociális otthon. Jobaháza lakossága 600 fõ.

major: Varga Zoltán (jobahaza@freemail.hu)
major_office: József A. u. 3.
Tel.: 96/282-236
Fax: 96/534-057
webpage : http://www.jobahaza.hu

9123 Kajárpéc Kossuth L. u. 2. Laki György 96/551-046

Kajárpéc map

Kajár és Kispéc egyesülésébõl jött létre. Kajár birtokosáról kapta a nevét, Kispéc neve arra utal, hogy itt lehetett a német eredetû Péc nemzetség származási helye. Leletek bizonyítják, hogy már a római korban lakott volt a hely. Kajár elsõ okleveles említése 1037-bõl való, Szent István akkor adta a bakonybéli apátságnak. Mindig jelentõs szõlõ- és gyümölcstermelõ terület volt. Jelenleg a lakosok száma 1413.

major: Laki György (polgarmester@kajarpec.hu)
major_office: Kossuth L. u. 2.
Tel.: 96/551-046
Fax: 96/551-046
webpage : http://www.kajarpec.hu

9330 Kapuvár Fõ tér 1. Hámori György 96/596-001

Kapuvár map

A város elsõ fennmaradt írásos említése 1162-bõl származik. 1350-tõl  Kanizsay család birtokolta a várat és a hozzátartozó területeket. 1401-ben Kapu vára biztonságosabbá tétele érdekében megépítették a Kis-Rába csatornát. 1542-ben az új várúr, Nádasdy Tamás átépíttette a várat, majd megkezdték a katonák betelepítését, mivel a törökök betörtek a Rábaközbe. Kapuvár 1558-ban már mezõváros volt, amelyet egy idõre elfoglalt a török sereg, 1671-ben pedig a kincstár kezelésébe került. I.Lipót kivált-ságlevelet adott a városnak, melyet 1681-ben Eszterházy Pálnak adományozott. 1705-ben Vak Bottyán kurucai vették be, majd a visszafoglalt várat 1709-ben felrobbantották. 1809-ben Napóleon katonái sarcolták a várost. 1849-ben Kapuváron zajlott a szabadságharc egyik csatája. A várost évszázadokon keresztül virágzó mezõvárosa és állattenyésztése éltette. A fokozatosan iparosodó település 1969-ben nyerte el a városi rangot. Jelenleg a lakosság lélekszáma 10641 fõ. A feltörõ termálvíz gyógyfürdõvíz minõsítésû. Jelentõs a város gyógy-idegenforgalma. Kirándulásra ajánlott hely a közeli Öntésmajor területén létesült Hanság Élõvilága Kiállítás, valamint a Hanság Tájvédelmi Körzet területén található Esterházy Madárvárta. A város történetét, népviseletét mutatja be a Rábaközi Múzeum.

major: Hámori György (polgarmester@kapuvar.hu)
major_office: Fõ tér 1.
Tel.: 96/596-001
Fax: 96/596-005
webpage : http://kapuvar.hu

9182 Károlyháza Úttörõ u. 3. Szép Károly 96/228-242

Károlyháza map

Korábban Kimle településrésze, 2002-tõl önálló község. Az állami gazdasági és a vasútállomás köré szervezõdõ Károlyházát elsõsorban az Alföld különbözõ részeirõl az 1950-es években ideköltözõk és gyermekeik lakják. A fiatal településen aktív a közösségi élet. Határában a Hanság védett területei található. Lakosainak száma 550 fõ.

major: Szép Károly (polgarmester@karolyhaza.hu)
major_office: Úttörõ u. 3.
Tel.: 96/228-242
Fax: 96/228-184
webpage : http://www.karolyhaza.hu

9181 Kimle Fõ út 114. Eller Gizella 96/228-030

Kimle map

Neve elõször 1210-ben fordul elõ Kamana alakban, szláv helynévbõl származik, a szájhagyomány eredeti névként 'kém-les'-t említ. Kun László Kimlét 1279-ben kunokkal telepítette be. A török hódoltság idején nagy számban települtek be menekülõ délszlávok. A XVIII. sz.-ban németek vándoroltak be. A lakosság lélekszáma jelenleg 2305 fõ. Jelentõs mûemlék a magyarkimlei templom, a Szentháromság-, Mária- és Szent István-szobor. További látnivalók: IV. Béla király szobra, a horvátkimlei Szent Mihály-templom, a horvát letelepedésnek 500. évfordulóján állított emlékmû, az ötven évig plébánosként itt szolgáló Mate Mersic-Milordic költõ és tudós sírja a temetõben. A Mosoni-Duna és két kavicsbánya-tó várja a turistákat és a horgászokat. Sok népszokás ma is él, amatõr néptánc- színjátszó-, tambura-, citeracsoport is ápolja a hagyományokat. A horvát klub mellett horvát és német nyelvû könyvtár is mûködik a faluban. Sok a sportolási lehetõség, a novákpusztai kastély szálláslehetõséget biztosít, kempingezésre is van mód.

major: Eller Gizella (polgarmester@kimle.hu)
major_office: Fõ út 114.
Tel.: 96/228-030
Fax: 96/572-026
webpage : http://www.kimle.hu

9133 Kisbabot Ady E. u. 2/a. Barcza Tibor 96/284-107

Kisbabot map

1222-ben említi elõször oklevél. A falut a törökök lerombolták, 1630-ban a német muskétások felgyújtották, majd árvíz és tûzvész pusztította, Jellasich bán hadai fosztogatták. Ma a község lakossága 236 fõ.

major: Barcza Tibor (igazgatas@onkormrabaszentmihaly.t-online.hu)
major_office: Ady E. u. 2/a.
Tel.: 96/284-107
Fax:
webpage :

9062 Kisbajcs Kossuth L. u. 1. Kamocsai Sándor 96/560-230

Kisbajcs map

major: Kamocsai Sándor (polgarmester@kisbajcs.hu)
major_office: Kossuth L. u. 1.
Tel.: 96/560-230
Fax: 96/560-238
webpage : http://www.kisbajcs.hu

9234 Kisbodak Felszabadulás u. 1. Tímár Gábor 96/576-290

Kisbodak map

A XV. sz. óta említik okiratok. A falu életét mindig meghatározta a Duna, az árvizek, most pedig a vízhiány. Jelenleg a lakosság lélekszáma 388 fõ. A község vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezik. A letelepedni vágyókat és a vállalkozókat házhelyekkel várja az önkormányzat. A település határában levõ Pálfy erdõ a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része. A Duna mellékágai lehetõséget nyújtanak horgászásra, csónakázásra, a község tervezi sátorozásra alkalmas terület és egy szabadstrand kialakítását.

major: Tímár Gábor (ekkerk@freemail.hu)
major_office: Felszabadulás u. 1.
Tel.: 96/576-290
Fax:
webpage : htpp://www.kisbodak.hu

9341 Kisfalud Kossuth L. u. 61. Ódorné Árvai Margit 96/253-102

Kisfalud map

1237-ben 'Kazmer' néven említik elõször írások. A középkorban a Csák nembeliek, majd a Kisfaludyak tulajdona. A törökök nagy pusztítást visznek végbe. A XVIII. sz.-ban több új birtokos jelenik meg. A múlt században virul a gyümölcstermesztés, kialakul a háziipar jellegû faipar. Jelenleg a község lélekszáma 858 fõ. A víz- és a gázvezeték kiépült. Látnivalók: római katolikus templom (1777), evangélikus harangtorony(1848), fõ téri kõkereszt(1816), templomkerti Mária a gyermekkel szobor (1790) és horgásztó.  A faluban szén-dioxidot termelnek ki, a kiaknázott kutakban talált termálvíz, gyógyvíz és kristályvíz hasznosítása a jövõ feladata.

major: Ódorné Árvai Margit (kisfalud@freemail.hu)
major_office: Kossuth L. u. 61.
Tel.: 96/253-102
Fax: 96/253-102
webpage :

9144 Kóny Rákóczi u. 30. Aller Imre 96/280-140

Kóny map

Neve szláv eredetû, a hagyományokban és a jelképekben gyakran elõfordul a ló. 1228-ban szerepel egy oklevélben, Coun néven. Birtokosai voltak a rhodusi keresztes barátok, a királyi kamara, a gyõri káptalan, Nádasdy Kristóf. Jelenleg a lakosok száma 2615. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült.

major: Aller Imre (info@polgkony.t-online.hu)
major_office: Rákóczi u. 30.
Tel.: 96/280-140
Fax: 96/280-309
webpage : http://www.kony.hu

9495 Kópháza Fõ u. 15. Grubits Ferenc 99/531-070

Kópháza map

Történelme során mindig kapcsolódott Sopronhoz, 1848-ig a város jobbágyközsége volt. A község megélhetését Sopron piacai, gyárai és intézményei biztosították. A lakosság lélekszáma 1887 fõ, 60%-a horvát nemzetiségû, õseik a XVI. sz.-ban menekültek ide a törökök elõl.

major: Grubits Ferenc (polgarmester.kophaza@mailmax.hu)
major_office: Fõ u. 15.
Tel.: 99/531-070
Fax: 99/531-039
webpage : http://www.kophaza.hu

9113 Koroncó Rákóczi u. 48. Radicsné Kincses Mária 96/499-117

Koroncó map

Közel 1000 éves település. A Rákóczi-szabadságharc egyik vesztes csatájának a színhelye. Jelenleg a községnek 1800 lakosa van. A közmûellátottság jó, a még hiányzó gáz- és csatornahálózat kiépítése folyamatban van. Zöldmajorban egy szabadidõ-központ kialakítása folyik, lovaglási lehetõséget is kínálnak. Az önkormányzat telkekkel várja a vállalkozókat és a letelepedni szándékozókat.

major: Radicsné Kincses Mária (koronco@axelero.hu)
major_office: Rákóczi u. 48.
Tel.: 96/499-117
Fax: 96/556-606
webpage : http://www.koronco.hu

9184 Kunsziget József A. u. 2. Lendvai Ivánné 96/485-040

Kunsziget map

Neve a kunsági telepesekre és a település fekvésére utal. Az Árpád-kortól lakott hely. IV. Béla a Héderváryaknak adományozza, ezt rögzíti 1443-ból való elsõ okleveles említése. A törökök földig rombolták, majd a német seregek többször megsarcolták, így lakói csak a XVIII. sz. elején települtek végleg vissza. Ma a falut 1270-en lakják. A mezõgazdaság mellett ipari üzemek is mûködnek a településen. Kiváló turisztikai adottságú község a Szigetköz és a Hanság közötti kerékpáros útvonallal, a Mosoni-Dunával, a tavakkal, a háborítatlan növény- és állatvilágával várja a vízi-, kerékpáros-, öko- és falusi turizmus kedvelõit.

