Irsz. | Település neve | Polgármesteri Hivatal címe | Polgármester | Telefon |
---|---|---|---|---|
9151 | Abda | Szent István u. 3. | Szabó Zsolt | 96/553-233 |
Abda map send_emailAbda már az avar korban lakott település volt. A törökök 1566-ban a falu határán, a Rábca parti átkelõnél adták át Zrínyi Miklós levágott fejét a császár követeinek. 1830-ban a települést teljesen rombadöntötte az árvíz, ezért a túlélõk a Rábcától távolabb a környék legmagasabb pontján kezdték újjáépíteni falujukat. 1849. junius 28-án nagyon sok áldozatot követelõ csata zajlott az Abdai-átkelõ birtoklásáért. 1944. novemberben a község határában lett a fasiszta terror áldozata Radnóti Miklós. Jelenleg a községnek 3040 lakója van. Az ivóvíz, a telefon és a kábel-TV hálózat, a közmûcsatorna és a vezetékes gáz hálózat kiépült. A településen - talán Gyõr közelsége miatt - már eddig is az átlagosnál több vállalkozás mûködik, de a beruházókat a jövõben is kedvezõ feltételekkel várják a községben. major: Szabó Zsolt (polgarmester@abda.hu) |
||||
9168 | Acsalag | Fõ u. 75. | Szilágyi Andrásné | 96/271-568 |
Acsalag map send_emailA XVII. sz.-ban alapították a Nádasdyak a Hanság mocsarától elnyert területen, késõbb Eszterházy birtok lett. Ma a település lakossága 529 fõ. Acsalag ipar telepítésére alkalmas közmûvekkel, épületekkel ellátott területtel rendelkezik. Elõkészítés alatt áll egy nemzetközi kerékpárút kiépítése. Ritkaság a közeli Csikós-égerben a léggyökeres égeres és az ott található szürkegém fészkelõhely. major: Szilágyi Andrásné (e.acsalag@t-online.hu) |
||||
9423 | Ágfalva | Soproni u. 3. | Pék Zsuzsánna | 99/330-012 |
Ágfalva map send_emailA dági birtok egy része. 1195-ben a ciszterek kezére kerül. A XIII. sz.-ban a német telepesek Agendorfnak nevezik. A XIX. sz.-ig Sopron jobbágyfalva. 1785-ben helyezik üzembe a brennbergi bányát, ami sok itt élõ családnak ad kenyeret. A település 1906-ban kapja az Ágfalva nevet. Jelenleg a lakosok száma 1697. A közmûellátottság jó. major: Pék Zsuzsánna (agfalva@agfalva.hu) |
||||
9441 | Agyagosszergény | Kossuth u. 16 | Szalai Istvánné | 99/544-130 |
Agyagosszergény map send_emailOkiratok Agyagos nevét 1256-ban, Szergényt 1364-ben említik elõször. 1927-ben egyesültek Agyagosszergény néven. Lakosainak száma 960. Mezõgazdasági jellegû település. major: Szalai Istvánné (polgarmester.agyagos@kapulan.hu) |
||||
9132 | Árpás | Kápolna tér 8. | Szabóné Kovács Alice Mária | 96/681-002 |
Árpás map send_emailItt húzódott a római korban a Savariát Arrabonával összekötõ út. Oklevelek szerint 1030-ban Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta a települést. A törökök elõl elmenekült a lakosság. 1706-ban Bottyán János kurucai kemény harcokat vívtak itt. Az õsi falurész - egykor Kis-Árpás, ma Dombiföld - a Rába keleti partján terül el az Árpád-kori templommal együtt. Ma lakosainak száma 330, a település víz- gázvezeték- és telefonhálózata kiépült. A Rába partja kitûnõ hely kirándulásra, táborozásra, horgászásra. major: Szabóné Kovács Alice Mária (polghivarpas@rlan.hu) |
||||
9177 | Ásványráró | Rákóczi u. 14. | Tatainé Popp Rita | 96/576-053 |
Ásványráró map send_emailA hely több ezer éve lakott. Ásványt elõször Árpád-kori térképeken jelölik Asseutheu néven. A XVI. sz.-ig a Héderváry család birtoka, majd Bakics Pál kezébe kerül. Ráró elsõ írásos említése Roro Castrum néven 1293-ból származik. A lakosság az úrbéres gazdálkodás mellett aranymosással, hajózással, kender- és kosárfonással is foglalkozott. Jelenleg a lakosok száma 1989 major: Tatainé Popp Rita (polgarmesterihivatal@asvanyraro.hu) |
||||
9351 | Babót | Ady E. u. 3. | Molnár János | 96/251-116 |
Babót map send_emailÍrások már a Szt. István halála utáni háborúk idején említik mint Kapu várát, az ország nyugati kapuját jelentette. 1387-ig királyi birtok volt, késõbb a Kanizsayak, a Nádasdyak és az Eszterházyak birtokolták. Ma a mezõgazdasági jellegû település 1236 lakost számlál. A közmûhálózat teljes mértékben kiépült. Helyileg védett a falu különbözõ pontjain 1896-ban ültetett négy kocsányostölgy, ezeket Millenniumi- vagy Királyfáknak is nevezik. major: Molnár János (polgarmester@babot.hu) |
||||
9145 | Bágyogszovát | József A. u. 1. | Nagyné Molnár Ildikó | 96/273-050 |
Bágyogszovát map send_emailmajor: Nagyné Molnár Ildikó (polgarmesterbszovat@m-kabel.hu) |
||||
8433 | Bakonygyirót | Rákóczi u. 6. | Léhner Dezsõ Mátyás | 88/498-417 |
Bakonygyirót map send_emailA régi, Gyõrbõl Veszprémbe vezetõ út mentén alakult ki a település. A XIII. századtól a cseszneki várbirtok tartozéka volt. Megtekintésre érdemes barokk temploma, és a temetõi kálváriája. A pincesor a régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. A teljes infrastrukturális hálózatból jelenleg még a vezetékes csatornarendszer hiányzik. Elöregedõ falu, viszont nagyon alkalmas a falusi turizmusra. Gyalogtúra vezet a közeli Cuha szurdokba, az Ördögrétre és a Remete barlanghoz. Jelenleg 1 falusi vendéglátó mûködik a faluban. major: Léhner Dezsõ Mátyás (bakonygyirot@invitel.hu) |
||||
9088 | Bakonypéterd | Kossuth L. u. 62. | Bolla Tünde | 88/498507 |
Bakonypéterd map send_emailA megye délkeleti határán fekvõ kisközség egykor a Péterdrõl elnevezett nemesek és a pannonhalmi Apátság közös birtoka volt. Alapítása az 1200-as évek közepére tehetõ major: Bolla Tünde (bakonypeterd@bakonypeterd.hu) |
||||
8431 | Bakonyszentlászló | Vak Bottyán u. 1. | Soós Zoltán | 88/573-110 |
Bakonyszentlászló map send_emailNyaraló jellegû község, szép természeti környezetben az északi Bakony hegységben. A hagyomány szerint Szent László király alapította, de tény, hogy a XIII. században már létezett. A XVII. század végétõl ismert gyógyfürdõje volt a Vak Bottyán János, kuruc generális nevét viselõ vasas-kénes-lítiumos vizû forrása. Fontosabb látnivalói: a volt Esterházy kastély melletti katolikus „kerek' templom 1700-ból, a románkori alapokra épült evangélikus templom, valamint az ország egyik legszebb kiránduló helye, a Cuha völgye, a Zsivány és Remete-barlangokkal. major: Soós Zoltán (bszentlaszlo@invitel.hu) |
||||
9169 | Barbacs | Kossuth u. 5. | Abdai Zsolt | 96/270-109 |
Barbacs map send_email1220-ból való elsõ írásos említése. A királyi kincstár, majd a Kanizsay, a Nádasdy és az Eszterházy család birtoka. A XVI. sz.-ban túlnyomórészt lakatlan a falu, a lakosság fõleg halászatból él. A török pusztítás után visszatérõ családok más helyre telepítik az új falut, amely a XVII. sz.-tól indul fejlõdésnek. Ma a községhez természetvédelmi terület tartozik, DK-i részén a Barbacsi tóval. A falu római katolikus temploma egyszerû barokk épület, 1753-ban épült. A községben vezetékes ivóvíz-, telefon-, és gázhálózat épült. A lakosok száma 762.
major: Abdai Zsolt (polgarmester@bar9169.t-online.hu) |
||||
9343 | Beled | Rákóczi u. 137. | Major Jenõ | 96/594-173 |
Beled map send_emailNevét a Belud személynévtõl kapta. Az okleveles források 1230-ban említik elõször. Középkori birtokosai az Osl nemzetségbõl leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanzsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Kanizsayak örökét a Nádasdyak vették át, majd 1681-tõl az Esterházyak ültek ebbe a birtokrészbe. A XVII. század elején a Cziráky Mózes megszerezte magának a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni. Az 1594. évi török pusztítás ezt a falut is érintette, de az újjátelepítés hamarosan megindult. Jelenleg Beled településrésze Vica, mely 1162-tõl datált település, évszázadokon át a patinás nevû Vicay család birtoka volt. Szorgalmas és becsületes népe élte a magyar falvak lakóinak küzdelmes életét. Földesurai békés, vallásos emberek voltak, jobbágyaik is ezt az utat járták. major: Major Jenõ (polgarmester@beledhivatal.eu) |
||||
9223 | Bezenye | Szabadság u. 50. | Márkus Erika | 96/223-531 |
Bezenye map send_emailHorvát neve Bizonja. A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után besenyõket telepítettek ide, akik késõbb elmagyarosodtak, és a harcokban megcsappant lélekszámú települést a török elõl menekülõ horvátokkal népesítették be. A török csapatok a falut felégették. 1848 elõtt úrbéres község volt. Jelenleg lakosainak száma 1627 fõ, ennek 80%-a horvát nemzetiségû, nyelvét, hagyományait ápolja a Jorgován énekkar és a Mali Bizonci néptáncegyüttes. Látnivalói a horvát tájház, a r.kat. templom, a 'pestis-oszlopok' a falu két végén, 2002 évben a római katolikus templom felújított terén elhelyezett és restaurált Szent István szobor. major: Márkus Erika (polgarmester@bezenye.hu) |
||||
9162 | Bezi | Szabadság u. 59. | Czippán Gergely | 96/277-104 |
Bezi map send_emailA Bezi a nevét elsõ megszállóiról, a besenyõkrõl kapta, amely Bisseni és Bessi elnevezésekbõl alakult ki a mai formájában. Keletkezése 7-800 évvel ezelõttre tehetõ. Elsõ írásos említése 1481-ben történt, amikor Bezy Lõrinc utód nélkül halt meg. Jelenleg a település lakosainak száma 452, a többség mezõgazdasággal foglalkozik. A Fertõ-Hanság Nemzeti Parktól 5 km-re fekszik a település. Csendes és nyugodt környezet várja az idelátogatókat. major: Czippán Gergely (hivatal@bezi.hu) |
||||
9134 | Bodonhely | Dózsa Gy. u. 47. | Varga Edina | 96/273-109 |
Bodonhely map send_emailA hagyomány szerint Bodó vitéz táborhelyébõl alakult ki a település a XII. sz.-ban. Jelenleg lakosainak száma 329. Az önkormányzat 210 üdülõtelket alakított ki a Holt-Rába partján. major: Varga Edina (postmaster@bodonhely.t-online.hu) |
||||
9324 | Bogyoszló | Fõ út 23. | Varga Imre Róbert | 96/282-111 |
Bogyoszló map send_email1322-ben említik elõször okiratok. Kanizsay-, majd Nádasdy-birtok. A török pusztítás után 10 évig lakatlan volt. 1682-ban az Eszterházy családé lett. Ma a lakosok száma 650. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. A népi építészet szép emlékeivel találkozhatunk a faluban. A hagyományokat õrzi Kiss Ernõ, Pintér Jenõ népmûvész, Áder István népi iparmûvész és a Rábaköz Néptánc Egyesület. major: Varga Imre Róbert (polgarmesterbogyoszlo@m-kabel.hu) |
||||
9073 | Bõny | Rákóczi u. 10. | Szabó Csaba | 96/547-013 |
Bõny map send_emailÍrásos emlékek elõször 1240-ben említik a települést. A XV. sz.-i oklevelek három Bõnyt különböztetnek meg: Alsó-, Felsõ- és Nemes-Bõnyt, ezek 1898-ban egyesültek, majd 1992-ig, Rétalap leválásáig a település Bõnyrétalap néven szerepel. Jelentõs személyiségei Kossuth Emília, báró Bothner Jenõ huszár százados, és a hagyomány szerint itt született Bihari János, a híres prímás és hegedûmûvész.