major: Lendvai Ivánné (polgarmester@kunsziget.hu)
major_office: József A. u. 2.
Tel.: 96/485-040
Fax: 96/552-056
webpage : http://www.kunsziget.hu

9089 Lázi Petõfi S. u. 6. Kajtár József 88/587-910

Lázi map

A megye délkeleti részén elhelyezkedõ csendes kisfalu. Neve - amit XI. századi adat is igazol - a 'láz' szóból származik, ami szláv eredetû: kaszálót, erdei tisztást jelent.

major: Kajtár József (onkormlazi@vnet.hu)
major_office: Petõfi S. u. 6.
Tel.: 88/587-910
Fax: 88/587-910
webpage : http://www.lazi.hu

9155 Lébény Fõ út 47. Kovács Gábor 96/360-033

Lébény map

Múltja a római korba nyúlik vissza. Lébény történelme összefonódik a XIII. sz.-ban épült román stílusú, Benedek rendi templom történetével. Jelenleg a falu népessége 3168 fõ. Infrastrukturális ellátottsága teljes. Befektetõkre, vállalkozókra várnak a település eddig kihasználatlan értékei: a gyógy- és termálforrások, a forrástavak, az autópálya közelsége és az értékes mûemlékek. A község büszkesége a nemzetközi hírû Liszt Ferenc Vegyeskar.

major: Kovács Gábor (polgarmester@lebeny.hu)
major_office: Fõ út 47.
Tel.: 96/360-033
Fax: 96/360-038
webpage : http://www.lebeny.hu

9221 Levél Fõ u. 10. Kiss Béla 96/569-020

Levél map

Az egykori honfog-lalókra és határvédõ besenyõkre utaló név a XV. sz.-tól ismert. Az elsõ török hadjárat során a település megsemmisült. Lakói helyére szászok telepedtek be, a mai helyen álló falut már õk építették fel. A telepesek a mezõgazdaságon kívül méhészettel is foglalkoztak. A falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. A múlt század elsõ felében kolera, árvíz, tûz pusztította a községet. 1864-ben a vasút megnyitásával bekapcsolódott a gazdaság vérkeringésébe. A lakosság lélekszáma jelenleg 1715 fõ.

major: Kiss Béla (polgarmester@level.hu)
major_office: Fõ u. 10.
Tel.: 96/569-020
Fax: 96/569-006
webpage : http://www.level.hu

9233 Lipót Fõ tér 2. Tóth József 96/555-511

Lipót map

Elõször egy 1216-os oklevélben szerepel. Ma lakosainak száma 710. A településen a vízvezeték- és a csatorna-hálózat kiépült. A faluban 1967-ben fúrták az elsõ termálkutat, melynek vizét elsõsorban a kertészet, késõbb pedig a termálfürdõ hasznosította. Két termálkútjából az egyik vize ásványvíz minõsítést kapott. A település jövõjét elsõsorban a fürdõ- és a gyógyturizmus határozhatja meg.

major: Tóth József (lipotonkormanyzat@axelero.hu)
major_office: Fõ tér 2.
Tel.: 96/555-511
Fax: 96/555-511
webpage : http://www.lipot.hu

9461 Lövõ Fõ u. 181. Hollósi Gábor 99/533-553

Lövõ map

A község a honfoglalást követõen alakult ki. A gyepû végén védelmi feladatokat látott el. Jelenleg lakosainak száma 1450. Etnikai kisebbség nincs. Minden közmûvel ellátott. 1996-ban felépült az 500 fõt foglalkoztató Rotó Elzett Certa Vasalatgyártó kft.

major: Hollósi Gábor (korjegyzo@lovokorjegyzo.hu)
major_office: Fõ u. 181.
Tel.: 99/533-553
Fax: 99/533-558
webpage : http://www.lovo.hu

9169 Maglóca Széchenyi u. 30. Drobina Gyula 96/270-180

Maglóca map

Okiratok 1220-ban említik elõször villa Magluca néven. Többek között a premontrei rend birtokolta. Az átvonuló török hadak háromszor elpusztították, de 1620 körül ismét lakott település volt. A kuruc-labanc csatározás során újból lerombolták. 1714-ben kezdõdött meg a betelepülés. Ma lakosainak száma 135. Telefonnal és vezetékes ivóvízzel rendelkezik. Látnivalója a XVIII. sz.-i templom rokokó faragott padjaival. A falu csendje, a táj szépsége vonzó lehet a pihenni, kirándulni vágyóknak.

major: Drobina Gyula (postmaster@magloca.t-online.hu)
major_office: Széchenyi u. 30.
Tel.: 96/270-180
Fax:
webpage : http://www.magloca.hu

9346 Magyarkeresztúr Kossuth L. u. 42. Németh Erzsébet 96/253-218

Magyarkeresztúr map

A település az 1250-es évek óta lakott, bár a történelem folyamán többször elnéptelenedett. Jelenleg 520 fõ a lélekszám. Az infrastrukturális ellátottság jó, a víz- gáz- és a telefonhálózat kiépült. A falu híres személyisége az itt eltemetett Baditz Ottó festõmûvész.

major: Németh Erzsébet (polghivkeresztur@vivamail.hu)
major_office: Kossuth L. u. 42.
Tel.: 96/253-218
Fax: 96/253-218
webpage : http://www.magyarkeresztur.hu

9231 Máriakálnok Rákóczi u. 6. dr. Tóásóné Gáspár Emma 96/576-352

Máriakálnok map

Elõször IV. Béla okmányában fordul elõ Moson vára erdejeként Kaal néven.  Késõbb Kálnuk, Kálnok néven említik. Az õsi halászokat német telepesek váltották fel. Birtokosa, Mária Terézia után 1890 után kapta a Máriakálnok nevet. A törökdúlás idején táborhely volt, erre utal a kegykápolna és a forrás története. Jelenleg is búcsújáróhely. A községet többször is árvíz sújtotta. 1945-ben a németajkú lakosság 96%-át kitelepítették Németországba, helyükre szigetközi nagycsaládosok kerültek. Infrastruktúrája megoldott. Kellemes kirándulási lehetõséget nyújtanak a Mosoni-Duna mentén elterülõ erdõségek.

major: dr. Tóásóné Gáspár Emma (polgarmester@mariakalnok.t-online.hu)
major_office: Rákóczi u. 6.
Tel.: 96/576-352
Fax: 96/576-354
webpage : http://www.mariakalnok.hu

9164 Markotabödöge Fõ u. 139. Horváth Sándor 96/531-091

Markotabödöge map

Egy 1161-es oklevél 'Bedegh' néven említi. A török pusztítás megtizedeli a falut, csak 1720 után nõ jelentõsen a lélekszám. Jelenleg 524 fõ lakja a mezõgazdasági települést. A község vízvezetékhálózata kiépült. Érdemes megtekinteni az 1752-ben épült r.k. templomot értékes szószékével.

major: Horváth Sándor (pm@markotabodoge.hu)
major_office: Fõ u. 139.
Tel.: 96/531-091
Fax: 96/277-392
webpage : http://www.markotabodoge.hu

9176 Mecsér Fõ u. 1. Csaplár Zoltán 96/216-512

Mecsér map

Oklevelek elõször 1208-ban említik. Neve szláv eredetû, kardmûvest jelent. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Mátyás király visszaadta a települést az apátságnak. Régen a község sokat szenvedett a dunai árvizektõl. Jelenleg a lakosok száma 666. A nyugodt, szép környezet táborozásra, kirándulásokra és vizi sportokra egyaránt alkalmas. Látnivalók: az egykori folyami fuvarozók és hajómolnárok múltat idézõ házai és a neoromán templom.

major: Csaplár Zoltán (polgarmester@mecser.hu)
major_office: Fõ u. 1.
Tel.: 96/216-512
Fax: 96/216-512
webpage : http://www.mecser.hu

9136 Mérges Béke tér 14. Balázs Vince 96/284-384

Mérges map

Már a honfoglalás elõtt lakott  hely volt. A XV. sz.-ban Mérges Miklós a község ura, aki várat emelt, és kõhíddal rendelkezett a Rábán, vámszedési joggal. A várat a törökök pusztították el. A település mezõgazdasági jellegû. Lakossága 79 fõ.

major: Balázs Vince (hivatal@bezi.hu)
major_office: Béke tér 14.
Tel.: 96/284-384
Fax:
webpage : http://www.merges.hu

9097 Mezõörs Fõ u. 105. Szõke Barnabás 96/587-022

Mezõörs map

1237-ben Villa-Urs néven szerepel a birtok-összeíró jegyzékekben, 1240 után Mezõ-Eörs néven említik. Az átvonuló török hadak pusztítása után a falu 10 évre elnéptelenedett. Jelenleg a község lélekszáma 972.

major: Szõke Barnabás (mezoors.hivatal@freemail.hu)
major_office: Fõ u. 105.
Tel.: 96/587-022
Fax: 96/375-055
webpage : http://www.mezoors.hu

9342 Mihályi Kisfaludy u. 7. Csitei Gábor 96/253-554

Mihályi map

\'Terra Mihal\' néven említik elõször iratok 1223-ban. A középkorban a Csákyak és a Ládonyiak birtokolják. A XVI. sz.-ban többször elnéptelenedik a falu az árvizek és a török pusztítása miatt. A XVII-XVIII. sz.-ban virágzásnak indul a település. Ma a község lakossága 1203 fõ. A községben feltörõ természetes szén-dioxidot 1937 óta hasznosítják. A falu látnivalói: a szállodaként üzemelõ Dõry-kastély, a barokk Mária-szobor, a r.k. templom és a Szentháromság-oszlop. Sportolási, vadászati és horgászati lehetõségek várják a kikapcsolódni vágyókat.

major: Csitei Gábor (polghivmihalyi@t-online.hu)
major_office: Kisfaludy u. 7.
Tel.: 96/253-554
Fax: 96/253-554
webpage : http://www.mihalyi.hu

9131 Mórichida Fõ u. 131. László Attila 96/681-012

Mórichida map

Nevének eredete: a Pok nemzetségbeli Móric a birtokán hidat veretett a Rábán. 1228-as oklevelek már említik a települést, ahol monostort alapítottak. 1414-ben  már mezõváros. 1594-ben a törökök elpusztították. A XVIII. sz. elején a kuruc-labanc harcok elõl a lakosság a határbéli mocsaras területekre menekül, itt épül fel a késõbbi falu is. A  lakosok száma 928.