major: Szabó Csaba (bony3@index.hu) |
||||
9152 | Börcs | Erzsébet tér 4. | Rácz Róbert | 96/553-240 |
Börcs map send_emailAz elsõ írásos emlék Peryche néven említi 1220-ban. A kis halászfaluból mezõgazdasági település fejlõdött ki, de ma már egyre többen ingáznak gyõri munkahelyekre. A kizárólag magyar nemzetiségû lakosság lélekszáma 1040 fõ. A községben az infrastrukturális ellátottság jó (telefon-, víz- és csatornahálózat). Lehetõség van vállalkozások telepítésére bel- és külterületen egyaránt. A Rábca széles árterülete remek kirándulóhely, a sportolni vágyókat teniszpálya és sportcentrum is várja. major: Rácz Róbert (polgarmester@borcs.hu) |
||||
9167 | Bõsárkány | Kossuth L. u. 1. | Szalay Imre | 96/563-056 |
Bõsárkány map send_email1222-ben említi elõször egy oklevél 'villa Sarkan' néven. Jelenleg a község közmûhálózata kiépült, a lakosság száma 2214 fõ. Új arculatot jelent a Fertõ-Hanság Nemzeti Park élõhely-rekonstrukció mellett a falu határában létrehozott vízicentrum-üdülõfalu. Az E65-ös fõút mellett a tájba illeszkedõ motel elkészültével a szálláslehetõségek is biztosítottak. Az 1700-as években épült templom, iskola, a helyreállított tájház mellett több régi épület õrzi az épített örökségünket. Nagy múltra tekint vissza a gyermek néptánccsoport. major: Szalay Imre (polgarmester@bosarkany.hu) |
||||
9165 | Cakóháza | Fõ u. 34. | Csepi Éva | 96/271-450 |
Cakóháza map send_emailAz Árpád-korban a mai falu helyén egy Barbach nevû, várjobbágyok lakta település állt. Mai nevét a Czakó nemesi családról kapta, akik a falu birtokosai voltak. Ma a lakosok száma 63 fõ. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. major: Csepi Éva (korj@markotabodoge.hu) |
||||
9364 | Cirák | Fõ u. 6. | Tóth Sándor | 96/256-108 |
Cirák map send_email1265-bõl való elsõ írásos említése 'Terra Zyrak' alakban, a Cziráky család tulajdona. A török elõl menekülve több család telepedik itt meg, a falu több birtokos kezére kerül. A település fontosabb épített értékei a falu központjában található római katolikus templom, illetve a falu határában található ún. Király-kápolna, mely IV. Károly, az utolsó magyar király 1921. évi visszatérési kísérletének emlékére emelték (ugyanis itt szállt le Károly és felesége repülõgéppel). A falu központjában található a Római katolikus templom. A település határában folyik a Répce-folyó, amely kiváló lehetõséget ad a horgászatra. A község jelenlegi lélekszáma 654 fõ. A közmûhálózat kiépült. major: Tóth Sándor (polgarmester@cirak.hu) |
||||
9375 | Csáfordjánosfa | Hunyadi J. u. 1. | Németh Albert Viktor | 99/388-807 |
Csáfordjánosfa map send_emailRépcecsáford és Répcejánosfa összevonásával jött létre. 'Chapford' elsõ okleveles említése 1382-bõl származik, Jánosfa pedig 1414-ben szerepel egy iratban. Jelenleg a lakosok száma254 fõ, a legtöbben földmûvelésbõl élnek. A falu nevezetessége a csáfordi kastély és a hozzá tartozó védett erdõ. major: Németh Albert Viktor (csaford.pmh@petecom.hu) |
||||
9372 | Csapod | Fõ u. 21. | Kocsis László | 99/386-415 |
Csapod map send_email1257-tõl szerepel nyilvántartásokban, 1325-ben Chapud néven említik. A településnek 600 lakosa van, a telefon, a vezetékes víz és gáz biztosított. A község templomát 1794-ben újraépítették. Maga a község eszményi környezetben helyezkedik el, erdõvonulatok övezik. A túristáknak és a pihenni vágyóknak felüdülést jelent a környezet. A településen található négy, építészeti szempontból védett ház. A plébánia épületében tájház mûködik. Fejlõdésnek indult a falusi turizmus, a környezet csalogatja a természetet kedvelõket. Az erdõ mellett, nyugodt környezetben a „Csalogány tábor” várja a nyaralni major: Kocsis László (onkormanyzat@csapod.hu) |
||||
9375 | Csér | Fõ u. 44. | ifj. Várallyay István | 99/388-046 |
Csér map send_emailA községet az 1300-as évek óta említik írásos emlékek. Kedvezõtlen földrajzi fekvése is hozzájárul a népesség fogyatkozásához, jelenleg a lakosok száma 66 fõ. major: ifj. Várallyay István (pm.cser@petecom.hu) |
||||
9127 | Csikvánd | Rákóczi u. 24. | Kozma Tibor | 96/739-438 |
Csikvánd map send_emailA község alapítása a tatárjárás utáni idõszakra tehetõ, eredeti neve Chituan. Lakóinak száma 543. A lakosság kétharmada evangélikus, egyharmada katolikus. A közmûhálózat kiépült. A községhez tartozó zártkertben 150-200 éves festõi szépségû présházakat találunk. major: Kozma Tibor (polghivcsikvand@grid-net.eu) |
||||
9300 | Csorna | Szent István tér 22. | dr. Bónáné dr. Németh Katalin | 96/590-112 |
Csorna map send_emailKedvesen, otthonhangulattal fogadja az utas embert múltjára és újkori változásaira joggal büszke Csorna. Nincs vára, hiányoznak a gótikus templomok és a barokk kastélyok, és mégis! A mértani formákból építkezõ tekintélyes temploma, a Monarchia korát idézõ századvégi palotái, a mai építészet szellemében alkotott városháza irodaépület-együttese mindenkori városi szerepérõl tanúskodik, még akkor is, ha ezt a rangot alig negyedszázada nyerte vissza. A szépen parkosított fõ teret az Árpád-korban települt premontreiek XIX. században emelt, múzeumnak, templomnak, kávéháznak helyet adó palotája uralja. A premontrei prépostság épületében helytörténeti és gazdag néprajzi kiállítást rendeztek be. Megismerkedhetünk a csornai kékfestõk és a döri fazekasok mesterségével is. A Szent István tér kiszögellésében találjuk a Jézus Szíve Plébániatemplomot. 1936-38 között épült, a leégett Szent Ilona-plébániatemplom pótlására. A tér déli oldalán a Palotasor húzódik. Az emeletes házsor a XIX. század végén, a XX. század elején épült fel. A városképi szempontból jelentõs házsor legértékesebb részei a keleti és a nyugati szélein álló saroképületek. A sokféle múltból a mai világra fordulva Csorna kincsei között emlegethetõ a termálvíz. 1700 méter mélyrõl tör fel, 67 o C-os, természetes anyagokat tartalmaz, üdíti a gyógyulást keresõket. major: dr. Bónáné dr. Németh Katalin (polgarmester@csorna.hu) |
||||
9232 | Darnózseli | Ady Endre u. 8. | Fazekas Zoltán | 96/215-506 |
Darnózseli map send_emailMár a XII. sz.-ban település állt itt, elsõ lakói a Héderváry-uradalomban dolgoztak. Az erre portyázó törökök sok embert hurcoltak el rabszolgának. Rákóczi szabadságharca idején a labancok és a kurucok is garázdálkodtak itt, majd Napóleon katonái fosztották ki a falut. Napóleon csatáinak emlékét emlékoszlop õrzi. A mai község 1934-ben jött létre Mosondarnó és Zseli egyesülésével. A település hagyományait ápolja a 'Szigetköz' tánccsoport és Sipos Anna csuhéfonó népmûvész. major: Fazekas Zoltán (dzseli@t-online.hu) |
||||
9365 | Dénesfa | Fõ u. 11. | Takács Lajos | 96/256-182 |
Dénesfa map send_emailElsõ írásos említése 'Dyenesfalue' alakban 1406-ból való. A XVI-XVII. sz.-ban Tótfalu néven említik. Középkori birtokosai a Dienesfalvyak. 1600-ban nagy árvíz pusztít, a település lakatlanná válik. 1620-ban épül a ma is látható Cziráky-kastély. A kastély klasszicista formáját 1825-30 között kapta. Kápolnájában rokokó oltár, Cziráky- és Pálffy címer és Szent Margit kép. A Cziráky-kastély angol parkját az ártéri ligeterdõbõl alakították ki. A község természeti értéke a Répce menti fás legelõ, ahol a legidõsebb kocsányos tölgyek 300-350 évesek. Törzsük kerülete elérheti a 600 cm-t . A kuruc-labanc villongások során kipusztított lakosságot német telepesekkel pótolják, akik részben elvándorolnak, részben beolvadnak a magyar lakosságba. A jelenlegi lélekszám 399 fõ. major: Takács Lajos (onkormanyzat@denesfa.hu) |
||||
9147 | Dör | Petõfi S. u. 3. | Dóczy Géza | 96/263-206 |
Dör map send_emailTávoli múltjára római, longobárd, avar és honfoglalás kori leletek utalnak. Írottan elõször II. Endre 1220-as oklevele 'villa Deer' néven említi a települést, amely a várjobbágyok, praediális nemesek révén - katonaközségként - tevékeny részese a történelemnek. Hagyományos mesterség a fazekasság, érdemes meglátogatni a Völcsey fazekasmûhelyt (Ady E. u.1.). A faluházban helytörténeti kiállítás található. A község lakossága 573 fõ. A teljes közmûhálózat kiépült. major: Dóczy Géza (dorhiv@m-kabel.hu) |
||||
9225 | Dunakiliti | Kossuth L. u. 86. | Kovács Andor Tamásné | 96/671-037 |
Dunakiliti map send_emailA falut elõször említõ oklevél 1273-ból származik. A települést 1883-ban csatolták Moson vármegyéhez, korábban Pozsony megye része volt. 1909-ig Moson-Kilitinek hívták. A falu neves szülötte volt Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa. Kastélya jelenleg általános iskola. A lakosság lélekszáma 1766 fõ. major: Kovács Andor Tamásné (polgarmester@dunakiliti.hu) |
||||
9235 | Dunaremete | Szabadság u. 2. | Marovits Géza | 96/721-105 |
Dunaremete map send_emailA falu elsõ telepesei halászok voltak, a Duna mindig meghatározta az itt élõk életét. A település lélekszáma 244 fõ. A pihenésre, csónakázásra, kirándulásra vágyókat az önkormányzat panziója is várja. major: Marovits Géza (info@dunaremete.hu) |
||||
9174 | Dunaszeg | Országút u. 6. | Babos Attila | 96/352-012 |
Dunaszeg map send_emailA XV. században tûnik fel oklevelekben. Dunaszeg a nevét a Mosoni-Duna kiszögellésérõl kapta. A falu elsõ birtokosa a Héderváry család volt. A törökök, a kuruc-labanc csatározások és a napóleoni háború is nehezítette itt az életet. Az utolsó nagy csapást az 1954-es nagy árvíz jelentette. Ma a lakosság száma 1720, a közmûellátottság teljes (víz, gáz, szennyvíz). A község látnivalója a templom a mûemlék barokk oltárral homokgödöri 'kis kép', vagyis az emlékoszlop, a Millenniumi Emlékpark, Falumúzeum, Motormúzeum, a morotvató. A Duna holtágai, a tavak vonzzák a természet kedvelõit, a horgászokat, vadászokat. major: Babos Attila (babos.attila@dunaszeg.hu) |
||||
9175 | Dunaszentpál | Iskola tér 1. | Csontos Attila | 96/352-026 |
Dunaszentpál map send_emailA Szigetköz egyik legõsibb települése, a Héderváry grófok, a Kuen és Weicheim család birtoka volt. Ma a lakosok száma 629 fõ. A vízvezeték-hálózat elkészült, a csatornahálózat, és a gázközmû kiépítése megtörtént. A falut körülölelõ Mosoni-Duna vonzza a turistákat. Az önkormányzat táborozásra alkalmas helyet alakított ki. 2001-ben Millenniumi park és játszótér épült. major: Csontos Attila (onkormanyzat@dunaszentpal.hu) |
||||
9226 | Dunasziget | Sérfenyõ u. 57. | Cseh Benjamin | 96/672-019 |
Dunasziget map send_emailKialakulására nagy befolyással volt a Duna szabályozása. Elõször az 1700-as évek végén említik feljegyzések a települést Cikolasziget, Sérfenyõsziget és Doborgazsziget néven. A három falu 1969-ben egyesült. Ma a lakosok száma 1468. A Dunasziget körüli csodálatos vízivilág vonzza a turistákat, üdülõket. Doborgazszigeten 300 hétvégi ház épült a Zátonyi-Duna partján. major: Cseh Benjamin (pm@dunasziget.t-online.hu) |
||||
9451 | Ebergõc | Kossuth L. u. 16. | Szabó Szabolcs | 99/380-016 |
Ebergõc map send_emailA települést az 1200-as évektõl említik okiratok. Jelenleg 140 lakosa van. A vízvezeték-, a telefon- és a gázvezeték hálózat kiépült. A XII. sz.-ban épült temploma román stílusú. major: Szabó Szabolcs (rojtokmuzsaj@rojtokmuzsaj.hu) |
||||
9083 | Écs | Fõ u. 94. | dr. Szabó Norbert | 96/473-168 |
Écs map send_emailA kelták óta folyamatosan lakott. Elsõ írásos említése Esu, Echu néven 1172-bõl való. A középkorban a pálosok, a johanniták és a gyõri székeskáptalan birtokolták. Az 1600-as évek elején elpusztult, de a község késõbb újra életre kelt. 1809-ben átvonultak itt a francia hadak, ezt bizonyítják a dézsmapince homokköveiben fennmaradt francia feliratok. A faluban még mindig látható néhány 150-200 éves zsúpfedeles, tömésfalú ház, homokkõbe vájt barlanglakás. A régi népszokásokat, hagyományokat a népdalkör gyûjti és õrzi. A lakosok száma 1776. A közmûellátottság teljes. major: dr. Szabó Norbert (ecs-hivatal@ecsfalu.hu) |
||||
9343 | Edve | Petõfi S. u. 60. | Imre László | 96/594-170 |
Edve map send_emailÍrásos feljegyzések 1264-ben említik elõször Edw néven, de egy római kori kõkoporsó régebbi eredetre utal. A középkorban a falu az Edvi családé volt, késõbb köznemesek birtokolják. Jelenleg a mezõgazdasági településnek 148 lakosa van. Közmûhálózata teljesen kiépült. A katolikus templomban az 1886-os tûzvész után készült Szent Flórián oltárkép, az evangélikus templomban a híres prédikátor és mártír Edvy Illés Gergely emléktáblája látható.A Rába folyó közelsége és az ártéri erdõk csodálatos szépsége, nyugalma ideálissá teszi a falut a természet, a kirándulás szerelmesei számára. major: Imre László (edvehivatal@m-kabel.hu) |
||||
9314 | Egyed | Árpási u. 13. | Vadosné Varga Katalin | 96/285-116 |
Egyed map send_email1469-ben 'Echieth' néven említi elõször egy oklevél. A török pusztítás után a földesúr rácokat és németeket telepített be. Jelenleg a község lélekszáma 683 fõ. Több népszokást megõrzött a falu lakossága. major: Vadosné Varga Katalin (egyedonk@rlan.hu) |
||||
9473 | Egyházasfalu | Fõ u. 89. | Sándor József | 99/366-100 |
Egyházasfalu map send_emailNégy összeépült falu, Egyházasfalva, Dasztifalu, Kisgógánfa és Keresztény egyesülésébol jött létre, de a helyet már a római korban is lakták. Szent István korában itt volt a környezo 10 falu temploma. 1600-ig a Baszthy család birtokolt három falurészt, Keresztény pedig a keresztes lovagok, majd a soproni jezsuiták tulajdona lett. A község muemlékei az 1711-es járvány emlékére emelt 'Pestis-szobor' és a Mária-szobor. major: Sándor József (polgarmester.efalu@repcenet.hu) |
||||
9143 | Enese | Szabadság u. 25. | Mesterházy József | 96/363-013 |
Enese map send_emailA község területén 6000 éves település maradványait tárták fel, honfoglaláskori lelet is került elõ.1270-ben majorságként, 1368-ban Inse néven említik okiratok. Az Enessey család tulajdona volt a XIII. sz.-ig. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község, többször felégették. Ma a település lélekszáma 1776 fõ. Hagyomány a pünkösdi búcsú, a Szt. István napi falunap. Kiemelkedõ rendezvény az Enesei Zenei Mûhely. major: Mesterházy József (polgarmester@enese.hu) |
||||
9321 | Farád | Fõ út 21. | Szalai Zoltán | 96/535-019 |
Farád map send_emailA régészeti feltárások avarkori leletekre bukkantak. Elsõ írásos említése 1281-bõl származik. 1594-ben a török feldúlta a falut. A XVIII. század elejétõl a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a mûvelhetõ terület nagysága. A közsgé 1976 lelket számlál. Mûemlék az 1785-ben épült ev. templom. Megtekintésre érdemes még a klasszicista stílusú Sarlay- és Ostffy-kastély. Említésre méltó a horgásztó és a Hanyi csárda. major: Szalai Zoltán (farad.onkormanyzat@m-kabel.hu) |
||||
9163 | Fehértó | Dózsa tér 5. | Tóth Alice Erzsébet | 96/277-175 |
Fehértó map send_emailFehértóról az elsõ említést 1368-ból olvashatjuk. Történelme összefügg a Hansággal - eredetileg halászfalu volt, jelenleg földmûvelõk lakják. A településtõl északra elterülõ védett terület a Fertõ-Hansági Nemzeti Parkhoz tartozik. A táj szépsége, élõvilága vonzza a turistákat. Nyaranta nemzetközileg is ismert ornitológiai tábort rendeznek itt. A falu nevezetessége az 1700-as években épült r.k. templom és a mellette álló Mária-szobor. A lakosok száma 497. major: Tóth Alice Erzsébet (fehertophiv@m-kabel.hu) |
||||
9211 | Feketeerdõ | Árpád tér 1. | Novák András | 96/224-032 |
Feketeerdõ map send_emailNeve már egy 1274 körüli okmányban elõfordul. A Mosoni-Duna három oldalról vette körül a falut, keleti részén pedig az óvári uradalom terült el. Mikor a törökök az egész vármegyét elpusztították, a környezet védelmében a települést elkerülte a rombolás. A millenniuum emlékét õrzi a Hét vezér téren 1896-ban ültetett hét tölgyfa. Jelenleg a lakosok száma 404. A faluban néptánccsoport mûködik. Lehetõség van a hagyományos íjászatra Grózer Csaba íjkészítõ irányításával. major: Novák András (korjegyzo@dunakiliti.hu) |
||||
9122 | Felpéc | Dózsa Gy. u. 9. | Kuglics Tamás | 96/551-070 |
Felpéc map send_emailAz elsõ írásos emlékek 1250-bõl származnak. Felpéc neve a Pechz nemzetségtõl ered. A település mindig nemesi község volt. Címerében kivont karddal vágtató lovas látható. A török, majd a francia hadak átvonulásáról is maradtak fenn emlékek. A 48-as szabadságharc fõhadnagya, Iczés Ferenc a falu szülötte. 7 hektár õsborókás található a község területén. Ma lakosainak száma 842. A közmûhálózat kiépült. A községben játékgyártó üzem mûködik. major: Kuglics Tamás (polghivfelpec@invitel.hu) |
||||
8432 | Fenyõfõ | Kossuth u. 10. | ifj. Klauz Dezsõ | 88/573-110 |
Fenyõfõ map send_emailAz északi Bakony Európában egyedülálló homoki õsfenyvesének közepén, természetvédelmi területen fekszik. Oklevelek a falut elõször 1230-ban említik. Ma a vadászok paradicsoma, erdõségeiben nagyvadak tanyáznak. Katolikus temploma román alapokon nyugvó, 1771-tõl barokk stílusban átépített. Felkeresésre érdemes az 575 ha-os õsfenyves és az õsborókás. major: ifj. Klauz Dezsõ (bszentlaszlo@invitel.hu) |
||||
9493 | Fertõboz | Fõ u. 17. | Kutrucz Gyula | 99/531-080 |
Fertõboz map send_emailMár az õskorban lakott terület. Elõször 1261-ben említi okirat Terra Bozyas néven. A XVII-XVIII. sz.-tól Holling néven ismert német település. A község templomától nyugatra, kis dombtetõn áll a görög sítlusban épült ún. Gloriette kilátó. Az emlékmûvet a nagycenki Széchenyi család emeltette annak emlékére, hogy József nádor e helyrõl személte meg a Napóleon ellen induló serege hadgyakorlatát 1800-1801 telén. Az emlékmûbõl remek kilátás nyílik a Fertõ-tóra. A Fertõ-tavat megkerülõ kerékpárút átvezet a falun. major: Kutrucz Gyula (polgarmester@fertoboz.hu) |
||||
9431 | Fertõd | Madách sétány 1. | Bognár Zoltán | 99/537-013 |
Fertõd map send_emailÉvezredek óta lakott hely. A település Süttör és Eszterháza egyesítésével keletkezett. Süttör már egy 1313-as bizonyságlevélben is szerepel Sehter néven. A barokk Eszterházy-kastély épületegyüttese és parkja lenyûgözõ. Haydn két évtizedet töltött itt Miklós herceg szolgálatában. Egykori lakhelyén kiállítás õrzi emlékét, itt kapott helyet az állandó helytörténeti kiállítás is. Évente barokk napokat, Haydn-szemináriumot, koncerteket, mesterkurzusokat szerveznek. Az 3345 lakosú település 1995-ben városi rangra emelkedett. A telefonhálózat, a víz- és a gázvezeték kiépítése megtörtént, a csatornázás most folyik. A dinamikusabb fejlõdés elõsegítésérre a megye egyik legfiatalabb városa kedvezõ feltételekkel várja a beruházókat. A közelben lévõ Fertõ-Hanság Nemzeti Park, a Fertõ tó és környéke, a Fertõ-menti Települések a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001 -ben a Világörökség részévé váltak. major: Bognár Zoltán (polgarmester@fertod.hu) |
||||
9442 | Fertõendréd | Fõ u. 68. | Horváth Attiláné | 99/544-134 |
Fertõendréd map send_emailA települést 1348-ban alapították. A jobbágyfalut a Pinnnyei, Somosi, Kanizsay, Nádasdy és az Eszterházy család birtokolta. 1529-ben a törökök felégették. Lakossága evangélikus volt, majd az ellenreformáció idején visszatért a katolikus vallásra. Jelenleg a lakosság lélekszáma 650 fõ. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. major: Horváth Attiláné (ikvaendred@t-online.hu) |
||||
9492 | Fertõhomok | Akác u. 44. | Horváth Attila | 99/540-054 |
Fertõhomok map send_emailA települést elõször 1274-ben említi egy okirat 'Praedium Humuky' néven. Fõbb birtokosai a Kanizsayak, a Nádasdyak és a Széchenyiek. 1520-tól nagy számban telepedtek be a törökök elõl menekülõ horvátok. Nyelvüket ma már fõleg csak az idõsebbek beszélik, de tamburazenekar és néptánc-együttes ápolja a hagyományokat. Jelenleg a lakosok száma 520. A település a kultúrtáj kategóriában a Fertõ-táj Világörökség része. A kerékpáros és termálturizmus kínál jó kikapcsolódási, pihenési lehetõséget. 2002-ben átadott faluház helytörténeti és kortásmûvészet kiállítással várja a látogatókat. 15 - 20 km-n belül három ausztriai határátkelõ, Sopron és Kapuvár városok, a fertõdi Eszterházi-, és a nagycenki Széchenyi - kastély nyújt gazdag programkínálatot. major: Horváth Attila (fertohomok@fertohomok.hu) |
||||
9421 | Fertõrákos | Fõ út 139. | Palkovits János | 99/530-024 |
Fertõrákos map send_emailMár az ókorban megkezdték a mészkõ bányászatát. A település elsõ írásos említése 1199-bõl való. 1254-ben a gyõri püspök birtoka lesz. A középkorban mezõvárosi rangot kap a község, évi két vásártartási joggal. Az itteni kõfejtõbõl kitermelt kõbõl épült Sopron és Bécs sok középülete. 1946-ban a lakosság 90%-át kitelepítették. Jelenlegi lélekszáma 2184 fõ. a községben a Német Nemezetiségi Dal- és Kulturegyesületen belül kórus, tánccsoprot mûködik. Látnivalók: Kõfejtõ(nyáron színházi elõadásokat, koncerteket tartanak benne), a Mithras-szentély, r.k. templom, kristály kiállítás, pellengér, vízimalom, püspöki kastély, középkori várfalmaradványok. Fertõrákosnál található a Fertõ magyar részének egyetlen üdülõ- és vízitelepe. a község és Mörbisch között idõszakos kerékpáros és gyalogos határátkelõhely üzemel. 2001. dec. 13-tól a Világörökség része. major: Palkovits János (polgarmester@fertorakos.hu) |
||||
9444 | Fertõszentmiklós | Szent I. u. 19. | Horváth Tibor | 99/544-513 |
Fertõszentmiklós map send_emailFertõszentmiklós és Szerdahely egyesülésébõl jött létre. Oklevelek már 1228-ban említik Neweg néven. A XV. sz.-tól mezõváros volt, erre utal címerében a nyitott toronykapu. A XVII. sz.-tól sok céh mûködött a faluban. A törökdúlás után újjáépített templom tornyára egy ágyúgolyóba ágyazott keresztet helyeztek fel. Ma a községnek 3820 lakosa van. Több ipari üzem is mûködik a településen. Élénk az egyesületi és kulturális élet. Figyelemre méltó a Bezerédj-kúria, egy-két századvégi tornácos ház, a barokk Mária-szobor, a templom és a Pieta-szobor. major: Horváth Tibor (polgarmester@fertoszentmiklos.hu) |
||||
9436 | Fertõszéplak | Petõfi u. 2. | Kóbor Attila | 99/537-160 |
Fertõszéplak map send_emailKõ- és bronzkori leletek, római kori emlékek gazdag lelõhelye. Fertõszéplak már az Árpád-korban lakott település volt. 1262-ben említi elõször oklevél. 1668-1773-ig itt lakott a Széchenyi család. Késõbb alakult ki a jellegzetes utcakép, 6 ház értékes gyûjteményével falumúzeumként ma is látogatható. A község lakosainak száma 1180. Az infrastruktúra fejlett. major: Kóbor Attila (polgarmester@fertoszeplak.hu) |
||||
9071 | Gönyû | Kossuth L. u. 67. | Major Gábor | 96/353-143 |
Gönyû map send_emailMár a kõkor-szakban, majd a római korban is lakott. Ulászló idejében Gönyû mezõváros. A törökök elpusztítják, majd az Eszterházyak kezébe kerül. 1830-ban úszott végig elõször gõzhajó a Dunán, a faluból sok hajós került ki. A szabadságharcban a település sokat szenvedett. Ma 2817 lakosa van. Két mûemlék jellegû épülete a Mária Terézia kori postakocsi-fogadó és a dózsamajori nádtetõs pajta. A Duna és a környezõ természetvédelmi terület vonzó kirándulóhely. major: Major Gábor (polgarmester@gonyu.hu) |
||||
9474 | Gyalóka | Fõ u. 14. | Kincse Attila | 99/368-017 |
Gyalóka map send_emailÍrásos emlékek a XII. századtól említik a települést. A 1870-es évektõl a sokoróaljai járás nagyközsége. 1873-ban nagy tûzvész pusztított a faluban. Gyarmat 1954-1992-ig Veszprém megyéhez tartozott. Ma a lakosság száma 1344 fõ. Látnivalók: az 1800 körüli késõ barokk stílusú templom, az 1787-ben épült kálvária, a tájház és az Újhegyen található pincesor (XVIII-XIX század). major: Kincse Attila (szakony@pr.hu) |
||||
9126 | Gyarmat | Magyar u. 14. | Szabados Péter | 96/480-001 |
Gyarmat map send_emailÍrásos emlékek a XII. századtól említik a települést. Az 1870-es évektõl a sokoróaljai járás nagyközsége. 1873-ban nagy tûzvész pusztított a fgaluban. Gyarmat 1954-1992-ig Veszprém megyéhez tartozott. Ma a lakosság száma 2002 év végén 1290 fõ. Látnivalók: az 1800 körüli késõ barokk stílusú templom, az 1787-ben épült kálvária, a tájház és az Újhegyen található pincesor(XVIII-XIX. sz.). major: Szabados Péter (polg.hiv.gyarmat@rlan.hu) |
||||
9124 | Gyömöre | Rózsa F. u. 9. | Nagy Beáta | 96/561-030 |
Gyömöre map send_emailRégi neve Gemevre. Valószínûleg eddig húzódott az avar gyûrû, erre utal a Gyürháti és a Gyüroldali dûlõnév. Két különálló település volt, összeépülésükkel jött létre Gyömöre. Birtokosai között szerepeltek Gemevrei György, Török Bálint, a gyõri jezsuiták, az Eszterházy család, Cseri basa. 1908-ig Gyömörõ volt a község neve. Ma lakóinak száma 1393. Gyömöre közmûhálózata kiépült. 1992 óta mûködik a 'Gyömöre község Kulturális Életéért' alapítvány. Rendszeresen tartanak pünkösdi hagyományápoló rendezvényt. major: Nagy Beáta (hivatal@gyomore.hu) |
||||
9021 | Gyõr | Városház tér 1. | dr. Dézsi Csaba András | 96/500-195 |
Gyõr map send_emailGyõr megyei jogú város, megyei székhely, a Kisalföld központja. Lakosainak száma 132 000. Három folyó - Mosoni-Duna, Rába, Rábca - találkozásánál fekszik. Az ásatások tanúsága szerint már mintegy 5000 éve lakott hely. A történelem folyamán számos népcsoport megfordult ezen a helyen. Az egyik legjelentõsebb esemény a kelták megjelenése volt. Õk adták az egykori településnek az Arrabona nevet, amelyet a rómaiak is átvettek. A mai városnév a kutatások szerint a germán Geur (Gyõr) lovagcsalád fejétõl, az elsõ várispántól származik. major: dr. Dézsi Csaba András (polgarmester@gyor-ph.hu) |
||||
9093 | Gyõrasszonyfa | Hunyadi tér 18. | Valiczkó Mihály | 96/685-033 |
Gyõrasszonyfa map send_emailAz újabb kõkorból, a vaskorból és a római idõkbõl is tártak itt fel leleteket. Okiratok elõször 1150-ben említik 'Villa Ahchyn' néven. A XIV. sz-ban lesz a község neve Asszonyfa, ill. Asszonyfalva. A török rombolás üres pusztává teszi. A XVII. sz. végén éled újjá a falu. R.k. temploma 1793-ban épült. 1908-ban kapta a település a Gyõrasszonyfa nevet. A község lakosainak száma 520. major: Valiczkó Mihály (gyorasszonyfa@rlan.hu) |
||||
9173 | Gyõrladamér | Szent István u. 41. | Pappné Kett Adrienn | 96/352-016 |
Gyõrladamér map send_emailElsõ írásos említése - Héder lovag tulajdonaként - 1146-ból való. 1271-ben V. István pallósjoggal ruházza fel az akkori birtokost a Kurig családot. A XVI. század második felétõl - 1945-ig - újra a Héderváryak birtokolják. A falu ezer éves történelme során többször elpusztult, de mint legutóbb, az 1954-es árvíz után is újjáépült. Lakosainak száma 1256. A Mosoni-Duna és a Nagy-Duna közelsége, az egyedülinek mondható Somos-erdõ és a Nádas-tó kellemes pihenõhelyül szolgálnak az idelátogatóknak. major: Pappné Kett Adrienn (polgarmester@gyorladamer.hu) |
||||
9363 | Gyóró | Fõ u. 7. | Zsirai Jenõ | 96/256-224 |
Gyóró map send_email'Villa Gyorou' alakban említi elõször írás 1241-ben. Neve szláv eredetû, a György név megfelelõjére utal. 1401-ben nagy árvíz pusztítja. A XVI. sz.-ban a Kisfaludy, a Ládonyi és a Monthor család birtokolja. Jelenleg a község lélekszáma 465 fõ. A vízvezeték, a gázvezeték- és a telefonhálózat kiépült. Látnivaló a késõ barokk r.k. templom Dorfmeister freskójával, és a romosan is lenyûgözõ vízimalom, továbbá a Rozália-major épületei. major: Zsirai Jenõ (onkormanyzat@gyoro.hu) |
||||
9084 | Gyõrság | Országút u. 75. | Fernczi Zsolt | 96/470-063 |
Gyõrság map send_emailOklevelek elõször 1153-ban említik a települést. Villa-Ságh a gyõri vár földje, Kisfalu és Kis-Ságh a szentmártoni apátság birtoka volt. Késõbb a falu Török Bálint, majd az Eszterházyak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc alatt a község elpusztult. Az 1809-ben itt járt franciák emlékét õrzi a Ság hegy tetején egy kõoszlop. Az 1848-as szabadságharc alatt is sokat szenvedett a falu. 1908-ban kapta a Gyõrság nevet. Látnivalói: a Kiáltóhegy, az urasághegyi pincesor (tûzgyújtási lehetõség), a harangláb és a Noszkay-kopjafa, a barokk stílusú r.k. templom és a világháborús emlékmû. A lakosok száma 1400. A sportpályánál van lehetõség sátorverésre, fürdésre. major: Fernczi Zsolt (polgarmester@gyorsag.hu) |
||||
9161 | Gyõrsövényház | Petõfi u. 100. | Hokstok Imre | 96/277-279 |