major: László Attila (pm.mhida@rlan.hu)
major_office: Fõ u. 131.
Tel.: 96/681-012
Fax: 96/681-013
webpage : http://www.falvak.hu/morichida

9200 Mosonmagyaróvár Fõ u. 11. dr. Árvay István 96/577-801

Mosonmagyaróvár map

A mai város és környékének elsõ telepesei a kelták voltak. Késõbb, a rómaiak idején itt helyezkedett el a Castrum Ad Flexum nevû katonai tábor, amely az I. sz.-tól nagy szerepet játszott Pannónia védelmében. Moson a XI. sz.-ban lett jelentõs település. Földvára fontos védõbástya volt, míg Ottokár cseh király 1271-ben el nem pusztította. Szerepét fokozatosan a IV. Béla idejében épült, magyar királynék birtokaként szerepelt Óvár vette át. 1354-ben városi jogokat kapott. A XVI. sz.-i török háborúk idején a település sokat szenvedett, többször is feldúlták a várat. A békés idõszakokban jelentõs fejlõdésnek indult a város kereskedelme. A Rákóczi-szabadságharc idején Óvár a csaászári csapatok fontos gyülekezõhelye volt. 1766-ban a hatalmas uradalomban Mária Terézia veje, Albert Kázmér korszerû nagyüzemet hozott létre, és 1818-ban megalapította a Gazdasági Tanintézetet, amely napjainkban is a felsõfokú agrárszakember-képzést szolgálja. A város iparosodása a XIX. sz. közepén indult el. Magyaróvár 1939-ben egyesült Mosonnal. Jelenleg a város lakossága 30424 fõ. A település fejlõdésére nagy hatással volt az osztrák és a szlovák határ közelsége, kedvezõ közlekedési helyzete. A nagy idegenforgalom a sok látnivalónak is köszönhetõ: a vár és az azt körülvevõ õspark, a Sóház, a szép barokk polgárházak, a Hanság Múzeum sok látogatót vonz. A termálfürdõ és a lovasiskola, a város melletti Duna-ágak kirándulóhelyei felüdülést biztosítanak a kikapcsolódásra vágyóknak.

major: dr. Árvay István (nagy.istvan@mosonmagyarovar.hu)
major_office: Fõ u. 11.
Tel.: 96/577-801
Fax: 96/217-406
webpage : http://www.mosonmagyarovar.hu

9154 Mosonszentmiklós Felszabadulás út 3. Bedõ Csaba 96/564-450

Mosonszentmiklós map

A rómaiak emlékét õrzi a ma is használható Római kút. A lébényi apátsághoz tartozó községet II. Endre 1208-as oklevele Villam Sancti Nicolai néven említi. A tatárjárás után újratelepült falu neve Szilasszentmiklós volt, majd a Rábca utolsó visszahúzódása után az akkor Rábcaszentmiklósnak nevezett falu lakossága a folyó közelébe, a mai helyre telepedett. Az itteni kastélyban tárgyalt Rákóczi a király követeivel. A dombra épült XVIII. századi templom 47 m-es tornya és a mellette álló két kápolna impozáns látványt nyújt. A két \'kinti\' községrész: Gyártelep (régen Fábrika) és Mosonújhely (régen Jánosházapuszta).

major: Bedõ Csaba (polgarmester@mosonszentmiklos.hu)
major_office: Felszabadulás út 3.
Tel.: 96/564-450
Fax: 96/360-023
webpage : http://www.mosonszentmiklos.hu

9245 Mosonszolnok Fõ u. 44. Török Sándor 96/566-017

Mosonszolnok map

Elsõ okleveles említése 1399-bõl való. A Rákóczi-szabadságharc idején fontos táborhely volt a szinte teljesen német származású jobbágyok lakta falu. Az 1800-as évek természeti csapásai (árvíz, kolerajárvány, tûzvész) után a község városias képet kezdett ölteni. A II. világháború utáni német kitelepítés 478 családot érintett. Ma a településen 1642 fõ lakik. Érdemes megtekinteni a román stílusú r.k. templomot.

major: Török Sándor (mosonszolnokph@mszolnokkabeltv.hu)
major_office: Fõ u. 44.
Tel.: 96/566-017
Fax: 96/215-982
webpage : http://www.mosonszolnok.hu

9063 Nagybajcs Kossuth L. út 67. Kulacs Zoltán 96/358-053

Nagybajcs map

Elsõ említése Boych néven 1252-bõl származik. A falu régi magja a hajdani kis halászfalut idézi. Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította. Ma a lakosok száma 884. A község faluházában több kulturális csoport mûködik. A települése horgásztó várja a látogatókat. A r.k. templomban értékes, XVII. sz.-i Pieta-szobor látható.

major: Kulacs Zoltán (polghivnagybajcs@t-online.hu)
major_office: Kossuth L. út 67.
Tel.: 96/358-053
Fax: 96/560-051
webpage : http://www.nagybajcs.hu

9485 Nagycenk Gyár u. 2. Csorba János 99/532-030

Nagycenk map

1291 óta jegyzik a települést. Mai formájában Nagycenk és Kiscenk egyesülésébõl jött létre 1892-ben. Történelmében meghatározó szerepet játszott a Széchenyi család. 1750-ben épült a kastély, az itteni gyûjteménybõl alapították a Magyar Nemzeti Múzeumot. Már a múlt században fejlett gazdálkodás, kézmûvesség, ipari tevékenység folyt a községben. Ma a lakosok száma 1785. Látnivalók: Széchenyi-kastély, Széchenyi-mauzóleum, Hársfasor, romantikus stílusú Szent István templom (tervezõje Ybl Miklós), Széchenyi István szobra (Stróbl Alajos alkotása), millennium kopjafa és utcai szobrok, múzeumvasút, mozdonyskanzen.A kastély és a település impozáns épületei számos kulturális eseménynek adnak méltó otthont.

major: Csorba János (polgarmester@nagycenk.hu)
major_office: Gyár u. 2.
Tel.: 99/532-030
Fax: 99/360-012
webpage : http://www.nagycenk.hu

9482 Nagylózs Vörösmarty u. 31./a Tóthné Szigeti Éva 99/536-053

Nagylózs map

A vidéket a rómaiak is lakták. Elõször egy 1264-es irat említi Loos néven. Zsigmond király mezõvárosi rangra emeli, 1431-ben vásárjogot nyer. A Viczay grófok várkastélya ma szociális otthon. A temetõben egy XI. sz.-i román stílusú kápolna látható. A lakosság 921 fõ. A község közmûellátottsága jó.

major: Tóthné Szigeti Éva (polgarmester@nagylozs.hu)
major_office: Vörösmarty u. 31./a
Tel.: 99/536-053
Fax: 99/536-057
webpage : http://www.nagylozs.hu

9072 Nagyszentjános Vasút utca 1. Friderics Cecília 96/544-030

Nagyszentjános map

Elsõ írásos nyoma II. Ince pápa 1216. évi összeírásában lelhetõ fel, okiratok Albeus, László és Zelebeg néven említik. A tatárdúláskor a lakók a gyõri várba menekülnek. A település a pannonhalmi fõapátság tulajdonába kerül. A török pusztítás után az Eszterházyak telepeseket költöztetnek a faluba. Az 1809-es kismegyeri csata után itt táboroznak a franciák. Ma 1921 lakosa van a községnek, amely vizvezetékkel, telefonhálózattal, gázvezetékkel és kábel TV hálózattal rendelkezik.

major: Friderics Cecília (polgarmester@nagyszentjanos.hu)
major_office: Vasút utca 1.
Tel.: 96/544-030
Fax: 96/544-030
webpage : http://www.nagyszentjanos.hu

9471 Nemeskér Fõ u. 32. Joóné Nagy Csilla Emõke 99/365-202

Nemeskér map

Elõször 1237-ben említi egy oklevél Quer néven, késõbb Keer, Pusztakér formában is szerepel. Birtokosai a középkorban a Kéri, majd az Osl nemzetség, az Ágoston-rendi szerzetesek, késõbb részben a Kanizsay, majd a Nádasdy uradalomhoz tartozik. A XVII. sz.-tól kisnemesi község. 1651-1786-ig Sopron megye székhelye. Jelenleg 268 lakosa van. Kiépített közmûvekkel rendelkezik. Fõ látnivalója a XVIII. sz.-i evangélikus templom faragott fa oltárával és szószékével.

major: Joóné Nagy Csilla Emõke (korjegyzo@lovokorjegyzo.hu)
major_office: Fõ u. 32.
Tel.: 99/365-202
Fax: 99/365-202
webpage : http://www.nemesker.eoldal.hu

9096 Nyalka Rákóczi F. u. 4. Balogh Ervin 96/470-170

Nyalka map

Szent István 1001-es oklevelében szerepel elõször mint a Szent Benedek Rendnek adott birtok, neve akkoriban Himed. A XIII. sz.-ban Nilaka vagy Nyeka népes, nagy falu, a szõlõmûvelõk mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakják. A török uralom után visszakerül a bencés rend tulajdonába. Jelenleg a lakosok száma 432.

major: Balogh Ervin (polgarmester@nyalka.hu)
major_office: Rákóczi F. u. 4.
Tel.: 96/470-170
Fax: 96/554-023
webpage : http://www.nyalka.hu

9082 Nyúl Kossuth u. 46. Schmiedt Henrik 96/540-250

Nyúl map

I. István 1037-es oklevelében találjuk az elsõ írásos emléket a településrõl. A falu a gyõri vár birtoka volt, szõlõmûvelõ várszolgák lakták. Századokon keresztül Káptalan-Nyúl, Nagy-Nyúl és Kis-Nyúl néven jegyezték. Jelenleg 3802 lakosa van a községnek. A közmûhálózattal, (gáz, telefon, víz, szennyvíz, csatorna, villanyhálózattal) 100%-an ellátott község. Látnivalói: barokk r.k. templom Dorffmeister képeivel, a Szent Donát kápolna, Mária szobor. Itt található Európa legnagyobb esõ mosta vizesárka, a Szurdik.

major: Schmiedt Henrik (info@hivatalnyul.axelero.net)
major_office: Kossuth u. 46.
Tel.: 96/540-250
Fax: 96/540-253
webpage :

9354 Osli Fõ u. 9. Fodor József 96/250-151

Osli map

1230-ból származik elsõ írásos emlékítése 'Villa Osl' alakban. Birtokosai között voltak a Kanizsayak, Nádasdy Tamás, a Pinnyei család. A török pusztítás után sokáig lakatlan volt a falu. 1694-be Eszterházy Pál újratelepítette a falut, új templomot építettek. Ma a lakosok száma 934. A víz- és gázvezeték-hálózat, a csatornázás elkészült. Látnivalók: barokk római katolikus templom a Mária kegyoltárral (XVIII. század, búcsújáró hely) és helytörténeti gyûjtemény (az iskolában).