Gyõrsövényház map send_emailElsõ okleveles említése 'Svény' alakban 1252-bõl származik, késõbb Sövényszád formában szerepel. A ma is álló templomot a falu XVIII. sz.-i urai, a jezsuiták építették 1701-ben. 1704-ben a császári csapatok porig égették a községet. 1715 után svábok költöztek a faluba. 1946-ban a németeket, a lakosság 60%-át kitelepítették. A község ma körjegyzõségi központ. Ma a község közmûellátottsága jó, lakosainak száma 832. major: Hokstok Imre (onkgysh@freemail.hu) |
||||
9121 | Gyõrszemere | Fõ u. 20. | Horváth Gyula | 96/551-056 |
Gyõrszemere map send_emailElsõ írásos emlékei 1213-ból származnak, nevét feltehetõleg a Szemere családtól nyerte. Jelenleg közel 3000 fõ lakik a négy településrészen: a faluban, a hegyen, az Erdõsoron és Nagyszentpálon. A termálkút 64 fokos vizet ad. A környék dombvidéke remek kirándulásokra kínál lehetõséget, igény esetén a lovaglás is megoldható. major: Horváth Gyula (polgarmester@gyorszemere.hu) |
||||
9081 | Gyõrújbarát | Liszt F. u. 9. | Kóbor Attila | 96/543-651 |
Gyõrújbarát map send_emailA településrõl írásos emlékeket az 1200-as évektõl találunk. A középkorban királyi szõlõmûvelõk és besenyõk lakták a falut. Napóleon innen, a Kilátó-dombról irányította 1809-ben a kismegyeri csatát. A környék kiváló kirándulási, pihenési lehetõséget nyújt, azt használják ki a gyermektábor lakói is. major: Kóbor Attila (titkarsag@gyorujbarat.hu) |
||||
9171 | Gyõrújfalu | Ady E. u. 7. | Nagy Imre Attila | 96/541-200 |
Gyõrújfalu map send_emailElsõ írásos említése 1341-bõl való. Gyõr török megszállása idején a település elpusztult, csak 1609-ben telepítették újra. Legjelentõsebb birtokosai a Héderváryak és a Viczayak voltak. A jó talajjal rendelkezõ falu folyamatos fejlõdésnek indult. Az 1954-es nagy árvíz eltüntette a település régi arculatát. Ma a lakosok száma 993, a lakosság nagyobb része gyõri munkahelyen dolgozik. major: Nagy Imre Attila (polgarmester@gyorujfalu.hu) |
||||
9172 | Gyõrzámoly | Rákóczi u. 45. | Pulai Nikoletta | 96/585-018 |
Gyõrzámoly map send_email1271-ben említik elõször oklevelek. Századokon keresztül a Héderváryak birtoka volt. A török idõkben többször is elpusztult. A Napóleon erre vonuló katonáit megtámadó zámolyiakat elfogták, csak a gyõri püspök közbenjárására kegyelmeztek meg nekik. Jelenleg a lakosság lélekszáma 1450 fõ. major: Pulai Nikoletta (polgarmester@gyorzamoly.hu) |
||||
9228 | Halászi | Kossuth L. u. 38. | Majthényi Tamás | 96/210-349 |
Halászi map send_emailmajor: Majthényi Tamás (polgarmester@halaszi.hu) |
||||
9422 | Harka | Nyéki u. 34. | Duschanek Péter | 99/506-795 |
Harka map send_email1245 óta jegyzik az oklevelek. 1432-ben zajlott az elsõ német betelepülés. 1674-ben kapott a település vásártartási jogot. Jelenleg a lakosság száma 1435 fõ. A község közmûhálózata kiépült. A falu határában található a 'Kogli' (Harkai-csúcs), amely természetvédelmi terület. major: Duschanek Péter (harka@mailmax.hu) |
||||
9178 | Hédervár | Fõ u. 42. | Juhász József | 96/215-388 |
Hédervár map send_emailA XII. sz-tól a Héder nemzetség, a késõbbi Héderváry család birtokainak központja a II. világháború végéig. A XV. sz.-tól 300 éven át mezõváros. 1683-ban a törökök felégették a falut, majd pestis tizedelte meg a lakosságot. A gyakori árvizek és kisebb tûzvészek ellenére fejlõdött a település. Jelenleg a lakosság lélekszáma 1121 fõ. A jó infrastruktúra, a kedvezõ árú telkek, a munka és beruházási lehetõségek ösztönzik a letelepedni vágyókat. A természeti értékben is gazdag település nevezetessége a XVI. sz.-i kastély (ma hotel) , a XV. sz.-i Boldogasszony templom, az Árpád-fa, a Szent Mihály templom és a Kont emlékely. major: Juhász József (polgarmester@hedervar.hu) |
||||
9222 | Hegyeshalom | Fõ u. 134. | Szõke László | 96/568-251 |
Hegyeshalom map send_emailMár a rómaiak idején katonai állomás lehetett. A honfoglalás óta magyarok is lakják. II. Endre 1217-bõl származó oklevelében szerepel elõször Hegyeshalm néven. Erre utal a Hegesholmu nevû domb is. A falu német lakossága a XVI. sz.-ban, a török pusztítás után települ ide, majd a XVIII. sz.-ban újabb német telepesekkel szaporodik a község. 1921-ben az ország egyik legfontosabb határállomása lett. Infrastruktúrája kiváló. Adottságai kitûnõ lehetõséget biztosítanak nagyobb vállalkozások részére is. Lakossága 3648 fõ. Mûemlék a XIII. sz.-ban épült, majd átalakított római katolikus templom és az evangélikus templom is. major: Szõke László (polgarmester@hegyeshalom.hu) |
||||
9437 | Hegykõ | Iskola u. 1. | Szigethi István | 99/540-005 |
Hegykõ map send_emailNeve pogány áldozati kõre utal. Bronzkori, római és germán leleteket is tártak fel. A honfoglalás után a Kér törzs, majd a soproni vár tulajdona. Elsõ írásos említése Igku (Szent kõ) néven 1262-bõl származik. A települést késõbb birtokolja még a Kanizsay, a Nádasdy és a Széchenyi család. A XVIII. sz.-tól mezõváros. Lakosainak száma 1249. A község közmûvesített építési telkeket ajánl a letelepedni vágyóknak. A faluban gyógyhatású termálfürdõ üzemel. Az aktív pihenést szolgálja a horgásztó, az új sportcsarnok és a sportpálya. Kiadó szobák és lakások nyújtanak szálláslehetõséget a turistáknak. major: Szigethi István (polgarmester@hegyko.hu) |
||||
9491 | Hidegség | Petõfi S. u. 1. | Dévényi Zoltánné | 99/540-042 |
Hidegség map send_emailElsõ írásos emléke 1274-bõl származik. Történelme során a Csák nemzetség, a Kanizsay, a Nádasdy és a Széchenyi család birtokolta. A község temploma értékes mûemlék, szentélyében XIII. sz.-i freskókat tártak fel. Ma a lakosság lélekszáma 307 fõ. major: Dévényi Zoltánné (hidegseg@hidegseg.hu) |
||||
9362 | Himod | Kossuth L. u. 1. | Lukács Attila | 96/255-114 |
Himod map send_emailElsõ említése - Hymod néven - 1408-ból származik. Évszázadokon keresztül a gyõri püspök birtoka. Mindig fejlett volt a halászat és a halkereskedelem. Jelenleg a lakosság lélekszáma 762 fõ. Látnivalók:római katolikus templom (barokk, XVIII. század), kavicsbánya-tó (horgászási lehetõség), kirándulásra és vadászatra alkalmas erdõk. A községben élt Áldozó József naív festõmûvész. major: Lukács Attila (polgarmester@himod.hu) |
||||
9361 | Hövej | Fõ u. 52. | Horváth Istvánné | 96/255-196 |
Hövej map send_emailEgy 1280-ból származó latin nyelvû iratban 'Két-család' néven említik, késõbb 'Család' és 'Hövejcsalád' alakban szerepel. A XV. sz.-tól a premontrei prépostság birtoka volt. Jelenleg a község lélekszáma 313 fõ. Mûemlék jellegû barokk templomában egy aranyozott ezüst kelyhet is megcsodálhatunk. A höveji csipke és hímzés világhírû, a legszebb darabokat a faluban állandó kiállítás mutatja be. major: Horváth Istvánné (onkormanyzat@hovej.hu) |
||||
9141 | Ikrény | Gyõri u. 66. | Németh Tamás | 96/542-050 |
Ikrény map send_emailNeve valószínûleg az iker szóból ered. Birtokosai között voltak a Kanizsayak, a Nádasdyak és a meráni grófok. A XV. sz.-ban vámhelyként szerepelt. Késõbb a falu pusztává fejlõdött vissza, és Rábapatonához tartozott. 1946-ban az országban az elsõk között megalakult az Állami Mintagazdaság. Ma a mezõgazdaság mellett az egyéb vállalkozások is fejlõdnek. Jelenleg a község lélekszáma 1657 fõ. major: Németh Tamás (polgarmster@ikreny.hu) |
||||
9374 | Iván | Fõ u. 84. | Hajtó Péter | 99/542-005 |
Iván map send_emailLegelsõ írásos emléke 1234-bõl való. A pornói apátság, majd késõbb a Kanizsayak, a Nádasdyak és a Széchenyiek birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 1417. Látnivalók: mûemlék jellegû r.k. templom, barokk Pieta-szobor, pestiskereszt. A község külterületén fekvõ nyolc tavat szívesen keresik fel a horgászok. major: Hajtó Péter (polgarmester.ivan@petecom.hu) |
||||
9241 | Jánossomorja | Szabadság u. 39. | Lõrincz György | 96/565-240 |
Jánossomorja map send_emailMosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja egyesülésével jött létre 1970-ben. Oklevelek a XIII. sz.-ban említik, mikor a tatárjárás elpusztította a magyar és besenyõ határvédõket, és helyükre németeket telepítettek. Szent-János és Szent-Péter az óvári várbirtok része volt, Somorjának végig magyar urai voltak. A törökök felégették a vidéket, ezután német telepesek és csallóközi magyarok költöztek ide. Az 1946-os kitelepítéskor a két német falu szinte elnéptelenedett, majd az Alföldrõl és a Csallóközbõl települtek be. Mezõgazdasága mellett az ipara is fejlõdik. A román kori alapokra épült szentpéteri r.k. templom mûemlék és sok a mûemlék jellegû német parasztbarokk épület a községben. A nagyközségnek 6200 lakosa van. major: Lõrincz György (polgarmester@janossomorja.hu) |
||||
9323 | Jobaháza | József A. u. 3. | Varga Zoltán | 96/282-236 |
Jobaháza map send_emailNeve a Jób személynévbõl alakult ki. Elsõ írásos említése 1416-ból való. A középkorban köznemesi birtok volt. A török pusztítás elnéptelenítette. Az 1800-as években önálló takácscéh mûködik a faluban. A századfordulón a környék egyedülálló látnivalója volt a Dõry-kastély, amely most szociális otthon. Jobaháza lakossága 600 fõ. major: Varga Zoltán (jobahaza@freemail.hu) |
||||
9123 | Kajárpéc | Kossuth L. u. 2. | Laki György | 96/551-046 |
Kajárpéc map send_emailKajár és Kispéc egyesülésébõl jött létre. Kajár birtokosáról kapta a nevét, Kispéc neve arra utal, hogy itt lehetett a német eredetû Péc nemzetség származási helye. Leletek bizonyítják, hogy már a római korban lakott volt a hely. Kajár elsõ okleveles említése 1037-bõl való, Szent István akkor adta a bakonybéli apátságnak. Mindig jelentõs szõlõ- és gyümölcstermelõ terület volt. Jelenleg a lakosok száma 1413. major: Laki György (polgarmester@kajarpec.hu) |
||||
9330 | Kapuvár | Fõ tér 1. | Hámori György | 96/596-001 |
Kapuvár map send_emailA város elsõ fennmaradt írásos említése 1162-bõl származik. 1350-tõl Kanizsay család birtokolta a várat és a hozzátartozó területeket. 1401-ben Kapu vára biztonságosabbá tétele érdekében megépítették a Kis-Rába csatornát. 1542-ben az új várúr, Nádasdy Tamás átépíttette a várat, majd megkezdték a katonák betelepítését, mivel a törökök betörtek a Rábaközbe. Kapuvár 1558-ban már mezõváros volt, amelyet egy idõre elfoglalt a török sereg, 1671-ben pedig a kincstár kezelésébe került. I.Lipót kivált-ságlevelet adott a városnak, melyet 1681-ben Eszterházy Pálnak adományozott. 1705-ben Vak Bottyán kurucai vették be, majd a visszafoglalt várat 1709-ben felrobbantották. 1809-ben Napóleon katonái sarcolták a várost. 1849-ben Kapuváron zajlott a szabadságharc egyik csatája. A várost évszázadokon keresztül virágzó mezõvárosa és állattenyésztése éltette. A fokozatosan iparosodó település 1969-ben nyerte el a városi rangot. Jelenleg a lakosság lélekszáma 10641 fõ. A feltörõ termálvíz gyógyfürdõvíz minõsítésû. Jelentõs a város gyógy-idegenforgalma. Kirándulásra ajánlott hely a közeli Öntésmajor területén létesült Hanság Élõvilága Kiállítás, valamint a Hanság Tájvédelmi Körzet területén található Esterházy Madárvárta. A város történetét, népviseletét mutatja be a Rábaközi Múzeum. major: Hámori György (polgarmester@kapuvar.hu) |
||||
9182 | Károlyháza | Úttörõ u. 3. | Barna Péter | 96/228-242 |
Károlyháza map send_emailKorábban Kimle településrésze, 2002-tõl önálló község. Az állami gazdasági és a vasútállomás köré szervezõdõ Károlyházát elsõsorban az Alföld különbözõ részeirõl az 1950-es években ideköltözõk és gyermekeik lakják. A fiatal településen aktív a közösségi élet. Határában a Hanság védett területei található. Lakosainak száma 550 fõ. major: Barna Péter (polgarmester@karolyhaza.hu) |
||||
9181 | Kimle | Fõ út 114. | Eller Gizella | 96/228-030 |
Kimle map send_emailNeve elõször 1210-ben fordul elõ Kamana alakban, szláv helynévbõl származik, a szájhagyomány eredeti névként 'kém-les'-t említ. Kun László Kimlét 1279-ben kunokkal telepítette be. A török hódoltság idején nagy számban települtek be menekülõ délszlávok. A XVIII. sz.-ban németek vándoroltak be. A lakosság lélekszáma jelenleg 2305 fõ. Jelentõs mûemlék a magyarkimlei templom, a Szentháromság-, Mária- és Szent István-szobor. További látnivalók: IV. Béla király szobra, a horvátkimlei Szent Mihály-templom, a horvát letelepedésnek 500. évfordulóján állított emlékmû, az ötven évig plébánosként itt szolgáló Mate Mersic-Milordic költõ és tudós sírja a temetõben. A Mosoni-Duna és két kavicsbánya-tó várja a turistákat és a horgászokat. Sok népszokás ma is él, amatõr néptánc- színjátszó-, tambura-, citeracsoport is ápolja a hagyományokat. A horvát klub mellett horvát és német nyelvû könyvtár is mûködik a faluban. Sok a sportolási lehetõség, a novákpusztai kastély szálláslehetõséget biztosít, kempingezésre is van mód. major: Eller Gizella (polgarmester@kimle.hu) |
||||
9133 | Kisbabot | Ady E. u. 2/a. | Barcza Tibor | 96/284-107 |
Kisbabot map send_email1222-ben említi elõször oklevél. A falut a törökök lerombolták, 1630-ban a német muskétások felgyújtották, majd árvíz és tûzvész pusztította, Jellasich bán hadai fosztogatták. Ma a község lakossága 236 fõ. major: Barcza Tibor (igazgatas@onkormrabaszentmihaly.t-online.hu) |
||||
9062 | Kisbajcs | Kossuth L. u. 1. | Kamocsai Sándor | 96/560-230 |
Kisbajcs map send_emailmajor: Kamocsai Sándor (polgarmester@kisbajcs.hu) |
||||
9234 | Kisbodak | Felszabadulás u. 1. | Tímár Gábor | 96/576-290 |
Kisbodak map send_emailA XV. sz. óta említik okiratok. A falu életét mindig meghatározta a Duna, az árvizek, most pedig a vízhiány. Jelenleg a lakosság lélekszáma 388 fõ. A község vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezik. A letelepedni vágyókat és a vállalkozókat házhelyekkel várja az önkormányzat. A település határában levõ Pálfy erdõ a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része. A Duna mellékágai lehetõséget nyújtanak horgászásra, csónakázásra, a község tervezi sátorozásra alkalmas terület és egy szabadstrand kialakítását. major: Tímár Gábor (ekkerk@freemail.hu) |
||||
9341 | Kisfalud | Kossuth L. u. 61. | Ódorné Árvai Margit | 96/253-102 |
Kisfalud map send_email1237-ben 'Kazmer' néven említik elõször írások. A középkorban a Csák nembeliek, majd a Kisfaludyak tulajdona. A törökök nagy pusztítást visznek végbe. A XVIII. sz.-ban több új birtokos jelenik meg. A múlt században virul a gyümölcstermesztés, kialakul a háziipar jellegû faipar. Jelenleg a község lélekszáma 858 fõ. A víz- és a gázvezeték kiépült. Látnivalók: római katolikus templom (1777), evangélikus harangtorony(1848), fõ téri kõkereszt(1816), templomkerti Mária a gyermekkel szobor (1790) és horgásztó. A faluban szén-dioxidot termelnek ki, a kiaknázott kutakban talált termálvíz, gyógyvíz és kristályvíz hasznosítása a jövõ feladata. major: Ódorné Árvai Margit (kisfalud@freemail.hu) |
||||
9144 | Kóny | Rákóczi u. 30. | Aller Imre | 96/280-140 |
Kóny map send_emailNeve szláv eredetû, a hagyományokban és a jelképekben gyakran elõfordul a ló. 1228-ban szerepel egy oklevélben, Coun néven. Birtokosai voltak a rhodusi keresztes barátok, a királyi kamara, a gyõri káptalan, Nádasdy Kristóf. Jelenleg a lakosok száma 2615. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. major: Aller Imre (info@polgkony.t-online.hu) |
||||
9495 | Kópháza | Fõ u. 15. | Grubits Ferenc | 99/531-070 |
Kópháza map send_emailTörténelme során mindig kapcsolódott Sopronhoz, 1848-ig a város jobbágyközsége volt. A község megélhetését Sopron piacai, gyárai és intézményei biztosították. A lakosság lélekszáma 1887 fõ, 60%-a horvát nemzetiségû, õseik a XVI. sz.-ban menekültek ide a törökök elõl. major: Grubits Ferenc (polgarmester.kophaza@mailmax.hu) |
||||
9113 | Koroncó | Rákóczi u. 48. | Radicsné Kincses Mária | 96/499-117 |
Koroncó map send_emailKözel 1000 éves település. A Rákóczi-szabadságharc egyik vesztes csatájának a színhelye. Jelenleg a községnek 1800 lakosa van. A közmûellátottság jó, a még hiányzó gáz- és csatornahálózat kiépítése folyamatban van. Zöldmajorban egy szabadidõ-központ kialakítása folyik, lovaglási lehetõséget is kínálnak. Az önkormányzat telkekkel várja a vállalkozókat és a letelepedni szándékozókat. major: Radicsné Kincses Mária (koronco@axelero.hu) |
||||
9184 | Kunsziget | József A. u. 2. | Lendvai Ivánné | 96/485-040 |
Kunsziget map send_emailNeve a kunsági telepesekre és a település fekvésére utal. Az Árpád-kortól lakott hely. IV. Béla a Héderváryaknak adományozza, ezt rögzíti 1443-ból való elsõ okleveles említése. A törökök földig rombolták, majd a német seregek többször megsarcolták, így lakói csak a XVIII. sz. elején települtek végleg vissza. Ma a falut 1270-en lakják. A mezõgazdaság mellett ipari üzemek is mûködnek a településen. Kiváló turisztikai adottságú község a Szigetköz és a Hanság közötti kerékpáros útvonallal, a Mosoni-Dunával, a tavakkal, a háborítatlan növény- és állatvilágával várja a vízi-, kerékpáros-, öko- és falusi turizmus kedvelõit. major: Lendvai Ivánné (polgarmester@kunsziget.hu) |
||||
9089 | Lázi | Petõfi S. u. 6. | Kajtár József | 88/587-910 |
Lázi map send_emailA megye délkeleti részén elhelyezkedõ csendes kisfalu. Neve - amit XI. századi adat is igazol - a 'láz' szóból származik, ami szláv eredetû: kaszálót, erdei tisztást jelent. major: Kajtár József (onkormlazi@vnet.hu) |
||||
9155 | Lébény | Fõ út 47. | Kovács Gábor | 96/360-033 |
Lébény map send_emailMúltja a római korba nyúlik vissza. Lébény történelme összefonódik a XIII. sz.-ban épült román stílusú, Benedek rendi templom történetével. Jelenleg a falu népessége 3168 fõ. Infrastrukturális ellátottsága teljes. Befektetõkre, vállalkozókra várnak a település eddig kihasználatlan értékei: a gyógy- és termálforrások, a forrástavak, az autópálya közelsége és az értékes mûemlékek. A község büszkesége a nemzetközi hírû Liszt Ferenc Vegyeskar. major: Kovács Gábor (polgarmester@lebeny.hu) |
||||
9221 | Levél | Fõ u. 10. | Kiss Béla | 96/569-020 |
Levél map send_emailAz egykori honfog-lalókra és határvédõ besenyõkre utaló név a XV. sz.-tól ismert. Az elsõ török hadjárat során a település megsemmisült. Lakói helyére szászok telepedtek be, a mai helyen álló falut már õk építették fel. A telepesek a mezõgazdaságon kívül méhészettel is foglalkoztak. A falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. A múlt század elsõ felében kolera, árvíz, tûz pusztította a községet. 1864-ben a vasút megnyitásával bekapcsolódott a gazdaság vérkeringésébe. A lakosság lélekszáma jelenleg 1715 fõ. major: Kiss Béla (polgarmester@level.hu) |
||||
9233 | Lipót | Fõ tér 2. | Tóth József | 96/555-511 |
Lipót map send_emailElõször egy 1216-os oklevélben szerepel. Ma lakosainak száma 710. A településen a vízvezeték- és a csatorna-hálózat kiépült. A faluban 1967-ben fúrták az elsõ termálkutat, melynek vizét elsõsorban a kertészet, késõbb pedig a termálfürdõ hasznosította. Két termálkútjából az egyik vize ásványvíz minõsítést kapott. A település jövõjét elsõsorban a fürdõ- és a gyógyturizmus határozhatja meg. major: Tóth József (lipotonkormanyzat@axelero.hu) |
||||
9461 | Lövõ | Fõ u. 181. | Hollósi Gábor | 99/533-553 |
Lövõ map send_emailA község a honfoglalást követõen alakult ki. A gyepû végén védelmi feladatokat látott el. Jelenleg lakosainak száma 1450. Etnikai kisebbség nincs. Minden közmûvel ellátott. 1996-ban felépült az 500 fõt foglalkoztató Rotó Elzett Certa Vasalatgyártó kft. major: Hollósi Gábor (korjegyzo@lovokorjegyzo.hu) |
||||
9169 | Maglóca | Széchenyi u. 30. | Drobina Gyula | 96/270-180 |
Maglóca map send_emailOkiratok 1220-ban említik elõször villa Magluca néven. Többek között a premontrei rend birtokolta. Az átvonuló török hadak háromszor elpusztították, de 1620 körül ismét lakott település volt. A kuruc-labanc csatározás során újból lerombolták. 1714-ben kezdõdött meg a betelepülés. Ma lakosainak száma 135. Telefonnal és vezetékes ivóvízzel rendelkezik. Látnivalója a XVIII. sz.-i templom rokokó faragott padjaival. A falu csendje, a táj szépsége vonzó lehet a pihenni, kirándulni vágyóknak. major: Drobina Gyula (postmaster@magloca.t-online.hu) |
||||
9346 | Magyarkeresztúr | Kossuth L. u. 42. | Kovácsné Kálmán Gyöngyi | 96/253-218 |
Magyarkeresztúr map send_emailA település az 1250-es évek óta lakott, bár a történelem folyamán többször elnéptelenedett. Jelenleg 520 fõ a lélekszám. Az infrastrukturális ellátottság jó, a víz- gáz- és a telefonhálózat kiépült. A falu híres személyisége az itt eltemetett Baditz Ottó festõmûvész. major: Kovácsné Kálmán Gyöngyi (polghivkeresztur@vivamail.hu) |
||||
9231 | Máriakálnok | Rákóczi u. 6. | dr. Tóásóné Gáspár Emma | 96/576-352 |
Máriakálnok map send_emailElõször IV. Béla okmányában fordul elõ Moson vára erdejeként Kaal néven. Késõbb Kálnuk, Kálnok néven említik. Az õsi halászokat német telepesek váltották fel. Birtokosa, Mária Terézia után 1890 után kapta a Máriakálnok nevet. A törökdúlás idején táborhely volt, erre utal a kegykápolna és a forrás története. Jelenleg is búcsújáróhely. A községet többször is árvíz sújtotta. 1945-ben a németajkú lakosság 96%-át kitelepítették Németországba, helyükre szigetközi nagycsaládosok kerültek. Infrastruktúrája megoldott. Kellemes kirándulási lehetõséget nyújtanak a Mosoni-Duna mentén elterülõ erdõségek. major: dr. Tóásóné Gáspár Emma (polgarmester@mariakalnok.t-online.hu) |
||||
9164 | Markotabödöge | Fõ u. 139. | Horváth Sándor | 96/531-091 |
Markotabödöge map send_emailEgy 1161-es oklevél 'Bedegh' néven említi. A török pusztítás megtizedeli a falut, csak 1720 után nõ jelentõsen a lélekszám. Jelenleg 524 fõ lakja a mezõgazdasági települést. A község vízvezetékhálózata kiépült. Érdemes megtekinteni az 1752-ben épült r.k. templomot értékes szószékével. major: Horváth Sándor (pm@markotabodoge.hu) |
||||
9176 | Mecsér | Fõ u. 1. | Csaplár Zoltán | 96/216-512 |
Mecsér map send_emailOklevelek elõször 1208-ban említik. Neve szláv eredetû, kardmûvest jelent. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Mátyás király visszaadta a települést az apátságnak. Régen a község sokat szenvedett a dunai árvizektõl. Jelenleg a lakosok száma 666. A nyugodt, szép környezet táborozásra, kirándulásokra és vizi sportokra egyaránt alkalmas. Látnivalók: az egykori folyami fuvarozók és hajómolnárok múltat idézõ házai és a neoromán templom. major: Csaplár Zoltán (polgarmester@mecser.hu) |
||||
9136 | Mérges | Béke tér 14. | Balázs Vince | 96/284-384 |
Mérges map send_emailMár a honfoglalás elõtt lakott hely volt. A XV. sz.-ban Mérges Miklós a község ura, aki várat emelt, és kõhíddal rendelkezett a Rábán, vámszedési joggal. A várat a törökök pusztították el. A település mezõgazdasági jellegû. Lakossága 79 fõ. major: Balázs Vince (hivatal@bezi.hu) |
||||
9097 | Mezõörs | Fõ u. 105. | Szõke Barnabás | 96/587-022 |
Mezõörs map send_email1237-ben Villa-Urs néven szerepel a birtok-összeíró jegyzékekben, 1240 után Mezõ-Eörs néven említik. Az átvonuló török hadak pusztítása után a falu 10 évre elnéptelenedett. Jelenleg a község lélekszáma 972. major: Szõke Barnabás (mezoors.hivatal@freemail.hu) |
||||
9342 | Mihályi | Kisfaludy u. 7. | Csitei Gábor | 96/253-554 |
Mihályi map send_email\'Terra Mihal\' néven említik elõször iratok 1223-ban. A középkorban a Csákyak és a Ládonyiak birtokolják. A XVI. sz.-ban többször elnéptelenedik a falu az árvizek és a török pusztítása miatt. A XVII-XVIII. sz.-ban virágzásnak indul a település. Ma a község lakossága 1203 fõ. A községben feltörõ természetes szén-dioxidot 1937 óta hasznosítják. A falu látnivalói: a szállodaként üzemelõ Dõry-kastély, a barokk Mária-szobor, a r.k. templom és a Szentháromság-oszlop. Sportolási, vadászati és horgászati lehetõségek várják a kikapcsolódni vágyókat. major: Csitei Gábor (polghivmihalyi@t-online.hu) |
||||
9131 | Mórichida | Fõ u. 131. | László Attila | 96/681-012 |
Mórichida map send_emailNevének eredete: a Pok nemzetségbeli Móric a birtokán hidat veretett a Rábán. 1228-as oklevelek már említik a települést, ahol monostort alapítottak. 1414-ben már mezõváros. 1594-ben a törökök elpusztították. A XVIII. sz. elején a kuruc-labanc harcok elõl a lakosság a határbéli mocsaras területekre menekül, itt épül fel a késõbbi falu is. A lakosok száma 928. major: László Attila (pm.mhida@rlan.hu) |
||||
9200 | Mosonmagyaróvár | Fõ u. 11. | dr. Árvay István | 96/577-801 |
Mosonmagyaróvár map send_emailA mai város és környékének elsõ telepesei a kelták voltak. Késõbb, a rómaiak idején itt helyezkedett el a Castrum Ad Flexum nevû katonai tábor, amely az I. sz.-tól nagy szerepet játszott Pannónia védelmében. Moson a XI. sz.-ban lett jelentõs település. Földvára fontos védõbástya volt, míg Ottokár cseh király 1271-ben el nem pusztította. Szerepét fokozatosan a IV. Béla idejében épült, magyar királynék birtokaként szerepelt Óvár vette át. 1354-ben városi jogokat kapott. A XVI. sz.-i török háborúk idején a település sokat szenvedett, többször is feldúlták a várat. A békés idõszakokban jelentõs fejlõdésnek indult a város kereskedelme. A Rákóczi-szabadságharc idején Óvár a csaászári csapatok fontos gyülekezõhelye volt. 1766-ban a hatalmas uradalomban Mária Terézia veje, Albert Kázmér korszerû nagyüzemet hozott létre, és 1818-ban megalapította a Gazdasági Tanintézetet, amely napjainkban is a felsõfokú agrárszakember-képzést szolgálja. A város iparosodása a XIX. sz. közepén indult el. Magyaróvár 1939-ben egyesült Mosonnal. Jelenleg a város lakossága 30424 fõ. A település fejlõdésére nagy hatással volt az osztrák és a szlovák határ közelsége, kedvezõ közlekedési helyzete. A nagy idegenforgalom a sok látnivalónak is köszönhetõ: a vár és az azt körülvevõ õspark, a Sóház, a szép barokk polgárházak, a Hanság Múzeum sok látogatót vonz. A termálfürdõ és a lovasiskola, a város melletti Duna-ágak kirándulóhelyei felüdülést biztosítanak a kikapcsolódásra vágyóknak. major: dr. Árvay István (nagy.istvan@mosonmagyarovar.hu) |
||||
9154 | Mosonszentmiklós | Felszabadulás út 3. | Bedõ Csaba | 96/564-450 |
Mosonszentmiklós map send_emailA rómaiak emlékét õrzi a ma is használható Római kút. A lébényi apátsághoz tartozó községet II. Endre 1208-as oklevele Villam Sancti Nicolai néven említi. A tatárjárás után újratelepült falu neve Szilasszentmiklós volt, majd a Rábca utolsó visszahúzódása után az akkor Rábcaszentmiklósnak nevezett falu lakossága a folyó közelébe, a mai helyre telepedett. Az itteni kastélyban tárgyalt Rákóczi a király követeivel. A dombra épült XVIII. századi templom 47 m-es tornya és a mellette álló két kápolna impozáns látványt nyújt. A két \'kinti\' községrész: Gyártelep (régen Fábrika) és Mosonújhely (régen Jánosházapuszta). major: Bedõ Csaba (polgarmester@mosonszentmiklos.hu) |
||||
9245 | Mosonszolnok | Fõ u. 44. | Török Sándor | 96/566-017 |
Mosonszolnok map send_emailElsõ okleveles említése 1399-bõl való. A Rákóczi-szabadságharc idején fontos táborhely volt a szinte teljesen német származású jobbágyok lakta falu. Az 1800-as évek természeti csapásai (árvíz, kolerajárvány, tûzvész) után a község városias képet kezdett ölteni. A II. világháború utáni német kitelepítés 478 családot érintett. Ma a településen 1642 fõ lakik. Érdemes megtekinteni a román stílusú r.k. templomot. major: Török Sándor (mosonszolnokph@mszolnokkabeltv.hu) |
||||
9246 | Mosonudvar | Rinczki Lajos András | 96/566-124 | |
Mosonudvar send_emailmajor: Rinczki Lajos András (jegyzo@mosonudvar.hu) |
||||
9063 | Nagybajcs | Kossuth L. út 67. | Teilinger Imre | 96/358-053 |
Nagybajcs map send_emailElsõ említése Boych néven 1252-bõl származik. A falu régi magja a hajdani kis halászfalut idézi. Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította. Ma a lakosok száma 884. A község faluházában több kulturális csoport mûködik. A települése horgásztó várja a látogatókat. A r.k. templomban értékes, XVII. sz.-i Pieta-szobor látható. major: Teilinger Imre (polghivnagybajcs@t-online.hu) |
||||