major: Fodor József (jegyzo@phosli.t-online.hu)
major_office: Fõ u. 9.
Tel.: 96/250-151
Fax: 96/250-151
webpage : http://www.osli.hu

9153 Öttevény Fõ u. 100. Bider Zsolt 96/552-201

Öttevény map

Elõször 1321-ben említik okiratok Wetewyn néven. A Héderváry család birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 2700 fõ. Nagy az átmenõ idegenforgalom.

major: Bider Zsolt (polgarmester@otteveny.hu)
major_office: Fõ u. 100.
Tel.: 96/552-201
Fax: 96/552-206
webpage : http://www.otteveny.hu

9345 Páli Kossuth L. u. 81. Póczik András 96/275-101

Páli map

A falu neve a 'Peuli-Pálé' személynévbõl alakult ki. A falu határában római és avar leletek, feltárt sírok vannak. Írásos emlék elõször 1220-ban említi a települést: II. András Páli és Edõi pusztát Osl és Belud grófnak adta. Egy 1325-ös oklevél szerint a pápóci premontrei prépostság birtoka volt. Késõbb a Nádasdyak és a gyõri püspökség is jogot formált rá egyes ügyekben. Jelenleg a község lélekszáma 445 fõ. Az alapvetõen mezõgazdasági jellegû település közmûvesítése befejezõdött. Teljes felújításra került az 1642-benépült barokk stílusú római katolikus templom is, mely az 1700-as évek elejétõl búcsújáró helyként szerepelt. A templom a gyõri székesegyház kicsinyített mása. Védõszentje Nagyboldogasszony Mária.

major: Póczik András (pali@pali.koznet.hu)
major_office: Kossuth L. u. 81.
Tel.: 96/275-101
Fax: 96/532-000
webpage : http://www.pali.hu

9090 Pannonhalma Dózsa Gy. u. 10. Bagó Ferenc 96/554-210

Pannonhalma map

Az eredeti neve: Gyõrszentmárton (1965-ig). Õsidõk óta lakott hely. Az elsõ település a X-Xl. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A mai település kialakulása a bencések 996-os megjelenésével, a királyi alapítású monostor felépíté­sévei kezdõdik. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója  1240 körül említi a helységet Szentmárton néven. A település 2000 óta város.

major: Bagó Ferenc (polgarmester@pannonhalma.hu)
major_office: Dózsa Gy. u. 10.
Tel.: 96/554-210
Fax: 96/554219
webpage : http://www.pannonhalma.hu

9311 Pásztori Alsó u. 35. Roncs Gábor 96/536-014

Pásztori map

A község lakossága 423 fõ. A vízvezeték- és a telefonthálózat kiépült. 

major: Roncs Gábor (polgarmester@m-kabel.hu)
major_office: Alsó u. 35.
Tel.: 96/536-014
Fax: 96/536-015
webpage : http://www.pasztori.hu

9085 Pázmándfalu Fõ u. 64. Nagy Imre 96/470-070

Pázmándfalu map

1240-ben említi elõször az Albeus-féle birtokjegyzék. A község lakossága 936 fõ. A falu szülötte Pázmándi Horváth Endre költõ. A település környéke festõi kirándulóhely, télen felvonós sípálya várja a vendégeket.

major: Nagy Imre (polgarmester@pazmandfalu.hu)
major_office: Fõ u. 64.
Tel.: 96/470-070
Fax: 96/470-070
webpage : http://www.pazmandfalu.hu

9099 Pér Szent Imre u. 1. Herold Ádám 96/476-026

Pér map

A kõkorszaktól lakott hely. Egy 1237-es oklevél szerint a Szent Mártoni bencés apátság birtoka, majd 1329-1848-ig gyõri püspöki birtok. 1526-ban súlyos török pusztítás éri, elnéptelenedik. 1664-ben megkezdõdik a falu betelepítése. Ma lakosainak száma 2377. Látnivalója a XVIII. sz.-i barokk kat. templom (barokk ezüstkehely, ereklyetartó, festmények). Péren sportrepülõtér mûködik, nemzetközivé fejlesztését tervezik.

major: Herold Ádám (polgarmester@per.hu)
major_office: Szent Imre u. 1.
Tel.: 96/476-026
Fax: 96/559-239
webpage : http://www.per.hu

9484 Pereszteg Ady E. u. 1. Sellei Tamás 99/532-040

Pereszteg map

Már a római korban lakott. A középkortól jobbágyközség, elõbb a soproni várhoz tartozik, majd a Kanizsayaké, 1536-tól Nádasdy birtok, 1677-tõl pedig a Széchenyi család kezére kerül. A település mezõgazdasági jellegû, lakosainak száma 1402. Látnivalói: r.k. templom, késõ barokk Mária-szobor, Szent Donát, Szent Flórián és Nepomuki Szent János hármas szobra, a Kálvária, barokk Szentháromság-szobor.

major: Sellei Tamás (polgarmester@pereszteg.hu)
major_office: Ady E. u. 1.
Tel.: 99/532-040
Fax: 99/532-041
webpage : http://www.pereszteg.hu

9443 Petõháza Kinizsi P. u. 42. Piskolti Béla 99/544-070

Petõháza map

Elõször 1437-ben említi egy oklevél Pethwhaza néven. Elsõ templomáról 1754-ben írnak a krónikák. A napjainkban is híres Petõházi Cukorgyár 1878-ban kezdi meg termelését. A település lélekszáma 1017 fõ. A vezetékes víz- és a telefonhálózat és a csatornahálózat  kiépült.

major: Piskolti Béla (polgarmester@petohaza.hu)
major_office: Kinizsi P. u. 42.
Tel.: 99/544-070
Fax: 99/380-965
webpage : http://www.petohaza.hu

9481 Pinnye Arany J. u. 15. Farkas Tamás 99/536-024

Pinnye map

1326 óta jegyzik Punen, Freindorf, Pune, Punye néven. Ma a lakosok száma 371 fõ. Épül az új faluház polgármesteri hivatallal, orvosi rendelõvel, könyvtárral és kultúrteremmel. Látnivalók: a Simon-kúria, a r.k. templom az elõtte álló Mária- és Szentháromság-szoborral, a barokk Nepomuki Szt. János-szobor és egy kõkereszt.

major: Farkas Tamás (pinnye@t-online.hu)
major_office: Arany J. u. 15.
Tel.: 99/536-024
Fax: 99/536-025
webpage : http://www.pinnye.hu

9324 Potyond Szabadság u. 15. Molnár Vilmos 96/282-493

Potyond map

Egykori oklevelek Putund, Pugund, Pogand, Potthond néven említik, a Potyondy család birtoka volt. A török pusztítás egy idõre lakatlanná tette. Ma a lakosok száma 97.. Építményei közül jelentõs az ev. templom, a r.k. Szent László kápolna és a mellette álló kõkereszt.

major: Molnár Vilmos (onkormpotyond@m-kabel.hu)
major_office: Szabadság u. 15.
Tel.: 96/282-493
Fax: 96/282-111
webpage : http://www.potyond.hu

9235 Püski Felszabadulás u. 5. Makai Jenõ 96/676-006

Püski map

1314-ben már nagyobb falu volt, a gyõri káptalan birtoka. Püski János papról kapta a nevét, aki az itteni tölgyesben talált menedéket, majd 12 családot telepített e helyre. A törökök és a napóleoni hadak többször elpusztították a falut, a tûzvészeket idézi a templom elõtt álló Szent Flórián szobor. Jelenleg a lakosok száma 661.  A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült.

major: Makai Jenõ (puskihivatal@haninet.hu)
major_office: Felszabadulás u. 5.
Tel.: 96/676-006
Fax: 96/676-007
webpage :

9373 Pusztacsalád Fõ u. 64. Csapó Gábor 99/386-001

Pusztacsalád map

1257 óta szerepel okiratokban. A Nagymartoniak, majd a Nádasdy, Festetics és a Széchenyi család birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 281. A vízvezeték-,gáz-, telefon alkotja a falu infrastruktúráját. A települést erdõ veszi körül, amelyben gazdag vadállomány található és amely az idelátogató turistáknak felemelõ élményt nyújtanak. A község határában épül egy kisgépek fogadására alkalmas sportrepülõtér, amely lehetõvé teszi, hogy az érdeklõdõk madártávlatból gyönyörködjenek az itteni tájban. Az egykori kastélyban vadászszálló üzemel. A községben látható az ország elsõ, Széchenyi István emlékére emelt köztéri szobra.

major: Csapó Gábor (pmhpcsalad@petecom.hu)
major_office: Fõ u. 64.
Tel.: 99/386-001
Fax: 99/386-001
webpage :

9313 Rábacsanak Hunyadi u. 43. Telekesi József 96/285-317

Rábacsanak map

Írásos emlékek 1351 óta említik a települést. Nevét a mocsárból kiemelkedõ száraz területekrõl, a csónakokról kapta. Jelenleg a lakosok száma 639 fõ. A csatorna- és a telefonhálózat kiépült. A faluban néptáncegyüttes ápolja a hagyományokat. Megtekintésre érdemes a római katolikus templom.

major: Telekesi József (postmaster@polgmhivatalrabacsanak.t-online.hu)
major_office: Hunyadi u. 43.
Tel.: 96/285-317
Fax: 96/285-288
webpage : http://www.rabacsanak.hu

9136 Rábacsécsény Deák tér 6. Kovács Teodóra 96/284-191

Rábacsécsény map

Honfoglaláskori település. A község lélekszáma 700 fõ. Minden alapközmûvel rendelkezik (villany, ivóvíz, gáz, telefon, szennyvízhálózat). A falu szülötte Sibrik Miklós, Rákóczi szárnysegédje, Deák Ferenc édesanyja és Molnár János, az elsõ magyar nyelvû matemetika könyv szerkesztõje.

major: Kovács Teodóra (hivatal@bezi.hu)
major_office: Deák tér 6.
Tel.: 96/284-191
Fax: 96/694-020
webpage : http://www.rabacsecseny.hu

9344 Rábakecöl Kossuth u. 129 Tuba Erik 96/594-615

Rábakecöl map

Elsõ írásos említése 1162-bõl való. Történelme szorosan öszefonódik Kapu várának sorsával, sokáig ahhoz csatolva tartották számon. Jelenleg a község lakosainak száma 826 fõ. Kiépült a vízvezeték, a gáz- és a telefonhálózat. Látnivalók: barokk római katolikus templom, a temetõben lévõ klasszicista kereszt és kápolna. A Rába ártere, a horgásztó, a páratlan növény- és állatvilág remek pihenést jelenthetnek. Állatvilága gazdag, nagy lehetõséget és élményt nyújt a vadászatra.

major: Tuba Erik (polgarmester@rabakecol.hu)
major_office: Kossuth u. 129
Tel.: 96/594-615
Fax: 96/257-529
webpage : http://www.rabakecol.hu

9142 Rábapatona Kossuth L. u. 18. Molnár-Nagy Béla 96/583-000

Rábapatona map

1253-ban említi elõször egy oklevél Káptalan-Patona néven. A török pusztítás után õrhelyet építettek a Rábán. 1655-tõl két vásár tartására kaptak jogot. 1809-ben a nemesi felkelõk a falu határában ütköztek meg a napóleoni sereggel. Ma a község 2600 lelket számlál. A hagyományokat kiállítással, rendezvényekkel õrzi a faluvédõ egyesület. A falu határában épült az ország elsõ agárverseny-pályája, ahol évente több alkalommal rendeznek nemzetközi agárfuttató versenyeket.

major: Molnár-Nagy Béla (polgarmester@rabapatona.hu)
major_office: Kossuth L. u. 18.
Tel.: 96/583-000
Fax: 96/583-001
webpage : http://www.rabapatona.hu

9146 Rábapordány Ady E. u. 1. Visy László 96/273-378

Rábapordány map

A Patyi-dombon feltárt leletek szerint már az újkõkorban és a bronzkorban is lakott volt, római és avar kori emlékekben is gazdag. A község elsõ írásos említése 1351-bõl való. A kora középkorban a kapuvári gyepühöz tartozott. A XVI. sz.-ban a Nádasdyak legnagyobb majorüzemévé vált. 1594-1610-ig a török pusztítás miatt a falu néptelen volt. Sok áldozatot követelt a 48-as szabadságharc és a világháborúk. A község jelenlegi lélekszáma 1015 fõ.

major: Visy László (rabapordany@gmail.com)
major_office: Ady E. u. 1.
Tel.: 96/273-378
Fax: 96/538-077
webpage :

9327 Rábasebes Széchenyi u. 2. Mizser Edit 96/287-100

Rábasebes map

A település jelenlegi lélekszáma 118 fõ. A község elsõsorban üdülõfalu. Nevezetessége az 1901-1902-ben épült kastély, amelyet gróf Széchenyi Jenõ építtetett, most folyik átalakítása kastélyszállóvá. A község közmûvesített.

major: Mizser Edit (rabasebesonkorm@t-online.hu)
major_office: Széchenyi u. 2.
Tel.: 96/287-100
Fax: 96/287-100
webpage :

9316 Rábaszentandrás Vasút u. 5/1 Nagy László 96/287-885

Rábaszentandrás map

Neve a templom védõszentjére utal. 1469-ben említik elõször iratok. Középkori birtokosai a Móriczhidaiak, majd a pápai várhoz csatolják. 1543-ban a törökök feldúlják a falut, és csak évek múlva kezdenek visszatelepedni a lakosok. A XVII. sz.-ban a földesúr a szinte néptelen faluba telepeseket hoz. Az 1740-es években a település a Festetich családé lesz. Ma a községnek 538 lakosa van. A falu szülötte Kis János ev. püspök, író és költõ.

major: Nagy László (rabaszentandras@t-online.hu)
major_office: Vasút u. 5/1
Tel.: 96/287-885
Fax: 96/287-885
webpage : http://www.rabaszentandras.hu

9135 Rábaszentmihály Kossuth L. u. 32. Horváth Gábor 96/284-290

Rábaszentmihály map

\'Rába föld\' néven szerepel elõször egy 1204-es oklevélben, majd 1234-ben \'terra Raba alias Zent Mihal\' alakban fordul elõ. A török adók és zaklatások miatt a lakosság elmenekült. A XVII. sz.-tól a Nádasdyak, majd az Eszterházyak birtoka volt a település. A világháborúk rengeteg szenvedést okoztak a falunak. Ma a községnek 517 lakosa van. Kellemes színfolt a hagyományõrzõ citerazenekar.

major: Horváth Gábor (igazgatas@onkormrabaszentmihaly.t-online.hu)
major_office: Kossuth L. u. 32.
Tel.: 96/284-290
Fax: 96/284-290
webpage :

9133 Rábaszentmiklós Fõ u. 24. Németh Szabolcs 96/369-014

Rábaszentmiklós map

Már a római korban lakott hely volt. Ma is álló román kori temploma a tatárjárás elõtt épült. Gergely gyõri  püspök Bika-föld néven birtokolta a falut. A település a török hódoltság idején elpusztult. 1701-ben bérlõket telepített be  a gyõri püspök, aki az I. világháborúig a község kegyura volt. Ma Rábaszentmiklós lakossága 151 fõ.  XII. században épült mûemlék templom, gyõri kereszt, hõsi emlékmû az I.-II. világháború áldozatainak emlékére. A pihenni vágyók számára a Marcal folyó és ártere biztosít lehetõséget kikapcsolódásra.

major: Németh Szabolcs (rabaszentmiklos@rlan.hu)
major_office: Fõ u. 24.
Tel.: 96/369-014
Fax:
webpage :

9322 Rábatamási Szent István u. 42. Spiteller László 96/282-335

Rábatamási map

A település 1630-ban alakult, amikor 24 katona települt le a gróf Nádasdy Pál adományozta területre. Ma a falut 1117-en lakják. Gyakran tartózkodott a községben a nagy színésznõ, Jászai Mari, akinek emlékét egy kedves szoba õrzi. Rábatamásiban született Horváth Teri színmûvésznõ is.

major: Spiteller László (rabatamasi@freemail.hu)
major_office: Szent István u. 42.
Tel.: 96/282-335
Fax: 96/282-344
webpage : http://www.rabatamasi.hu

9165 Rábcakapi Fõ u. 88. Lakatos Tiborné 96/271-493

Rábcakapi map

Mezõgazdasági jellegû evangélikus település. A lakosok száma 181. Nemzetiségi kisebbség nincs. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült.

major: Lakatos Tiborné (K8180@koznet.hu)
major_office: Fõ u. 88.
Tel.: 96/271-493
Fax: 96/271-493
webpage :

9224 Rajka Szabadság tér1. Kiss Vince 96/222-011

Rajka map

Elõször 1235 és 1241 között említik. Neve a hagyomány szerint a Rákfalváról veszi eredetét. A német telepesek Racken, Raggen és Ragendorf nevet faragtak belõle. Címere pajzson rák. A település évszázadokon keresztül a történeti Moson megyéhez tartozott. 1721-ben vált kiváltságos mezõvárossá. Jelenleg lakóinak száma 2607, területe 52,53 km.2 Magyarország egyik legforgalmasabb határállomása. A község fõbb látnivalói: a XIV. sz.-i gótikus  katolikus és a XVIII. sz.-i evangélikus templom, a Zichy-kúria, a Kálvária és a  világháborús emlékmû.

major: Kiss Vince (polgarmester@rajka.hu)
major_office: Szabadság tér1.
Tel.: 96/222-011
Fax: 96/222-132
webpage : http://www.rajka.hu

9091 Ravazd Országút u. 119/a. Feketéné Varga Mária 96/474-087

Ravazd map

1093-ban Szent László a pannonhalmi apátságnak adományozta. Egykori lakói szõlõmûvesek és kádárok voltak. A község nevezetessége Béla király kútja, amelynek helyén folyó forrásból ivott Anonymus szerint Árpád a vezéreivel és a tatárok elõl menekülõ IV. Béla is. Szép mûemlék a r.k. templom, amelynek Szent Villibaldot ábrázoló oltárképét Schöfft József festette, szószéke a XIX. sz. elejérõl való. Ma a lakosság lélekszáma 1230fõ, növekszik a magángazdák és vállalkozók száma. Napjainkban is finom vörösbort készítenek az egyéni termelõk az itt termõ szõlõbõl. A szép környék vonzó kirándulóhely.

major: Feketéné Varga Mária (polghivravazd@t-online.hu)
major_office: Országút u. 119/a.
Tel.: 96/474-087
Fax: 96/474-087
webpage : http://www.ravazd.hu

9375 Répceszemere Fõ u. 60. Radics László 99/388-802

Répceszemere map

A római korban itt állomásozott a híres Apollinaris légió. A honfoglalás után a Szemere nemzetség telepedett le itt. A települést 1265-ben említi elõször oklevél. A nemesi falu a XVII. sz.-ban élte virágkorát. Országos vásártartási jogot kapott, céhek alakultak. Századunk elején a környék egyik leggazdagabb települése volt, sajtüzemmel is büszkélkedhetett.  Katolikus templom, evangélikus imaház és harangláb, valamint régi kúriák és parasztházak találhatóak a faluban. Jelenleg a községnek 360 lakosa van.

major: Radics László (repceszemere@repceszemere.hu)
major_office: Fõ u. 60.
Tel.: 99/388-802
Fax: 99/388-802
webpage : http://www.repceszemere.hu

9475 Répcevis Fõ u. 75. Hollósi Péter Pál 99/543-009

Répcevis map

A falu határában zajlott le az 1848-as szabadságharc egyik csatája, amelyben hõsi halált halt Devich János, akinek a síremlékét ma is gondozza a falu. A település lakosainak száma 420. A Répce folyó remek horgászati lehetõséget kínál.

major: Hollósi Péter Pál (repcevis@freemail.hu)
major_office: Fõ u. 75.
Tel.: 99/543-009
Fax: 99/543-010
webpage : http://www.repcevis.hu

9074 Rétalap Széchenyi u. 68. Straszner Csabáné 99/547-002

Rétalap map

Már a rómaiak idején is lakott volt, amit régészeti leletek bizonyítanak. 1208-ból találjuk az elsõ írásos emléket a településrõl, mint a pannonhalmi apátság birtokát említi a települést. A török pusztítás miatt másfél évszázadon keresztül lakatlan a falu. 1842-ben több birtok egyesülésébõl alakult ki a mai település. Jelenleg 576 lakosa van.

major: Straszner Csabáné (retalap.polgarmester@vipmail.hu)
major_office: Széchenyi u. 68.
Tel.: 99/547-002
Fax: 99/547-001
webpage : http://www.retalap.hu