9485 | Nagycenk | Gyár u. 2. | Csorba János | 99/532-030 |
Nagycenk map send_email1291 óta jegyzik a települést. Mai formájában Nagycenk és Kiscenk egyesülésébõl jött létre 1892-ben. Történelmében meghatározó szerepet játszott a Széchenyi család. 1750-ben épült a kastély, az itteni gyûjteménybõl alapították a Magyar Nemzeti Múzeumot. Már a múlt században fejlett gazdálkodás, kézmûvesség, ipari tevékenység folyt a községben. Ma a lakosok száma 1785. Látnivalók: Széchenyi-kastély, Széchenyi-mauzóleum, Hársfasor, romantikus stílusú Szent István templom (tervezõje Ybl Miklós), Széchenyi István szobra (Stróbl Alajos alkotása), millennium kopjafa és utcai szobrok, múzeumvasút, mozdonyskanzen.A kastély és a település impozáns épületei számos kulturális eseménynek adnak méltó otthont. major: Csorba János (polgarmester@nagycenk.hu) |
||||
9482 | Nagylózs | Vörösmarty u. 31./a | Marton Árpád Ferenc | 99/536-053 |
Nagylózs map send_emailA vidéket a rómaiak is lakták. Elõször egy 1264-es irat említi Loos néven. Zsigmond király mezõvárosi rangra emeli, 1431-ben vásárjogot nyer. A Viczay grófok várkastélya ma szociális otthon. A temetõben egy XI. sz.-i román stílusú kápolna látható. A lakosság 921 fõ. A község közmûellátottsága jó. major: Marton Árpád Ferenc (polgarmester@nagylozs.hu) |
||||
9072 | Nagyszentjános | Vasút utca 1. | Friderics Cecília | 96/544-030 |
Nagyszentjános map send_emailElsõ írásos nyoma II. Ince pápa 1216. évi összeírásában lelhetõ fel, okiratok Albeus, László és Zelebeg néven említik. A tatárdúláskor a lakók a gyõri várba menekülnek. A település a pannonhalmi fõapátság tulajdonába kerül. A török pusztítás után az Eszterházyak telepeseket költöztetnek a faluba. Az 1809-es kismegyeri csata után itt táboroznak a franciák. Ma 1921 lakosa van a községnek, amely vizvezetékkel, telefonhálózattal, gázvezetékkel és kábel TV hálózattal rendelkezik. major: Friderics Cecília (polgarmester@nagyszentjanos.hu) |
||||
9471 | Nemeskér | Fõ u. 32. | Joóné Nagy Csilla Emõke | 99/365-202 |
Nemeskér map send_emailElõször 1237-ben említi egy oklevél Quer néven, késõbb Keer, Pusztakér formában is szerepel. Birtokosai a középkorban a Kéri, majd az Osl nemzetség, az Ágoston-rendi szerzetesek, késõbb részben a Kanizsay, majd a Nádasdy uradalomhoz tartozik. A XVII. sz.-tól kisnemesi község. 1651-1786-ig Sopron megye székhelye. Jelenleg 268 lakosa van. Kiépített közmûvekkel rendelkezik. Fõ látnivalója a XVIII. sz.-i evangélikus templom faragott fa oltárával és szószékével. major: Joóné Nagy Csilla Emõke (korjegyzo@lovokorjegyzo.hu) |
||||
9096 | Nyalka | Rákóczi F. u. 4. | Balogh Ervin | 96/470-170 |
Nyalka map send_emailSzent István 1001-es oklevelében szerepel elõször mint a Szent Benedek Rendnek adott birtok, neve akkoriban Himed. A XIII. sz.-ban Nilaka vagy Nyeka népes, nagy falu, a szõlõmûvelõk mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakják. A török uralom után visszakerül a bencés rend tulajdonába. Jelenleg a lakosok száma 432. major: Balogh Ervin (polgarmester@nyalka.hu) |
||||
9082 | Nyúl | Kossuth u. 46. | Schmiedt Henrik | 96/540-250 |
Nyúl map send_emailI. István 1037-es oklevelében találjuk az elsõ írásos emléket a településrõl. A falu a gyõri vár birtoka volt, szõlõmûvelõ várszolgák lakták. Századokon keresztül Káptalan-Nyúl, Nagy-Nyúl és Kis-Nyúl néven jegyezték. Jelenleg 3802 lakosa van a községnek. A közmûhálózattal, (gáz, telefon, víz, szennyvíz, csatorna, villanyhálózattal) 100%-an ellátott község. Látnivalói: barokk r.k. templom Dorffmeister képeivel, a Szent Donát kápolna, Mária szobor. Itt található Európa legnagyobb esõ mosta vizesárka, a Szurdik. major: Schmiedt Henrik (info@hivatalnyul.axelero.net) |
||||
9354 | Osli | Fõ u. 9. | Fodor József | 96/250-151 |
Osli map send_email1230-ból származik elsõ írásos emlékítése 'Villa Osl' alakban. Birtokosai között voltak a Kanizsayak, Nádasdy Tamás, a Pinnyei család. A török pusztítás után sokáig lakatlan volt a falu. 1694-be Eszterházy Pál újratelepítette a falut, új templomot építettek. Ma a lakosok száma 934. A víz- és gázvezeték-hálózat, a csatornázás elkészült. Látnivalók: barokk római katolikus templom a Mária kegyoltárral (XVIII. század, búcsújáró hely) és helytörténeti gyûjtemény (az iskolában). major: Fodor József (jegyzo@phosli.t-online.hu) |
||||
9153 | Öttevény | Fõ u. 100. | Bider Zsolt | 96/552-201 |
Öttevény map send_emailElõször 1321-ben említik okiratok Wetewyn néven. A Héderváry család birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 2700 fõ. Nagy az átmenõ idegenforgalom. major: Bider Zsolt (polgarmester@otteveny.hu) |
||||
9345 | Páli | Kossuth L. u. 81. | Póczik András | 96/275-101 |
Páli map send_emailA falu neve a 'Peuli-Pálé' személynévbõl alakult ki. A falu határában római és avar leletek, feltárt sírok vannak. Írásos emlék elõször 1220-ban említi a települést: II. András Páli és Edõi pusztát Osl és Belud grófnak adta. Egy 1325-ös oklevél szerint a pápóci premontrei prépostság birtoka volt. Késõbb a Nádasdyak és a gyõri püspökség is jogot formált rá egyes ügyekben. Jelenleg a község lélekszáma 445 fõ. Az alapvetõen mezõgazdasági jellegû település közmûvesítése befejezõdött. Teljes felújításra került az 1642-benépült barokk stílusú római katolikus templom is, mely az 1700-as évek elejétõl búcsújáró helyként szerepelt. A templom a gyõri székesegyház kicsinyített mása. Védõszentje Nagyboldogasszony Mária. major: Póczik András (pali@pali.koznet.hu) |
||||
9090 | Pannonhalma | Dózsa Gy. u. 10. | Vas Gábor | 96/554-210 |
Pannonhalma map send_emailAz eredeti neve: Gyõrszentmárton (1965-ig). Õsidõk óta lakott hely. Az elsõ település a X-Xl. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A mai település kialakulása a bencések 996-os megjelenésével, a királyi alapítású monostor felépítésévei kezdõdik. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója 1240 körül említi a helységet Szentmárton néven. A település 2000 óta város. major: Vas Gábor (polgarmester@pannonhalma.hu) |
||||
9311 | Pásztori | Alsó u. 35. | Roncs Gábor | 96/536-014 |
Pásztori map send_emailA község lakossága 423 fõ. A vízvezeték- és a telefonthálózat kiépült. major: Roncs Gábor (polgarmester@m-kabel.hu) |
||||
9085 | Pázmándfalu | Fõ u. 64. | Nagy Imre | 96/470-070 |
Pázmándfalu map send_email1240-ben említi elõször az Albeus-féle birtokjegyzék. A község lakossága 936 fõ. A falu szülötte Pázmándi Horváth Endre költõ. A település környéke festõi kirándulóhely, télen felvonós sípálya várja a vendégeket. major: Nagy Imre (polgarmester@pazmandfalu.hu) |
||||
9099 | Pér | Szent Imre u. 1. | Biliczki József | 96/476-026 |
Pér map send_emailA kõkorszaktól lakott hely. Egy 1237-es oklevél szerint a Szent Mártoni bencés apátság birtoka, majd 1329-1848-ig gyõri püspöki birtok. 1526-ban súlyos török pusztítás éri, elnéptelenedik. 1664-ben megkezdõdik a falu betelepítése. Ma lakosainak száma 2377. Látnivalója a XVIII. sz.-i barokk kat. templom (barokk ezüstkehely, ereklyetartó, festmények). Péren sportrepülõtér mûködik, nemzetközivé fejlesztését tervezik. major: Biliczki József (polgarmester@per.hu) |
||||
9484 | Pereszteg | Ady E. u. 1. | Sellei Tamás | 99/532-040 |
Pereszteg map send_emailMár a római korban lakott. A középkortól jobbágyközség, elõbb a soproni várhoz tartozik, majd a Kanizsayaké, 1536-tól Nádasdy birtok, 1677-tõl pedig a Széchenyi család kezére kerül. A település mezõgazdasági jellegû, lakosainak száma 1402. Látnivalói: r.k. templom, késõ barokk Mária-szobor, Szent Donát, Szent Flórián és Nepomuki Szent János hármas szobra, a Kálvária, barokk Szentháromság-szobor. major: Sellei Tamás (polgarmester@pereszteg.hu) |
||||
9443 | Petõháza | Kinizsi P. u. 42. | Lévainé Soós Klára | 99/544-070 |
Petõháza map send_emailElõször 1437-ben említi egy oklevél Pethwhaza néven. Elsõ templomáról 1754-ben írnak a krónikák. A napjainkban is híres Petõházi Cukorgyár 1878-ban kezdi meg termelését. A település lélekszáma 1017 fõ. A vezetékes víz- és a telefonhálózat és a csatornahálózat kiépült. major: Lévainé Soós Klára (polgarmester@petohaza.hu) |
||||
9481 | Pinnye | Arany J. u. 15. | Farkas Tamás | 99/536-024 |
Pinnye map send_email1326 óta jegyzik Punen, Freindorf, Pune, Punye néven. Ma a lakosok száma 371 fõ. Épül az új faluház polgármesteri hivatallal, orvosi rendelõvel, könyvtárral és kultúrteremmel. Látnivalók: a Simon-kúria, a r.k. templom az elõtte álló Mária- és Szentháromság-szoborral, a barokk Nepomuki Szt. János-szobor és egy kõkereszt. major: Farkas Tamás (pinnye@t-online.hu) |
||||
9324 | Potyond | Szabadság u. 15. | Molnár Vilmos | 96/282-493 |
Potyond map send_emailEgykori oklevelek Putund, Pugund, Pogand, Potthond néven említik, a Potyondy család birtoka volt. A török pusztítás egy idõre lakatlanná tette. Ma a lakosok száma 97.. Építményei közül jelentõs az ev. templom, a r.k. Szent László kápolna és a mellette álló kõkereszt. major: Molnár Vilmos (onkormpotyond@m-kabel.hu) |
||||
9235 | Püski | Felszabadulás u. 5. | Makai Jenõ | 96/676-006 |
Püski map send_email1314-ben már nagyobb falu volt, a gyõri káptalan birtoka. Püski János papról kapta a nevét, aki az itteni tölgyesben talált menedéket, majd 12 családot telepített e helyre. A törökök és a napóleoni hadak többször elpusztították a falut, a tûzvészeket idézi a templom elõtt álló Szent Flórián szobor. Jelenleg a lakosok száma 661. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. major: Makai Jenõ (puskihivatal@haninet.hu) |
||||
9373 | Pusztacsalád | Fõ u. 64. | Csapó Gábor | 99/386-001 |
Pusztacsalád map send_email1257 óta szerepel okiratokban. A Nagymartoniak, majd a Nádasdy, Festetics és a Széchenyi család birtoka volt. Jelenleg a lakosok száma 281. A vízvezeték-,gáz-, telefon alkotja a falu infrastruktúráját. A települést erdõ veszi körül, amelyben gazdag vadállomány található és amely az idelátogató turistáknak felemelõ élményt nyújtanak. A község határában épül egy kisgépek fogadására alkalmas sportrepülõtér, amely lehetõvé teszi, hogy az érdeklõdõk madártávlatból gyönyörködjenek az itteni tájban. Az egykori kastélyban vadászszálló üzemel. A községben látható az ország elsõ, Széchenyi István emlékére emelt köztéri szobra. major: Csapó Gábor (pmhpcsalad@petecom.hu) |
||||
9313 | Rábacsanak | Hunyadi u. 43. | Nagy Péter | 96/285-317 |
Rábacsanak map send_emailÍrásos emlékek 1351 óta említik a települést. Nevét a mocsárból kiemelkedõ száraz területekrõl, a csónakokról kapta. Jelenleg a lakosok száma 639 fõ. A csatorna- és a telefonhálózat kiépült. A faluban néptáncegyüttes ápolja a hagyományokat. Megtekintésre érdemes a római katolikus templom. major: Nagy Péter (postmaster@polgmhivatalrabacsanak.t-online.hu) |
||||
9136 | Rábacsécsény | Deák tér 6. | Kovács Teodóra | 96/284-191 |
Rábacsécsény map send_emailHonfoglaláskori település. A község lélekszáma 700 fõ. Minden alapközmûvel rendelkezik (villany, ivóvíz, gáz, telefon, szennyvízhálózat). A falu szülötte Sibrik Miklós, Rákóczi szárnysegédje, Deák Ferenc édesanyja és Molnár János, az elsõ magyar nyelvû matemetika könyv szerkesztõje. major: Kovács Teodóra (hivatal@bezi.hu) |
||||
9344 | Rábakecöl | Kossuth u. 129 | Tuba Erik | 96/594-615 |
Rábakecöl map send_emailElsõ írásos említése 1162-bõl való. Történelme szorosan öszefonódik Kapu várának sorsával, sokáig ahhoz csatolva tartották számon. Jelenleg a község lakosainak száma 826 fõ. Kiépült a vízvezeték, a gáz- és a telefonhálózat. Látnivalók: barokk római katolikus templom, a temetõben lévõ klasszicista kereszt és kápolna. A Rába ártere, a horgásztó, a páratlan növény- és állatvilág remek pihenést jelenthetnek. Állatvilága gazdag, nagy lehetõséget és élményt nyújt a vadászatra. major: Tuba Erik (polgarmester@rabakecol.hu) |
||||
9142 | Rábapatona | Kossuth L. u. 18. | Molnár-Nagy Béla | 96/583-000 |
Rábapatona map send_email1253-ban említi elõször egy oklevél Káptalan-Patona néven. A török pusztítás után õrhelyet építettek a Rábán. 1655-tõl két vásár tartására kaptak jogot. 1809-ben a nemesi felkelõk a falu határában ütköztek meg a napóleoni sereggel. Ma a község 2600 lelket számlál. A hagyományokat kiállítással, rendezvényekkel õrzi a faluvédõ egyesület. A falu határában épült az ország elsõ agárverseny-pályája, ahol évente több alkalommal rendeznek nemzetközi agárfuttató versenyeket. major: Molnár-Nagy Béla (polgarmester@rabapatona.hu) |
||||
9146 | Rábapordány | Ady E. u. 1. | Visy László | 96/273-378 |
Rábapordány map send_emailA Patyi-dombon feltárt leletek szerint már az újkõkorban és a bronzkorban is lakott volt, római és avar kori emlékekben is gazdag. A község elsõ írásos említése 1351-bõl való. A kora középkorban a kapuvári gyepühöz tartozott. A XVI. sz.-ban a Nádasdyak legnagyobb majorüzemévé vált. 1594-1610-ig a török pusztítás miatt a falu néptelen volt. Sok áldozatot követelt a 48-as szabadságharc és a világháborúk. A község jelenlegi lélekszáma 1015 fõ. major: Visy László (rabapordany@gmail.com) |
||||
9327 | Rábasebes | Széchenyi u. 2. | dr. Gasztonyi Zoltán | 96/287-100 |
Rábasebes map send_emailA település jelenlegi lélekszáma 118 fõ. A község elsõsorban üdülõfalu. Nevezetessége az 1901-1902-ben épült kastély, amelyet gróf Széchenyi Jenõ építtetett, most folyik átalakítása kastélyszállóvá. A község közmûvesített. major: dr. Gasztonyi Zoltán (rabasebesonkorm@t-online.hu) |
||||
9316 | Rábaszentandrás | Vasút u. 5/1 | Gasztonyi György | 96/287-885 |
Rábaszentandrás map send_emailNeve a templom védõszentjére utal. 1469-ben említik elõször iratok. Középkori birtokosai a Móriczhidaiak, majd a pápai várhoz csatolják. 1543-ban a törökök feldúlják a falut, és csak évek múlva kezdenek visszatelepedni a lakosok. A XVII. sz.-ban a földesúr a szinte néptelen faluba telepeseket hoz. Az 1740-es években a település a Festetich családé lesz. Ma a községnek 538 lakosa van. A falu szülötte Kis János ev. püspök, író és költõ. major: Gasztonyi György (rabaszentandras@t-online.hu) |