9451 Röjtökmuzsaj Röjtöki u. 193. Kiss József 99/544-052

Röjtökmuzsaj map

A község lélekszáma 485 fõ. Lakosainak többsége  mezõgazdasággal foglalkozik. Napköziotthonos óvoda, alsó tagozatos ált.  iskola és idõsek klubja  mûködik a faluban.

major: Kiss József (rojtokmuzsaj@rojtokmuzsaj.hu)
major_office: Röjtöki u. 193.
Tel.: 99/544-052
Fax: 99/544-052
webpage : http://rojtokmuzsaj.hu

8434 Románd Kossuth L. u. 3. Galler Jenõ 88/589-521

Románd map

A megye déli részén Gyõrtõl 28 km távolban, a 82-es közúttól 1 km-re fekvõ község neve az Árpád korban gyakori Román keresztnévbõl származik. A török pusztítás során lakatlanná vált. Újabb benépesítése csak 1721 után Stájerországból érkezõ német telepesekkel történt meg. Máig is földmûveléssel és szõlõtermeléssel illetõleg fakereskedéssel foglalkoznak. A lakosság lélekszáma az utóbbi 30 évben jelentõsen csökkent. Nagy részük Gyõrbe ingázik. A teljes infrastruktúrából a csatornázás hiányzik. A falusi turizmusra nagyon alkalmas terep. Közel van Pannonhalma, és a Cuha völgye is.

major: Galler Jenõ (romand@romand.hu)
major_office: Kossuth L. u. 3.
Tel.: 88/589-521
Fax: 88/589-521
webpage : http://www.romand.hu

9435 Sarród Rákóczi u. 8. Papp Gyula 99/537-166

Sarród map

1313-ban említik elõször okiratok Sorud néven. A magyar-besenyõ falu a XVI. sz. közepétõl a Nádasdyak és a Megyeryek,késõbb az Eszterházyak tulajdona. Ma a lakosság 1017 fõ. Érdemes megtekinteni az útmenti kereszteket és a barokk Szent István templomot. A falu határában van a Fertõ Tavi Nemzeti Park igazgatóságának az épülete, a Kócsagvár. A Nemzeti Park területét a világörökség részének nyilvánították. Sarród - Fertõújlak - Nyárliget csodálatod környezettel várja a pihenésre, csendre vágyókat.

major: Papp Gyula (polgarmester@sarrod.hu)
major_office: Rákóczi u. 8.
Tel.: 99/537-166
Fax: 99/537-166
webpage : http://www.sarrod.hu

8439 Sikátor Kossuth L. u. 4. Kovács József Imréné 88/449-120

Sikátor map

A Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megyék határán fekvõ kis községet elõször 1392-ben jegyezték fel Sykator néven. Neve latin eredetû, szûk utcát, utat, szõlõk közötti „vakutat' jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka. A török a községet 1542-ben elpusztítja, majd 1720 után a kis számú õslakosság és az új telepesek építik újjá. A település határában a Bakony lábainál található erdõsáv egész évben várja a természetet kedvelõ turistákat, vadászokat.

major: Kovács József Imréné (sikator@sikator.hu)
major_office: Kossuth L. u. 4.
Tel.: 88/449-120
Fax: 88/589-660
webpage :

9315 Sobor Kis u. 1. Nemes László 96/287-223

Sobor map

Gazdag bronzkori, vaskori és római kori leletek bizonyítják a hely õsi múltját. A török pusztítás után tíz évig lakatlan volt. A Rákóczi-szabadságharcban Vak Bottyán oldalán harcoltak a falu katonái. A XVIII. sz.-ban a falut a Festetich, majd a Batthyány család birtokolta. Ma a község lélekszáma 387 fõ. A vízvezeték- és a telefonhálózat kiépült. Az önkormányzat anyagilag támogatja a községben letelepedni vágyókat. Néptáncosok õrzik a hagyományokat, a sobri verbunkos táncot az egész országgal megismertették. A híres betyár, Sobri Jóska elõdei Soboron éltek.

major: Nemes László (nemespolgi.sobor@freemail.hu)
major_office: Kis u. 1.
Tel.: 96/287-223
Fax: 96/533-019
webpage : http://www.sobor.hu

9112 Sokorópátka Öreg u. 1. Czibulya Balázs 96/488-046

Sokorópátka map

A falu elsõ okleveles említése 1258-ból származik. A középkorban a pálos rend mellett a szentmártoni apátságnak is volt itt birtoka. A falut a törökök elpusztították, 1765-ben települtek ide újra szõlõmûvesek a környékrõl. A szõlõjérõl, majd ízletes málnájáról híres község lélekszáma ma 1075 fõ. Megcsodálhatók a népi építészet emlékei, a szép templom, és a Községháza. A helytörténeti gyûjtemény is látogatható. A települést természetvédelmi terület veszi körül, kirándulásokra, sátorozásra egyaránt remek lehetõséget kínál. A falu határában fedett lovarda (étteremmel, 50 fõ részére szálláslehetõséggel és programokkal) várja az érdeklõdõket.

major: Czibulya Balázs (polg.hiv@sokoropatka.hu)
major_office: Öreg u. 1.
Tel.: 96/488-046
Fax: 96/549-049
webpage : http://www.sokoropatka.hu

9400 Sopron Fõ tér 1. dr. Fodor Tamás 99/312-662

Sopron map

Az Alpok nyúlványainak tövében fekvõ város helyén a bronzkorban az illirek, a vaskorban a kelták éltek. Az I. század   évtizedeiben a rómaiak Scarbantia néven 'polgári' várost alapítottak. A magyarok a IX. sz.-ban érkeztek ide. I. István 1030-ban szervezte meg a várispánságot. A város a Suprun személynévrõl kapta a nevét. IV. László 1277-ben szabad királyi város rangot adományozott Sopronnak. A határmenti harcokban megfogyatkozó lakosság helyére németek települtek. A város Oedenburg neve elõször 1365-ben fordul elõ. Sopron a XVI. sz. elején az ország egyik legjelentõsebb keresekedõvárosa volt. A külvárost Bocskai hadai 1605-ben elpusztították, majd az osztrák császári seregek égették fel. A belvárost reneszánsz stílusban építették újjá, majd az 1679-es tûzvész után a házak homlokzata barokk stílusjegyekkel gazdagodott. A Bécset 1683-ban ostromló törökök csak sarcolták, Vak Bottyán seregei 1705-ben ágyúzták a császárhû várost. A reformkorban a lakosok 80%-a német anyanyelvû volt. Az 1921-ben tartott népszavazáson a lakosság 73%-a magyarnak vallotta magát, ezért Sopron a leghûségesebb város, a 'Civitas Fidelissima' címet kapta. 1960-as évektõl a turizmus határozza meg Sopron arculatát, az egyedülálló mûemlék-együttes, a sok múzeum,  a Lõverek erdei sok érdeklõdõt vonzanak. A mûemlékek felújításáért 1975-ben Sopron Európa-díjat kapott. A megyei jogú város lélekszáma ma 55 743 fõ.

major: dr. Fodor Tamás (polgarmester@sopron-ph.hu)
major_office: Fõ tér 1.
Tel.: 99/312-662
Fax: 99/330-452
webpage : http://www.sopron.hu

9463 Sopronhorpács Fõ u. 14. Talabér Jenõ 99/533-802

Sopronhorpács map

1226-ban említi elõször egy oklevél. Középkori okiratokban 'Hurpach', majd 'due villa Horpach' néven szerepel. Kanizsay-, Nádasdy-, késõbb Széchenyi-birtok. 1529-ben és 1532-ben a törökök feldúlták a falut. A 48-as szabadságharcban is folytak itt csaták. Mai nevét 1906-ban kapta. A község közmûvesített. Lakosainak száma 877. Látnivalói: XII. sz.-i Szent Péter és Pál templom (barokk keresztelõmedence), a barokk Széchenyi-kastély védett parkkal, a kastély kápolnájában XVIII. sz.-i falkép, barokk köztéri szobrok.

major: Talabér Jenõ (shorphivatal@rlan.hu)
major_office: Fõ u. 14.
Tel.: 99/533-802
Fax: 99/533-807
webpage : http://www.sopronhorpacs.hu

9483 Sopronkövesd Kossuth u. 77. Fülöp Zoltán 99/536-000

Sopronkövesd map

Egy 1326-ban kelt oklevél 'Kwesd' néven említi. A Kanizsay, majd a Nádasdy család tulajdona. Az 1700-as évektõl a Széchenyiek birtoka. Jelenleg lakosainak száma 1220. Kiépített közmûhálózattal rendelkezik a település. A falusi turizmusba bekapcsolódott falu látnivalói: r.k. templom, Szent Antal és Assisi Szent Ferenc barokk szobra. A községben amatõr  énekkar mûködik.

major: Fülöp Zoltán (polghiv@sopronkovesd.t-online.hu)
major_office: Kossuth u. 77.
Tel.: 99/536-000
Fax: 99/536-001
webpage : http://www.sopronkovesd.hu

9325 Sopronnémeti Petõfi u. 22. ifj. Bognár Sándor 96/285-394

Sopronnémeti map

A község elsõ említése 1318-ban történik Nemthy néven. A lakosság a század folyamán egyre csökken, jelenleg 286 fõ. Rendezvények: falunap, megyei fõzõversennyel. A nyugodt, jó levegõjû kistelepülés ideális adottságokkal a falusi turizmushoz.

major: ifj. Bognár Sándor (sopronnemeti@freemail.hu)
major_office: Petõfi u. 22.
Tel.: 96/285-394
Fax: 96/285-394
webpage : http://www.sopronnemeti.hu

9474 Szakony Fõ u. 164. Farkas Gyula 99/543-057

Szakony map

Lakosainak száma 532. A község közmûvesítése megoldott, a csatornázás most folyik. A népesség csökkenése miatt az önkormányzat kedvezményeket biztosít az itt letelepedni vágyó fiataloknak.

major: Farkas Gyula (szakony@pr.hu)
major_office: Fõ u. 164.
Tel.: 99/543-057
Fax: 99/543-007
webpage : http://www.szakony.hu

9317 Szany Kossuth L. u. 5. Németh Gergely 96/533-022

Szany map

1398-ban \'Zayan\' néven szerepelt elõször okiratban, de régészeti leletek római kori és kora Árpád-kori idõkre is utalnak. A XV. sz.-ban a gyõri püspökséghez tartozott. Mezõvárosi rangot kapott. A török harcok idején fontos védelmi vonalnak számított. Jelenleg lakosainak száma 2585. Szany jó infrastrukturális hálózattal rendelkezik, a településen mezõgazdasági és ipari üzemek is mûködnek. Világhírû a hagyományõrzõ \'Bokréta Néptáncegyesület\'. Az 1783-ban épült mûemlék-kastélyban helytörténeti kiállítás látható.

major: Németh Gergely (polgarmester@szany.hu)
major_office: Kossuth L. u. 5.
Tel.: 96/533-022
Fax: 96/287-285
webpage : http://www.szany.hu

9353 Szárföld Fõ u. 16. Horváth Ferenc 96/252-116

Szárföld map

Régészeti emlékei között kelta, római, avar leletek találhatók. Elsõ írásos említése 1230-ból származik. 1492-ben Szil már mezõváros volt, a XVI. sz.-ban pedig a Nádasdy család legnépesebb rábaközi birtoka. A török rombolás után 1608 táján  újratelepítik.  A mezõváros 1681-ben Esterházy Pál birtokába kerül. A XIX. században virágzik a  kézmûipar. 1936-ban csatolják hozzá Kistatát. A XX. század közepén  lakóinak száma tartósan 3 000  fölött volt,  2000-ben azonban már csak 1378-an lakják.  Mûvészeti csoportok õrzik a néphagyományokat.

major: Horváth Ferenc (polgarmester@szfold.hu)
major_office: Fõ u. 16.
Tel.: 96/252-116
Fax: 96/252-116
webpage : http://www.szfold.hu

9125 Szerecseny Széchenyi u. 2. Bolla Gyula 96/739-601

Szerecseny map

Számos bronzkori, kelta, római, avar- és Árpád-kori leletet tártak itt fel. A török idõkben a pápai várhoz tartozott, késõbb földesurai az Esterházyak voltak. A mezõgazdasági jellegû falu jelenleg 969 lelket számlál. A közmûhálózat teljes mértékben kiépült. A település 2006-ban ünnepli 800 éves fennállását. A község határában halastavat alakítottak ki a horgászat szerelmeseinek.

major: Bolla Gyula (polgarmester@szerecseny.hu)
major_office: Széchenyi u. 2.
Tel.: 96/739-601
Fax: 96/739-646
webpage : htttp://www.szerecseny.hu

9326 Szil Hunyadi tér 3. Lengyel Oszkár Mártonné 96/275-191

Szil map

Régészeti emlékei között kelta, római, avar leletek találhatók. Elsõ írásos említése 1230-ból származik. 1492-ben Szil már mezõváros volt, a XVI. sz.-ban pedig a Nádasdy család legnépesebb rábaközi birtoka. A török rombolás után 1608 táján újratelepítik. A mezõváros 1681-ben Esterházy Pál birtokába kerül. A XIX. században virágzik a kézmûipar. 1936-ban csatolják hozzá Kistatát. A XX. század közepén lakóinak száma tartósan 3 000 fölött volt, 2000-ben azonban már csak 1378-an lakják. Mûvészeti csoportok õrzik a néphagyományokat.

major: Lengyel Oszkár Mártonné (hivatal@szil.hu)
major_office: Hunyadi tér 3.
Tel.: 96/275-191
Fax: 96/275-280
webpage : http://www.szil.hu

9312 Szilsárkány Kossuth u. 40. Szalai Miklós 96/536-002

Szilsárkány map

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a hely már az idõszámítás elõtt lakott volt. A település a hansági mocsárvilág szélén alakult ki, valószínûleg erre utal a régebbi Széll-Sárkány név is. Jelenleg a község lélekszáma 748 fõ. Dr. Kiss Ferenc erdõmérnök szülõházában kiállítás, a ház körül emlékpark látható. A faluban él Závory Zoltán festõmûvész-restaurátor. Szilsárkányban több mûemlék jellegû épület, kastély található.

major: Szalai Miklós (polgarmester@szilsarkany.hu)
major_office: Kossuth u. 40.
Tel.: 96/536-002
Fax: 96/285-465
webpage : http://www.szilsarkany.hu

9095 Táp Gyõri u. 39. Szöllõsi József 96/554-127

Táp map

Elsõ írásos emléke 1237-bõl származik, melyben Tapan néven szerepel. A XIII. sz.-tól királyi lovászok, a pannonhalmi apát és az Apor nemzetség faluja. Tápot a törökök elfoglalták és feldúlták. A XVII. sz.-ban az Eszterházyak kezébe került, õk a jobbágyfelszabadításig birtokolták. Ma 726 lakosa van. Mûemlékegyüttese az ún. Hegysor, a múlt századi parasztházakból kialakított skanzen. Több élõ népszokást is ápolnak. Kellemes kirándulóhely a dimbes-dombos vidék.

major: Szöllõsi József (hivatal@tapkozseg.hu)
major_office: Gyõri u. 39.
Tel.: 96/554-127
Fax: 96/554-120
webpage :

9094 Tápszentmiklós Fõ u. 146. Kovács József 96/554-019

Tápszentmiklós map

A település lakossága 956 fõ. A közmûellátottság megfelelõ. A falu hagyományait õrzi a népdalkórus.

major: Kovács József (polgarmester@tapszentmiklos.hu)
major_office: Fõ u. 146.
Tel.: 96/554-019
Fax: 96/470-681
webpage : http://www.tapszentmiklos.hu

9092 Tarjánpuszta Baross tér 8. Kálmán Józsefné 96/554-066

Tarjánpuszta map

1086-ban említik elõször mint apátsági tulajdont. A tatárdúlás után 2-3 községbõl alakult újjá. A XVIII. sz.-tól gazdag  apátsági birtokként szerepelt. Jelenleg 400 lakosa van.

major: Kálmán Józsefné (kalman.jozsefne@rlan.hu)
major_office: Baross tér 8.
Tel.: 96/554-066
Fax: 96/554-067
webpage : http://www.tarjanpuszta.hu

9165 Tárnokréti Fõ u. 24. Molnárné Boros Katalin 96/271-566

Tárnokréti map

Már a római korban lakott volt. Korábban Rétinek nevezték (sok a rét). 1212-ben említik elõször: II. Endre két ekényi földet adományozott Tóth nádornak.  A tóközi település nevének elõtagja arra utal, hogy királyi tárnokok (termékkezelõk) laktak itt. Pecsétjén csónak látható két evezõlapáttal. A község lélekszáma jelenleg 264 fõ. A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépült. Tárnokréti a legcsendesebb falvak egyike, a táj szépsége pihenést nyújt az idelátogatóknak.

major: Molnárné Boros Katalin (polgarmester@tarnokreti.koznet.hu)
major_office: Fõ u. 24.
Tel.: 96/271-566
Fax: 96/271-566
webpage : http://www.tarnokreti.hu

9111 Tényõ Gyõri u. 59. Varga Gábor 96/468-026

Tényõ map

1216-ból származó elsõ okleveles említése szerint a pannonhalmi apátság birtoka. Régi nevei: Thuno, Thinen, Theneu. A török pusztítások után az összeírások pusztaként említik a helyet, az 1642-es és az 1688-as összeírásokban egyáltalán nem szerepel. 1715-ben kezdik betelepíteni. Ma a falu lakossága 1467 fõ. A környék dombjai, erdõi kirándulásra csábítanak.

major: Varga Gábor (polgamester@tenyo.hu)
major_office: Gyõri u. 59.
Tel.: 96/468-026
Fax: 96/549-039
webpage : http://www.tenyo.hu

9100 Tét Fõ u. 88. Bánfi Lajos 96/561-029

Tét map

A kõkorszak óta lakott hely. A tatárjárás elpusztította az itt álló települést. IV. Béla a birtokot a Poky családnak adományozta. A család monostort alapított, melynek maradványait tévesen Pokvárnak nevezik. Török urai a budai basák voltak. A mai Tét több község határából létesült, 1697-ben már saját pecsétje volt. Ma a város lakossága 4224 fõ, infrastruktúrája fejlett. Területén több ipari üzem is mûködik. Neves szülötte Kisfaludy Károly költõ. Emlékét állandó kiállítás õrzi.

major: Bánfi Lajos (titkarsag@tet.hu)
major_office: Fõ u. 88.
Tel.: 96/561-029
Fax: 96/461-134
webpage : http://www.tet.hu

9086 Töltéstava Petõfi S. u. 123. Sándor Károly 96/486-051

Töltéstava map

A római korban is lakott volt. 1200-ban Tiltéstuova, 1220-ban Teteussy-possesio néven említik az oklevelek. 1600-ig a Töltösy család birtokolta. A törökdúlás idején elpusztult, majd néhány nemes kezébe került. A település három puszta (Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta) egyesítésével vált önállóvá 1933-ban. Ma lakosainak száma 1860. A mezõgazdaság mellett jelentõs a vállalkozások száma is. Táplánypusztán található a 100 éves Lévay-kastély.

major: Sándor Károly (ph@toltestava.hu)
major_office: Petõfi S. u. 123.
Tel.: 96/486-051
Fax: 96/486-051
webpage : http://www.toltestava.hu

9472 Újkér Csikos u. 4. Hettlinger Károly 99/533-016

Újkér map

Újkér, Felszopor, Alszopor és Makkoshetye egyesítésébõl jött létre 1950-ben. Újkér elsõ írásos említése 1237-bõl származik. Ma a lakosság lélekszáma 1088 fõ. A település vezetékes vízzel, gázzal, telefonnal ellátott. Eladó területek, megüresedett házak várnak lakókra, vállalkozókra. A falu adottságai jó alapot adnak a falusi turizmus fejlesztéséhez. Tervezés alatt áll egy tájház, helytörténeti gyûjtemény és egy néptánc-tábor kialakítása. Érdemes megtekinteni a XIII. sz.-i román stílusú felszopori kistemplomot (középkori freskó, kõszentségház).

major: Hettlinger Károly (polgarmester.ujker@repcenet.hu)
major_office: Csikos u. 4.
Tel.: 99/533-016
Fax: 99/533-017
webpage :

9244 Újrónafõ Szabadság u. 3. Kertész Attila 96/226-176

Újrónafõ map

A megye legfiatalabb települése. 1940-ben alakult meg a falu Rónafõ-pusztán 40, Hajdúböszörménybõl idetelepült családdal. A szervezésben Veres Péter is részt vett. 1973-90-ig Mosonszolnok társközsége volt. A település lakossága 829 fõ. A falu nevezetessége a két kastély, az ún. 'nagykastélyban' a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház pulmonológiai osztálya mûködik, a kisebb vadászkastély a község fontosabb intézményeinek ad otthont.

major: Kertész Attila (hivatal.ujronafo@haninet.hu)
major_office: Szabadság u. 3.
Tel.: 96/226-176
Fax: 96/565-052
webpage : http://www.ujronafo.hu