||||
9135 | Rábaszentmihály | Kossuth L. u. 32. | Horváth Gábor | 96/284-290 |
Rábaszentmihály map send_email\'Rába föld\' néven szerepel elõször egy 1204-es oklevélben, majd 1234-ben \'terra Raba alias Zent Mihal\' alakban fordul elõ. A török adók és zaklatások miatt a lakosság elmenekült. A XVII. sz.-tól a Nádasdyak, majd az Eszterházyak birtoka volt a település. A világháborúk rengeteg szenvedést okoztak a falunak. Ma a községnek 517 lakosa van. Kellemes színfolt a hagyományõrzõ citerazenekar. major: Horváth Gábor (igazgatas@onkormrabaszentmihaly.t-online.hu) |
||||
9133 | Rábaszentmiklós | Fõ u. 24. | Németh Szabolcs | 96/369-014 |
Rábaszentmiklós map send_emailMár a római korban lakott hely volt. Ma is álló román kori temploma a tatárjárás elõtt épült. Gergely gyõri püspök Bika-föld néven birtokolta a falut. A település a török hódoltság idején elpusztult. 1701-ben bérlõket telepített be a gyõri püspök, aki az I. világháborúig a község kegyura volt. Ma Rábaszentmiklós lakossága 151 fõ. XII. században épült mûemlék templom, gyõri kereszt, hõsi emlékmû az I.-II. világháború áldozatainak emlékére. A pihenni vágyók számára a Marcal folyó és ártere biztosít lehetõséget kikapcsolódásra. major: Németh Szabolcs (rabaszentmiklos@rlan.hu) |
||||
9322 | Rábatamási | Szent István u. 42. | Kovács Attila | 96/282-335 |
Rábatamási map send_emailA település 1630-ban alakult, amikor 24 katona települt le a gróf Nádasdy Pál adományozta területre. Ma a falut 1117-en lakják. Gyakran tartózkodott a községben a nagy színésznõ, Jászai Mari, akinek emlékét egy kedves szoba õrzi. Rábatamásiban született Horváth Teri színmûvésznõ is. major: Kovács Attila (rabatamasi@freemail.hu) |
||||
9165 | Rábcakapi | Fõ u. 88. | Szabó Ágnes | 96/271-493 |
Rábcakapi map send_emailMezõgazdasági jellegû evangélikus település. A lakosok száma 181. Nemzetiségi kisebbség nincs. A víz, gáz és a telefonhálózat kiépült. major: Szabó Ágnes (K8180@koznet.hu) |
||||
9224 | Rajka | Szabadság tér1. | Kiss Vince | 96/222-011 |
Rajka map send_emailElõször 1235 és 1241 között említik. Neve a hagyomány szerint a Rákfalváról veszi eredetét. A német telepesek Racken, Raggen és Ragendorf nevet faragtak belõle. Címere pajzson rák. A település évszázadokon keresztül a történeti Moson megyéhez tartozott. 1721-ben vált kiváltságos mezõvárossá. Jelenleg lakóinak száma 2607, területe 52,53 km.2 Magyarország egyik legforgalmasabb határállomása. A község fõbb látnivalói: a XIV. sz.-i gótikus katolikus és a XVIII. sz.-i evangélikus templom, a Zichy-kúria, a Kálvária és a világháborús emlékmû. major: Kiss Vince (polgarmester@rajka.hu) |
||||
9091 | Ravazd | Országút u. 119/a. | Hadaricsné Balogh Krisztina | 96/474-087 |
Ravazd map send_email1093-ban Szent László a pannonhalmi apátságnak adományozta. Egykori lakói szõlõmûvesek és kádárok voltak. A község nevezetessége Béla király kútja, amelynek helyén folyó forrásból ivott Anonymus szerint Árpád a vezéreivel és a tatárok elõl menekülõ IV. Béla is. Szép mûemlék a r.k. templom, amelynek Szent Villibaldot ábrázoló oltárképét Schöfft József festette, szószéke a XIX. sz. elejérõl való. Ma a lakosság lélekszáma 1230fõ, növekszik a magángazdák és vállalkozók száma. Napjainkban is finom vörösbort készítenek az egyéni termelõk az itt termõ szõlõbõl. A szép környék vonzó kirándulóhely. major: Hadaricsné Balogh Krisztina (polghivravazd@t-online.hu) |
||||
9375 | Répceszemere | Fõ u. 60. | Radics László | 99/388-802 |
Répceszemere map send_emailA római korban itt állomásozott a híres Apollinaris légió. A honfoglalás után a Szemere nemzetség telepedett le itt. A települést 1265-ben említi elõször oklevél. A nemesi falu a XVII. sz.-ban élte virágkorát. Országos vásártartási jogot kapott, céhek alakultak. Századunk elején a környék egyik leggazdagabb települése volt, sajtüzemmel is büszkélkedhetett. Katolikus templom, evangélikus imaház és harangláb, valamint régi kúriák és parasztházak találhatóak a faluban. Jelenleg a községnek 360 lakosa van. major: Radics László (repceszemere@repceszemere.hu) |
||||
9475 | Répcevis | Fõ u. 75. | Hollósi Péter Pál | 99/543-009 |
Répcevis map send_emailA falu határában zajlott le az 1848-as szabadságharc egyik csatája, amelyben hõsi halált halt Devich János, akinek a síremlékét ma is gondozza a falu. A település lakosainak száma 420. A Répce folyó remek horgászati lehetõséget kínál. major: Hollósi Péter Pál (repcevis@freemail.hu) |
||||
9074 | Rétalap | Széchenyi u. 68. | Straszner Csabáné | 99/547-002 |
Rétalap map send_emailMár a rómaiak idején is lakott volt, amit régészeti leletek bizonyítanak. 1208-ból találjuk az elsõ írásos emléket a településrõl, mint a pannonhalmi apátság birtokát említi a települést. A török pusztítás miatt másfél évszázadon keresztül lakatlan a falu. 1842-ben több birtok egyesülésébõl alakult ki a mai település. Jelenleg 576 lakosa van. major: Straszner Csabáné (retalap.polgarmester@vipmail.hu) |
||||
9451 | Röjtökmuzsaj | Röjtöki u. 193. | Kiss József | 99/544-052 |
Röjtökmuzsaj map send_emailA község lélekszáma 485 fõ. Lakosainak többsége mezõgazdasággal foglalkozik. Napköziotthonos óvoda, alsó tagozatos ált. iskola és idõsek klubja mûködik a faluban. major: Kiss József (rojtokmuzsaj@rojtokmuzsaj.hu) |
||||
8434 | Románd | Kossuth L. u. 3. | Galler Jenõ | 88/589-521 |
Románd map send_emailA megye déli részén Gyõrtõl 28 km távolban, a 82-es közúttól 1 km-re fekvõ község neve az Árpád korban gyakori Román keresztnévbõl származik. A török pusztítás során lakatlanná vált. Újabb benépesítése csak 1721 után Stájerországból érkezõ német telepesekkel történt meg. Máig is földmûveléssel és szõlõtermeléssel illetõleg fakereskedéssel foglalkoznak. A lakosság lélekszáma az utóbbi 30 évben jelentõsen csökkent. Nagy részük Gyõrbe ingázik. A teljes infrastruktúrából a csatornázás hiányzik. A falusi turizmusra nagyon alkalmas terep. Közel van Pannonhalma, és a Cuha völgye is. major: Galler Jenõ (romand@romand.hu) |
||||
9435 | Sarród | Rákóczi u. 8. | Papp Gyula | 99/537-166 |
Sarród map send_email1313-ban említik elõször okiratok Sorud néven. A magyar-besenyõ falu a XVI. sz. közepétõl a Nádasdyak és a Megyeryek,késõbb az Eszterházyak tulajdona. Ma a lakosság 1017 fõ. Érdemes megtekinteni az útmenti kereszteket és a barokk Szent István templomot. A falu határában van a Fertõ Tavi Nemzeti Park igazgatóságának az épülete, a Kócsagvár. A Nemzeti Park területét a világörökség részének nyilvánították. Sarród - Fertõújlak - Nyárliget csodálatod környezettel várja a pihenésre, csendre vágyókat. major: Papp Gyula (polgarmester@sarrod.hu) |
||||
8439 | Sikátor | Kossuth L. u. 4. | Kovács József Imréné | 88/449-120 |
Sikátor map send_emailA Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megyék határán fekvõ kis községet elõször 1392-ben jegyezték fel Sykator néven. Neve latin eredetû, szûk utcát, utat, szõlõk közötti „vakutat' jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka. A török a községet 1542-ben elpusztítja, majd 1720 után a kis számú õslakosság és az új telepesek építik újjá. A település határában a Bakony lábainál található erdõsáv egész évben várja a természetet kedvelõ turistákat, vadászokat. major: Kovács József Imréné (sikator@sikator.hu) |
||||
9315 | Sobor | Kis u. 1. | Varga Attiláné | 96/287-223 |
Sobor map send_emailGazdag bronzkori, vaskori és római kori leletek bizonyítják a hely õsi múltját. A török pusztítás után tíz évig lakatlan volt. A Rákóczi-szabadságharcban Vak Bottyán oldalán harcoltak a falu katonái. A XVIII. sz.-ban a falut a Festetich, majd a Batthyány család birtokolta. Ma a község lélekszáma 387 fõ. A vízvezeték- és a telefonhálózat kiépült. Az önkormányzat anyagilag támogatja a községben letelepedni vágyókat. Néptáncosok õrzik a hagyományokat, a sobri verbunkos táncot az egész országgal megismertették. A híres betyár, Sobri Jóska elõdei Soboron éltek. major: Varga Attiláné (nemespolgi.sobor@freemail.hu) |
||||
9112 | Sokorópátka | Öreg u. 1. | Bassák Attila | 96/488-046 |
Sokorópátka map send_emailA falu elsõ okleveles említése 1258-ból származik. A középkorban a pálos rend mellett a szentmártoni apátságnak is volt itt birtoka. A falut a törökök elpusztították, 1765-ben települtek ide újra szõlõmûvesek a környékrõl. A szõlõjérõl, majd ízletes málnájáról híres község lélekszáma ma 1075 fõ. Megcsodálhatók a népi építészet emlékei, a szép templom, és a Községháza. A helytörténeti gyûjtemény is látogatható. A települést természetvédelmi terület veszi körül, kirándulásokra, sátorozásra egyaránt remek lehetõséget kínál. A falu határában fedett lovarda (étteremmel, 50 fõ részére szálláslehetõséggel és programokkal) várja az érdeklõdõket. major: Bassák Attila (polg.hiv@sokoropatka.hu) |
||||
9400 | Sopron | Fõ tér 1. | dr. Farkas Ciprián | 99/312-662 |
Sopron map send_emailAz Alpok nyúlványainak tövében fekvõ város helyén a bronzkorban az illirek, a vaskorban a kelták éltek. Az I. század évtizedeiben a rómaiak Scarbantia néven 'polgári' várost alapítottak. A magyarok a IX. sz.-ban érkeztek ide. I. István 1030-ban szervezte meg a várispánságot. A város a Suprun személynévrõl kapta a nevét. IV. László 1277-ben szabad királyi város rangot adományozott Sopronnak. A határmenti harcokban megfogyatkozó lakosság helyére németek települtek. A város Oedenburg neve elõször 1365-ben fordul elõ. Sopron a XVI. sz. elején az ország egyik legjelentõsebb keresekedõvárosa volt. A külvárost Bocskai hadai 1605-ben elpusztították, majd az osztrák császári seregek égették fel. A belvárost reneszánsz stílusban építették újjá, majd az 1679-es tûzvész után a házak homlokzata barokk stílusjegyekkel gazdagodott. A Bécset 1683-ban ostromló törökök csak sarcolták, Vak Bottyán seregei 1705-ben ágyúzták a császárhû várost. A reformkorban a lakosok 80%-a német anyanyelvû volt. Az 1921-ben tartott népszavazáson a lakosság 73%-a magyarnak vallotta magát, ezért Sopron a leghûségesebb város, a 'Civitas Fidelissima' címet kapta. 1960-as évektõl a turizmus határozza meg Sopron arculatát, az egyedülálló mûemlék-együttes, a sok múzeum, a Lõverek erdei sok érdeklõdõt vonzanak. A mûemlékek felújításáért 1975-ben Sopron Európa-díjat kapott. A megyei jogú város lélekszáma ma 55 743 fõ. major: dr. Farkas Ciprián (polgarmester@sopron-ph.hu) |
||||
9463 | Sopronhorpács | Fõ u. 14. | Talabér Jenõ | 99/533-802 |
Sopronhorpács map send_email1226-ban említi elõször egy oklevél. Középkori okiratokban 'Hurpach', majd 'due villa Horpach' néven szerepel. Kanizsay-, Nádasdy-, késõbb Széchenyi-birtok. 1529-ben és 1532-ben a törökök feldúlták a falut. A 48-as szabadságharcban is folytak itt csaták. Mai nevét 1906-ban kapta. A község közmûvesített. Lakosainak száma 877. Látnivalói: XII. sz.-i Szent Péter és Pál templom (barokk keresztelõmedence), a barokk Széchenyi-kastély védett parkkal, a kastély kápolnájában XVIII. sz.-i falkép, barokk köztéri szobrok. major: Talabér Jenõ (shorphivatal@rlan.hu) |
||||
9483 | Sopronkövesd | Kossuth u. 77. | Fülöp Zoltán | 99/536-000 |
Sopronkövesd map send_emailEgy 1326-ban kelt oklevél 'Kwesd' néven említi. A Kanizsay, majd a Nádasdy család tulajdona. Az 1700-as évektõl a Széchenyiek birtoka. Jelenleg lakosainak száma 1220. Kiépített közmûhálózattal rendelkezik a település. A falusi turizmusba bekapcsolódott falu látnivalói: r.k. templom, Szent Antal és Assisi Szent Ferenc barokk szobra. A községben amatõr énekkar mûködik. major: Fülöp Zoltán (polghiv@sopronkovesd.t-online.hu) |
||||
9325 | Sopronnémeti | Petõfi u. 22. | ifj. Bognár Sándor | 96/285-394 |
Sopronnémeti map send_emailA község elsõ említése 1318-ban történik Nemthy néven. A lakosság a század folyamán egyre csökken, jelenleg 286 fõ. Rendezvények: falunap, megyei fõzõversennyel. A nyugodt, jó levegõjû kistelepülés ideális adottságokkal a falusi turizmushoz. major: ifj. Bognár Sándor (sopronnemeti@freemail.hu) |
||||
9474 | Szakony | Fõ u. 164. | Farkas Gyula | 99/543-057 |
Szakony map send_emailLakosainak száma 532. A község közmûvesítése megoldott, a csatornázás most folyik. A népesség csökkenése miatt az önkormányzat kedvezményeket biztosít az itt letelepedni vágyó fiataloknak. major: Farkas Gyula (szakony@pr.hu) |
||||
9317 | Szany | Kossuth L. u. 5. | Németh Gergely | 96/533-022 |
Szany map send_email1398-ban \'Zayan\' néven szerepelt elõször okiratban, de régészeti leletek római kori és kora Árpád-kori idõkre is utalnak. A XV. sz.-ban a gyõri püspökséghez tartozott. Mezõvárosi rangot kapott. A török harcok idején fontos védelmi vonalnak számított. Jelenleg lakosainak száma 2585. Szany jó infrastrukturális hálózattal rendelkezik, a településen mezõgazdasági és ipari üzemek is mûködnek. Világhírû a hagyományõrzõ \'Bokréta Néptáncegyesület\'. Az 1783-ban épült mûemlék-kastélyban helytörténeti kiállítás látható. major: Németh Gergely (polgarmester@szany.hu) |
||||
9353 | Szárföld | Fõ u. 16. | Horváth Ferenc | 96/252-116 |
Szárföld map send_emailRégészeti emlékei között kelta, római, avar leletek találhatók. Elsõ írásos említése 1230-ból származik. 1492-ben Szil már mezõváros volt, a XVI. sz.-ban pedig a Nádasdy család legnépesebb rábaközi birtoka. A török rombolás után 1608 táján újratelepítik. A mezõváros 1681-ben Esterházy Pál birtokába kerül. A XIX. században virágzik a kézmûipar. 1936-ban csatolják hozzá Kistatát. A XX. század közepén lakóinak száma tartósan 3 000 fölött volt, 2000-ben azonban már csak 1378-an lakják. Mûvészeti csoportok õrzik a néphagyományokat. major: Horváth Ferenc (polgarmester@szfold.hu) |
||||
9125 | Szerecseny | Széchenyi u. 2. | Bolla Gyula | 96/739-601 |