9464 Und Fülesi u. 5. Pintér Tamás 99/533-116

Und map

Egyes vélemények szerint nevét a hét vezér egyikérõl kapta. 1225-ben említik elõször okiratok. A tatárjárás után horvátok települnek ide Zágráb környékérõl. 1408-tól Ond mezõváros, földbirtokosai az Ostffyak, majd a Pokyak. A XVIII. sz.-ban jogot szerez országos vásárok tartására. Egy megsemmisítõ tûzvész után új, dombosabb helyen épül újjá. Ma a lakosok száma 380. A közmûhálózat kiépült. Ápolják a néphagyományokat, horvát anyanyelvi oktatás is folyik.

major: Pintér Tamás (undhivatal@t-online.hu)
major_office: Fülesi u. 5.
Tel.: 99/533-116
Fax: 99/533-117
webpage : http://www.und.hu

9346 Vadosfa Kossuth u. 19. Tövissi József 96/253-494

Vadosfa map

Neve a vadászatokon elejtett vadak felaggatására szolgáló fára utal. A község a XVI. sz.-ban a reformáció lutheri ágához csatlakozott. A régi templom kriptájában nyugodott Telekesi Török István kuruc ezredes. 1751-ben a helybéli evangélikusok véres csatározásban védték meg templomukat, melynek helyén újabb, nagyobb templom épült. A faluban tanult Kis János ev. püspök, költõ. Jelenleg a községnek 97 lakosa van, a közmûhálózat teljes mértékben kiépült.. Látnivalók a falu központjában: neogótikus evangélikus templom 1912-bõl (tornya legmagasabb a Rábaközben, orgonája 12 manuálos), barokk stílusú a római katolikus / Szent István király / templom. A temetõben régi síremlékek.

major: Tövissi József (k3916@koznet.hu)
major_office: Kossuth u. 19.
Tel.: 96/253-494
Fax: 96/253-494
webpage : http://www.vadosfa.hu

9327 Vág Templom u. 8. Pálfi Attila 96/533-008

Vág map

Kõkori és egyéb leletekben gazdag. 1263 óta említik írások a községet. Jelenleg 613-en lakják. A Rábakör nevû férfikórus sikeresen mûködik. A folyópart remek kirándulási lehetõséget kínál.

major: Pálfi Attila (vagonkormanyzat@t-online.hu)
major_office: Templom u. 8.
Tel.: 96/533-008
Fax: 96/533-008
webpage : http://www.vag.hu

9061 Vámosszabadi Szabadi u. 57. Lizákné Vajda Lívia 96/560-202

Vámosszabadi map

A település kialakulása 990-re tehetõ. Elsõ okleveles említése 1268-ból származik. Ekkor már temploma is volt. Évszázadokon keresztül a Héderváryak birtokolták. 1950-ben Alsóvámos és Gyõrszabadi egyesülésébõl jött létre a mai néven. Többször pusztította árvíz, az 1954-es volt a legsúlyosabb. Jelentõs közúti átkelõhely Szlovákia felé. A község lakossága 1120 fõ. A kommunális ellátottság jó. A templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik. A környék vonzó kirándulóhely.

major: Lizákné Vajda Lívia (vamosph@vamosszabadi.hu)
major_office: Szabadi u. 57.
Tel.: 96/560-202
Fax: 96/560-209
webpage : http://www.vamosszabadi.hu

9243 Várbalog Fõ u. 1. Ódorné Bodor Klára 96/565-005

Várbalog map

Írásos emlékekben elõször Váras-Balog, majd késõbb Pünkösdvásár néven szerepelt. Besenyõ és magyar lakosságát a tatárjárás elpusztította. 1297-ben III. András birtokába került. A török háborúk alatt elnéptelenedett, majd németek népesítették be. Habsburg-fõhercegi major volt. Az 1930-as években magyar lakosságot telepítettek be. A községhez tartozó Albertkázmérpusztán szép neogótikus templomot találunk.

major: Ódorné Bodor Klára (varbalog.hivatal@haninet.hu)
major_office: Fõ u. 1.
Tel.: 96/565-005
Fax: 96/226-035
webpage : http://www.varbalog.hu

9343 Vásárosfalu Fõ u. 38. Molnár Sándor 96/257-070

Vásárosfalu map

Herbort, IV. Béla embere 1235-ben várat emeltetett itt. Az elsõ írásos emlék a településrõl 1381-bõl való, Nemetfalu néven említik, késõbbi iratokban már Wasarasfalu formában szerepel, ez egykori vásártartási jogára utal. Jelenleg 153 lakosú mezõgazdasági település. Minden közmû kiépült. Az önkormányzat a letelepedni vágyókat jelentõs kedvezményekkel támogatja. A környék szép fekvésû, csendes, a falusi turizmusban vonzó lehet.

major: Molnár Sándor (vfaluhivatal@m-kabel.hu)
major_office: Fõ u. 38.
Tel.: 96/257-070
Fax: 96/594-069
webpage : http://vasarosfalu.hu

9062 Vének Petõfi u. 3. Kiss Tamás 96/560-027

Vének map

A kis halászfalut még Szent István király adományozta a pannonhalmi apátságnak 1003-ban. 1990-tõl önálló községként mûködik 156 lakójával és 70 lakott házával. A közmûellátottság teljes. A környék kiváló horgászhely, és a két Duna-ág által körbezárt rész igazi vízi birodalom. Gyermek- és ifjúsági tábor és sátorhelyek várják a pihenni vágyókat.

major: Kiss Tamás (polgarmester@venek.hu)
major_office: Petõfi u. 3.
Tel.: 96/560-027
Fax: 96/358-371
webpage : http://www.venek.hu

9352 Veszkény Fõ u. 63. Németh Árpád 96/252-306

Veszkény map

Elõször 1265-ben említik Wezeken néven. A törökök lerombolták, de 1622-ben megindult a falu újratelepítése. A XVI. sz.-tól a Cziráky család, majd a XVII. sz.-tól az Eszterházyak tulajdona volt. A II. világháború alatt a községben fogolytábor mûködött. Látnivalók :Keresztelõ Szent Jánosról elnevezett római katolikus templom (barokk, 1793, az 1900-as évek elején két hajóval bõvítetve), Nagyboldogasszony kápolna, elõtte Pieta szobor. A 85-ös fõút mellett kialakuló üdülõterületen és annak közelében horgásztavak.

major: Németh Árpád (polgarmester@veszkeny.t-online.hu)
major_office: Fõ u. 63.
Tel.: 96/252-306
Fax: 96/691-020
webpage : http://www.veszkeny.hu

8438 Veszprémvarsány Kossuth u. 44. Németh Csaba 88/589-660

Veszprémvarsány map

Neve már a pannonhalmi apátság 1210. évi oklevelében szerepel Vasia néven. A középkorban a pannonhalmi apátság birtokának egyik legnépesebb faluja volt. A községet elõször 1531-ben perzselte fel a török és 1683-ban dúlta fel utoljára. Ekkor pusztult el a templom, amit 1725-ben építettek újjá. Átmenõ idegenforgalma nyáron jelentõs, itt haladt át az Ausztria felõl érkezõ forgalom nagy része, erre is épülõ kereskedelmi ellátottsága kielégítõ. Régi vásártartó hely. A községet övezõ erdõk vadászatra alkalmasak.

major: Németh Csaba (onk.vvarsany@invitel.hu)
major_office: Kossuth u. 44.
Tel.: 88/589-660
Fax: 88/589-660
webpage :

9371 Vitnyéd Fõ u. 7. Szalai Csaba József 96/595-258

Vitnyéd map

A XIII. sz. óta jegyzik a települést, kezdetben halászfalu, késõbb mezõgazdaságból él. Jelenleg 1395 lakosa van. A víz, gáz, csatorna és a telefonhálózat kiépült. Látnivalók: római katolikus templom (1794, barokk elemeket tartalmazó klasszicista), Szent Antal szobor (1680, XX. századi kápolnában), néprajzi kiállítás. A faluhoz tartozó Csermajorban tejipari szakképzés, Vitnyéden pedig évente országos sajtverseny és vásár. A település keleti végén lovasiskola és táborozásra alkalmas sporttelep található, ahonnan egy csatornát követõ töltés mentén szép kirándulást tehetünk a Hanságba.

major: Szalai Csaba József (hivatalvitnyed@rlan.hu)
major_office: Fõ u. 7.
Tel.: 96/595-258
Fax: 96/241-288
webpage : http://www.vitnyed.hu

9462 Völcsej Fõ u. 50. Szõke Attila 99/365-266

Völcsej map

Az Árpád-házi királyok idején az Osl nemzetség birtokolta a tájat. Egy 1230-ban kelt oklevél szerint a csornai prépostságnak adományozták a falut. A Bécs ellen vonuló török sereg porig rombolta a települést. 1865-ben új, neoromán stílusú templomot épített a lakosság a régi helyére. Lakosainak száma 402 fõ.

major: Szõke Attila (volcsej.kozseg@repcenet.hu)
major_office: Fõ u. 50.
Tel.: 99/365-266
Fax: 99/365-266
webpage :

9346 Zsebeháza Béke u. 4. Kovátsits Zoltán gézáné 96/275-507

Zsebeháza map

Neve a Sebestyén név rövidített változatából alakult ki. A település 1346-ban 'Terra Sebe' néven szerepelt egy oklevélben. A Potyondy család birtoka volt. A törökdúlás után tíz évre elnéptelenedett. A múlt század közepén jelentõs számú mesterember dolgozott a faluban. Ma a lélekszám 154 fõ. Több megüresedett ház várja az idetelepülõket az ápolt kisközségben. Építményei közül a harangláb emelkedik ki.

major: Kovátsits Zoltán gézáné (zsebehaza@axelero.hu)
major_office: Béke u. 4.
Tel.: 96/275-507
Fax: 96/275-280
webpage :

9476 Zsira Rákóczi u. 8. Nagy Ferdinánd 99/543-014

Zsira map

Zsira, Gyülevíz és Salamonfa egyesítésébõl jött létre. 1186-ban említi elõször a települést III. Béla oklevele. Az 1859-es tûzvész után az utcakép tûzfalas házakkal átalakul. Jelenleg a község lélekszáma 874. Mûemlék a barokk Rimanóczy-kastély. Barokk szobrokat láthatunk a templom elõtti téren.

major: Nagy Ferdinánd (polgarmester@zsira.hu)
major_office: Rákóczi u. 8.
Tel.: 99/543-014
Fax: 99/543-013
webpage : http://www.zsira.hu