Szerecseny map send_emailSzámos bronzkori, kelta, római, avar- és Árpád-kori leletet tártak itt fel. A török idõkben a pápai várhoz tartozott, késõbb földesurai az Esterházyak voltak. A mezõgazdasági jellegû falu jelenleg 969 lelket számlál. A közmûhálózat teljes mértékben kiépült. A település 2006-ban ünnepli 800 éves fennállását. A község határában halastavat alakítottak ki a horgászat szerelmeseinek. major: Bolla Gyula (polgarmester@szerecseny.hu) |
||||
9326 | Szil | Hunyadi tér 3. | Németh Péter | 96/275-191 |
Szil map send_emailRégészeti emlékei között kelta, római, avar leletek találhatók. Elsõ írásos említése 1230-ból származik. 1492-ben Szil már mezõváros volt, a XVI. sz.-ban pedig a Nádasdy család legnépesebb rábaközi birtoka. A török rombolás után 1608 táján újratelepítik. A mezõváros 1681-ben Esterházy Pál birtokába kerül. A XIX. században virágzik a kézmûipar. 1936-ban csatolják hozzá Kistatát. A XX. század közepén lakóinak száma tartósan 3 000 fölött volt, 2000-ben azonban már csak 1378-an lakják. Mûvészeti csoportok õrzik a néphagyományokat. major: Németh Péter (hivatal@szil.hu) |
||||
9312 | Szilsárkány | Kossuth u. 40. | Szalai Miklós | 96/536-002 |
Szilsárkány map send_emailRégészeti leletek bizonyítják, hogy a hely már az idõszámítás elõtt lakott volt. A település a hansági mocsárvilág szélén alakult ki, valószínûleg erre utal a régebbi Széll-Sárkány név is. Jelenleg a község lélekszáma 748 fõ. Dr. Kiss Ferenc erdõmérnök szülõházában kiállítás, a ház körül emlékpark látható. A faluban él Závory Zoltán festõmûvész-restaurátor. Szilsárkányban több mûemlék jellegû épület, kastély található. major: Szalai Miklós (polgarmester@szilsarkany.hu) |
||||
9095 | Táp | Gyõri u. 39. | Csikár László | 96/554-127 |
Táp map send_emailElsõ írásos emléke 1237-bõl származik, melyben Tapan néven szerepel. A XIII. sz.-tól királyi lovászok, a pannonhalmi apát és az Apor nemzetség faluja. Tápot a törökök elfoglalták és feldúlták. A XVII. sz.-ban az Eszterházyak kezébe került, õk a jobbágyfelszabadításig birtokolták. Ma 726 lakosa van. Mûemlékegyüttese az ún. Hegysor, a múlt századi parasztházakból kialakított skanzen. Több élõ népszokást is ápolnak. Kellemes kirándulóhely a dimbes-dombos vidék. major: Csikár László (hivatal@tapkozseg.hu) |
||||
9094 | Tápszentmiklós | Fõ u. 146. | Kovács József | 96/554-019 |
Tápszentmiklós map send_emailA település lakossága 956 fõ. A közmûellátottság megfelelõ. A falu hagyományait õrzi a népdalkórus. major: Kovács József (polgarmester@tapszentmiklos.hu) |
||||
9092 | Tarjánpuszta | Baross tér 8. | Dobosné Jukli Anikó | 96/554-066 |
Tarjánpuszta map send_email1086-ban említik elõször mint apátsági tulajdont. A tatárdúlás után 2-3 községbõl alakult újjá. A XVIII. sz.-tól gazdag apátsági birtokként szerepelt. Jelenleg 400 lakosa van. major: Dobosné Jukli Anikó (kalman.jozsefne@rlan.hu) |
||||
9165 | Tárnokréti | Fõ u. 24. | Molnárné Boros Katalin | 96/271-566 |
Tárnokréti map send_emailMár a római korban lakott volt. Korábban Rétinek nevezték (sok a rét). 1212-ben említik elõször: II. Endre két ekényi földet adományozott Tóth nádornak. A tóközi település nevének elõtagja arra utal, hogy királyi tárnokok (termékkezelõk) laktak itt. Pecsétjén csónak látható két evezõlapáttal. A község lélekszáma jelenleg 264 fõ. A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépült. Tárnokréti a legcsendesebb falvak egyike, a táj szépsége pihenést nyújt az idelátogatóknak. major: Molnárné Boros Katalin (polgarmester@tarnokreti.koznet.hu) |
||||
9111 | Tényõ | Gyõri u. 59. | Varga Gábor | 96/468-026 |
Tényõ map send_email1216-ból származó elsõ okleveles említése szerint a pannonhalmi apátság birtoka. Régi nevei: Thuno, Thinen, Theneu. A török pusztítások után az összeírások pusztaként említik a helyet, az 1642-es és az 1688-as összeírásokban egyáltalán nem szerepel. 1715-ben kezdik betelepíteni. Ma a falu lakossága 1467 fõ. A környék dombjai, erdõi kirándulásra csábítanak. major: Varga Gábor (polgamester@tenyo.hu) |
||||
9100 | Tét | Fõ u. 88. | Bánfi Lajos | 96/561-029 |
Tét map send_emailA kõkorszak óta lakott hely. A tatárjárás elpusztította az itt álló települést. IV. Béla a birtokot a Poky családnak adományozta. A család monostort alapított, melynek maradványait tévesen Pokvárnak nevezik. Török urai a budai basák voltak. A mai Tét több község határából létesült, 1697-ben már saját pecsétje volt. Ma a város lakossága 4224 fõ, infrastruktúrája fejlett. Területén több ipari üzem is mûködik. Neves szülötte Kisfaludy Károly költõ. Emlékét állandó kiállítás õrzi. major: Bánfi Lajos (titkarsag@tet.hu) |
||||
9086 | Töltéstava | Petõfi S. u. 123. | Sándor Károly | 96/486-051 |
Töltéstava map send_emailA római korban is lakott volt. 1200-ban Tiltéstuova, 1220-ban Teteussy-possesio néven említik az oklevelek. 1600-ig a Töltösy család birtokolta. A törökdúlás idején elpusztult, majd néhány nemes kezébe került. A település három puszta (Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta) egyesítésével vált önállóvá 1933-ban. Ma lakosainak száma 1860. A mezõgazdaság mellett jelentõs a vállalkozások száma is. Táplánypusztán található a 100 éves Lévay-kastély. major: Sándor Károly (ph@toltestava.hu) |
||||
9472 | Újkér | Csikos u. 4. | Sulyok Balázs József | 99/533-016 |
Újkér map send_emailÚjkér, Felszopor, Alszopor és Makkoshetye egyesítésébõl jött létre 1950-ben. Újkér elsõ írásos említése 1237-bõl származik. Ma a lakosság lélekszáma 1088 fõ. A település vezetékes vízzel, gázzal, telefonnal ellátott. Eladó területek, megüresedett házak várnak lakókra, vállalkozókra. A falu adottságai jó alapot adnak a falusi turizmus fejlesztéséhez. Tervezés alatt áll egy tájház, helytörténeti gyûjtemény és egy néptánc-tábor kialakítása. Érdemes megtekinteni a XIII. sz.-i román stílusú felszopori kistemplomot (középkori freskó, kõszentségház). major: Sulyok Balázs József (polgarmester.ujker@repcenet.hu) |
||||
9244 | Újrónafõ | Szabadság u. 3. | Kertész Attila | 96/226-176 |
Újrónafõ map send_emailA megye legfiatalabb települése. 1940-ben alakult meg a falu Rónafõ-pusztán 40, Hajdúböszörménybõl idetelepült családdal. A szervezésben Veres Péter is részt vett. 1973-90-ig Mosonszolnok társközsége volt. A település lakossága 829 fõ. A falu nevezetessége a két kastély, az ún. 'nagykastélyban' a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház pulmonológiai osztálya mûködik, a kisebb vadászkastély a község fontosabb intézményeinek ad otthont. major: Kertész Attila (hivatal.ujronafo@haninet.hu) |
||||
9464 | Und | Fülesi u. 5. | Pintér Tamás | 99/533-116 |
Und map send_emailEgyes vélemények szerint nevét a hét vezér egyikérõl kapta. 1225-ben említik elõször okiratok. A tatárjárás után horvátok települnek ide Zágráb környékérõl. 1408-tól Ond mezõváros, földbirtokosai az Ostffyak, majd a Pokyak. A XVIII. sz.-ban jogot szerez országos vásárok tartására. Egy megsemmisítõ tûzvész után új, dombosabb helyen épül újjá. Ma a lakosok száma 380. A közmûhálózat kiépült. Ápolják a néphagyományokat, horvát anyanyelvi oktatás is folyik. major: Pintér Tamás (undhivatal@t-online.hu) |
||||
9346 | Vadosfa | Kossuth u. 19. | Tövissi József | 96/253-494 |
Vadosfa map send_emailNeve a vadászatokon elejtett vadak felaggatására szolgáló fára utal. A község a XVI. sz.-ban a reformáció lutheri ágához csatlakozott. A régi templom kriptájában nyugodott Telekesi Török István kuruc ezredes. 1751-ben a helybéli evangélikusok véres csatározásban védték meg templomukat, melynek helyén újabb, nagyobb templom épült. A faluban tanult Kis János ev. püspök, költõ. Jelenleg a községnek 97 lakosa van, a közmûhálózat teljes mértékben kiépült.. Látnivalók a falu központjában: neogótikus evangélikus templom 1912-bõl (tornya legmagasabb a Rábaközben, orgonája 12 manuálos), barokk stílusú a római katolikus / Szent István király / templom. A temetõben régi síremlékek. major: Tövissi József (k3916@koznet.hu) |
||||
9327 | Vág | Templom u. 8. | Pálfi Attila | 96/533-008 |
Vág map send_emailKõkori és egyéb leletekben gazdag. 1263 óta említik írások a községet. Jelenleg 613-en lakják. A Rábakör nevû férfikórus sikeresen mûködik. A folyópart remek kirándulási lehetõséget kínál. major: Pálfi Attila (vagonkormanyzat@t-online.hu) |
||||
9061 | Vámosszabadi | Szabadi u. 57. | Ambrus Gellért | 96/560-202 |
Vámosszabadi map send_emailA település kialakulása 990-re tehetõ. Elsõ okleveles említése 1268-ból származik. Ekkor már temploma is volt. Évszázadokon keresztül a Héderváryak birtokolták. 1950-ben Alsóvámos és Gyõrszabadi egyesülésébõl jött létre a mai néven. Többször pusztította árvíz, az 1954-es volt a legsúlyosabb. Jelentõs közúti átkelõhely Szlovákia felé. A község lakossága 1120 fõ. A kommunális ellátottság jó. A templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik. A környék vonzó kirándulóhely. major: Ambrus Gellért (vamosph@vamosszabadi.hu) |
||||
9243 | Várbalog | Fõ u. 1. | Frank Anita | 96/565-005 |
Várbalog map send_emailÍrásos emlékekben elõször Váras-Balog, majd késõbb Pünkösdvásár néven szerepelt. Besenyõ és magyar lakosságát a tatárjárás elpusztította. 1297-ben III. András birtokába került. A török háborúk alatt elnéptelenedett, majd németek népesítették be. Habsburg-fõhercegi major volt. Az 1930-as években magyar lakosságot telepítettek be. A községhez tartozó Albertkázmérpusztán szép neogótikus templomot találunk. major: Frank Anita (varbalog.hivatal@haninet.hu) |
||||
9343 | Vásárosfalu | Fõ u. 38. | Molnár Sándor | 96/257-070 |
Vásárosfalu map send_emailHerbort, IV. Béla embere 1235-ben várat emeltetett itt. Az elsõ írásos emlék a településrõl 1381-bõl való, Nemetfalu néven említik, késõbbi iratokban már Wasarasfalu formában szerepel, ez egykori vásártartási jogára utal. Jelenleg 153 lakosú mezõgazdasági település. Minden közmû kiépült. Az önkormányzat a letelepedni vágyókat jelentõs kedvezményekkel támogatja. A környék szép fekvésû, csendes, a falusi turizmusban vonzó lehet. major: Molnár Sándor (vfaluhivatal@m-kabel.hu) |
||||
9062 | Vének | Petõfi u. 3. | Bazsó Zsolt | 96/560-027 |
Vének map send_emailA kis halászfalut még Szent István király adományozta a pannonhalmi apátságnak 1003-ban. 1990-tõl önálló községként mûködik 156 lakójával és 70 lakott házával. A közmûellátottság teljes. A környék kiváló horgászhely, és a két Duna-ág által körbezárt rész igazi vízi birodalom. Gyermek- és ifjúsági tábor és sátorhelyek várják a pihenni vágyókat. major: Bazsó Zsolt (polgarmester@venek.hu) |
||||
9352 | Veszkény | Fõ u. 63. | Németh Árpád | 96/252-306 |
Veszkény map send_emailElõször 1265-ben említik Wezeken néven. A törökök lerombolták, de 1622-ben megindult a falu újratelepítése. A XVI. sz.-tól a Cziráky család, majd a XVII. sz.-tól az Eszterházyak tulajdona volt. A II. világháború alatt a községben fogolytábor mûködött. Látnivalók :Keresztelõ Szent Jánosról elnevezett római katolikus templom (barokk, 1793, az 1900-as évek elején két hajóval bõvítetve), Nagyboldogasszony kápolna, elõtte Pieta szobor. A 85-ös fõút mellett kialakuló üdülõterületen és annak közelében horgásztavak. major: Németh Árpád (polgarmester@veszkeny.t-online.hu) |
||||
8438 | Veszprémvarsány | Kossuth u. 44. | Vaderna Melinda | 88/589-660 |
Veszprémvarsány map send_emailNeve már a pannonhalmi apátság 1210. évi oklevelében szerepel Vasia néven. A középkorban a pannonhalmi apátság birtokának egyik legnépesebb faluja volt. A községet elõször 1531-ben perzselte fel a török és 1683-ban dúlta fel utoljára. Ekkor pusztult el a templom, amit 1725-ben építettek újjá. Átmenõ idegenforgalma nyáron jelentõs, itt haladt át az Ausztria felõl érkezõ forgalom nagy része, erre is épülõ kereskedelmi ellátottsága kielégítõ. Régi vásártartó hely. A községet övezõ erdõk vadászatra alkalmasak. major: Vaderna Melinda (onk.vvarsany@invitel.hu) |
||||
9371 | Vitnyéd | Fõ u. 7. | Szalai Csaba József | 96/595-258 |
Vitnyéd map send_emailA XIII. sz. óta jegyzik a települést, kezdetben halászfalu, késõbb mezõgazdaságból él. Jelenleg 1395 lakosa van. A víz, gáz, csatorna és a telefonhálózat kiépült. Látnivalók: római katolikus templom (1794, barokk elemeket tartalmazó klasszicista), Szent Antal szobor (1680, XX. századi kápolnában), néprajzi kiállítás. A faluhoz tartozó Csermajorban tejipari szakképzés, Vitnyéden pedig évente országos sajtverseny és vásár. A település keleti végén lovasiskola és táborozásra alkalmas sporttelep található, ahonnan egy csatornát követõ töltés mentén szép kirándulást tehetünk a Hanságba. major: Szalai Csaba József (hivatalvitnyed@rlan.hu) |
||||
9462 | Völcsej | Fõ u. 50. | Szõke Attila | 99/365-266 |
Völcsej map send_emailAz Árpád-házi királyok idején az Osl nemzetség birtokolta a tájat. Egy 1230-ban kelt oklevél szerint a csornai prépostságnak adományozták a falut. A Bécs ellen vonuló török sereg porig rombolta a települést. 1865-ben új, neoromán stílusú templomot épített a lakosság a régi helyére. Lakosainak száma 402 fõ. major: Szõke Attila (volcsej.kozseg@repcenet.hu) |
||||
9346 | Zsebeháza | Béke u. 4. | Kovátsits Zoltán gézáné | 96/275-507 |
Zsebeháza map send_emailNeve a Sebestyén név rövidített változatából alakult ki. A település 1346-ban 'Terra Sebe' néven szerepelt egy oklevélben. A Potyondy család birtoka volt. A törökdúlás után tíz évre elnéptelenedett. A múlt század közepén jelentõs számú mesterember dolgozott a faluban. Ma a lélekszám 154 fõ. Több megüresedett ház várja az idetelepülõket az ápolt kisközségben. Építményei közül a harangláb emelkedik ki. major: Kovátsits Zoltán gézáné (zsebehaza@axelero.hu) |
||||
9476 | Zsira | Rákóczi u. 8. | Nagy Ferdinánd | 99/543-014 |
Zsira map send_emailZsira, Gyülevíz és Salamonfa egyesítésébõl jött létre. 1186-ban említi elõször a települést III. Béla oklevele. Az 1859-es tûzvész után az utcakép tûzfalas házakkal átalakul. Jelenleg a község lélekszáma 874. Mûemlék a barokk Rimanóczy-kastély. Barokk szobrokat láthatunk a templom elõtti téren. major: Nagy Ferdinánd (polgarmester@zsira.hu) |